|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: Ortodox (görögkeleti) egyház / Kovászna és Hargita ortodox püspöksége / püspöke 1994. június 6.A Székelyföldre látogatott Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Többen is megkérdezték, miként lehet jogi sérelmekkel nemzetközi fórumokhoz folyamodni. A jogásznő emlékeztetett: a brassói kongresszus a ’kisebbség’ önmeghatározást fogadta el, az általa javasolt ’népcsoport’ helyett; Nyugaton amiatt sem lehet nyert ügye az erdélyi magyarok fellebbezésének, mert ott más az elfogadott szóhasználat [?! – K. P.]. Csíkszeredában az ortodox püspökség felépítésének ügyét már nem lehet Strasbourgba vinni, a városi tanács m. tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre (→ 1994.07.04). [ÚM, jún. 6.]1994. július 4.A parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást Iliescu elnöki tisztségből való felmentésére (→ 1994.06.14). Az elnök nem jelent meg a meghallgatáson, hanem levélben fejtette ki a nézeteit. [RMSz, júl. 6.] (→ 1994.07.07)A Csíkszeredában felállított ortodox püspökség (→ 1994.06.06) ügyében Székedi Ferenc tisztázta: az egyház paplakra kért engedélyt, amit a városi tanács jóváhagyott. Perre vitték az ügyet, alapfokon a városi tanács nyert, a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. [ÚM, júl. 4.] 1994. szeptember 25.Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna ortodox püspökének a beiktatási ceremóniája. Az ünnepi beszédek az események történelmi súlyát emelték ki, hogy Ro. szívében évszázados álmot teljesítettek. [RMSz, szept. 27.] – Szabó Károly szenátor a BBC ro. ny. adásának elmondta, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a m. lakosság megfélemlítésére felhasználni. [MN, szept. 28.]1996. február 28.Csapó I. József felsorolta a párttörvény hátrányos kitételeit. Amennyiben a tervezet hatályba lép, annak alapján beszüntethetik az RMDSz-t. [EN, febr. 28.] (→ 1996.03.01, 1996.03.19)A ro. külügyi szóvivő kijelentette: Alfred Moses beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna (→ 1996.02.22, 1996.02.24). [ÚM, febr. 29.] Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség: 20 papot iktattak be, 40 templomot tataroztak, 4 újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. A jövőben a görögkeleti egyház további 29 üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni és arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épített ortodox templom fölkerüljön a műemlékek listájára. [RMSz, febr. 28.] 1996. október 14.A CNA helyt adott az RMDSz tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, arra hivatkozva, hogy Frunda azon magyarul beszélt (noha a klippet ro. felirat kísérte). Az RMDSz ezt politikai diszkriminációnak minősítette, akárcsak az állami támogatás visszatartását (→ 1996.10.03). [Szabadság, okt. 14.]Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a HTMH és a NEKH összevonása. [Szabadság, okt. 14.] (→ 1996.08.17, 1996.09.03, 1996.09.23) Kétéves fennállását ünnepelte Hargita és Kovászna ortodox püspöksége. Joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, templomokat építettek, saját történelmi múzeumot hoztak létre. „A püspökség feladata, hogy újból felfedezze, érdekké avassa e zóna ro. múltját, minden lehetséges – főleg vallási és művelődési – eszköz felhasználásával” – áll a kolozsvári ortodox érsek táviratában. [RMSz, okt. 14.] 1998. május 12.Gavril Dejeu ideiglenes kormányfő első ténykedései közé tartozott, hogy a csíkszeredai ortodox püspökségnek ajándékozza az Agroind Hargita Rt. gépészeti részlegét. Bíró Albin alpolgármester az újságból értesült arról, hogy a püspökség – miután már megszerzett egy szállodát – ipari egységet kapott az államtól. Verestóy Attila szerint az RMDSz leállította az ügyet. [EN, máj. 12.]1999. március 23.Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.] A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.] A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.] 1999. augusztus 15.Köröstárkányban leleplezték az 1919. áprilisi pogrom m. áldozatainak emlékművét. Csűry István, a KREK generális direktora és Patrubány Miklós mondott beszédet, az emlékező istentiszteleten Szatmári Elemér helyi tiszteletes hirdette az igét. [BN, aug. 16.]Hároméves munka után, Marosfőn fölavatták a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséghez tartozó kolostort. 1992-es adatok szerint a megyének 13,2%-a ortodox vallású. [RMSz, aug. 17.] 1999. december 30.Az első kormányülések egyikén heves vitát váltott ki az a rendelet, amely a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséghez tartozó segédszemélyzet fizetésének fedezéséről szólt. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a rendelet sérti az egyházak közötti egyenlőség elvét, végül a kormányfő mégis elfogadta a rendeletet. [Szabadság, dec. 30.]2001. január 11.Kónya-Hamar Sándor elmondta: a Kolozs megyei szervezet szeretné ismét Somogyi Gyulát látni az alprefektusi székben, de úgy tűnik, a PDSR ellenzi ezt. [RMSz, jan. 11.]A leköszönt kormány egyik utolsó rendelkezéseként Csíkszeredában új ingatlannal gazdagodott a róm. kat. egyház: 2,3 milliárd lejt kaptak egy központi ingatlan megvásárlására. A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség szintén kormányrendelet alapján kapott nagyobb összeget, hasonló célra. [RMSz, jan. 11.] (→ 2001.03.01) 2003. január 9.Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]Hargita és Kovászna megyék ortodox püspökséget 1994-ben alapították; a püspökség területén 107 templom található, a hívek száma közel 100 ezer, ezeket 75 pap látja el. [Krónika, jan. 9.] A Gyulafehérvári Főegyházmegye 525 ingatlant igényel vissza, de a dossziék még nincsenek készen. A hatóságok nehezményezik a restitúciót, sok esetben a telekkönyvi kivonatokat csak hosszas huzavona nyomán sikerül megszerezni. [Krónika, jan. 9.] A szlovák kormányfő nyilatkozatban rögzítette: Komáromban rövidesen m. állami egyetemet fognak létrehozni. [Népújság, jan. 9.] (→ 2003.08.14) 2003. július 16.Kolozs megye népszámlálási adataiból: a 702.755 (1992-ben 736.301), lakosból 79,39% ro., 17,40% m. A városok közül csupán Bánffyhunyad m. lakossága haladja meg a 20%-ot (32,49%); Kolozsvár lakosságának 18,96%-a magyar. [Szabadság, júl. 16.]Kormányhatározattal 2 milliárd lej támogatást utaltak ki Kovászna–Hargita Ortodox Püspökségnek, hogy befejezhesse a megkezdett kolostorokat és templomokat. [HN, júl. 16.] Nagyszebenben – két évi utánajárás után – a m. közösség visszakapta a M. Házat, miután elismerték jogutódnak a Polgári M. Művelődési Egyesületet. [RMSz, júl. 16.] Az SzNT KT nemzetközi autonómia-konferenciát tervez. [Szabadság, júl. 16.] lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||