|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 142 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-142 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: egyetem, anyanyelvű (önálló magyar egyetem / az erről szóló vita) 1990. március 17.Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30) Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. június 5.Az MTA bevezette a külső tagság státusát, mely a határon túli magyarokat illeti meg. Erdélyből öt külső tagot választottak: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Pataki József.A Bolyai Társaság ülésén az RMDSz képviselői és részt vettek. Sajnálattal közölték, hogy 2000 erdélyi diák felvételizett magyarországi egyetemekre. Elhangzott, hogy az RMDSz-nek politikai eszközökkel kell küzdenie a m. egyetemért. [Szabadság, jún. 5.] 1990. június 21.Balázs Sándor cikkezett a BTE érdekében, fölemlítve Petre Roman korábbi nyilatkozatát, miszerint semmi szükség a m. egyetemre. (→ 1990.02.23) [RMSz, jún. 21.]1992. szeptember 18.Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott. Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). 1993. január 22.Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!] A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22] 1993. március 6.Magyari Lajos nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről, melynek értelmében nem lehet szó m. ny. egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a szaktárcának, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSz szakértői kidolgoztak egy másik tervezetet, amit a CD is támogat (ez előrelépés, a korábbi merev elzárkózás után). [MN, márc. 6.]1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. május 6.Nagyváradon találkozott a két tanügymin. (Liviu Maior és Mádl Ferenc). A ro. fél szerint nem időszerű az államilag finanszírozott m. egyetem indítása, de nincs akadálya magánegyetemek indításának. [MH, máj. 8.]A pápa tervezett látogatása ellen interpellált Petre Ţurlea. [MH, máj. 6.] 1993. május 12.Traian Chebeleu, elnöki szóvivő válaszolt Balázs Sándor levelére (→ 1993.04.27) és elutasította a m. ny. egyetem újraindítását; még azt is kétségbe vonta, hogy ez a magyarság egyöntetű kérése volna. Válaszában arra is kitért, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i, postán küldött levelét. Az RMSz cáfolatul közölte az átvételi elismervény másolatát. [RMSz, máj. 12.] (→ 1993.06.03)1993. május 14.A Bolyai Társaság tiltakozott Gh. Funar népszavazásos ötlete (→ 1993.04.30) ellen. Cáfolták a polgármester kitételeit: a Bolyai egyetemet nem Horthy és nem a kommunisták parancsára, hanem 1945-ben Mihály király dekrétumával hozták létre. [RMSz, máj. 14.] – A parasztpárt (PNTCD) városi tanácsosai, noha ellenzik az önálló m. egyetem ötletét, nem értenek egyet a referendummal. [MH, máj. 14.]Adrian Năstase, a FDSN alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, amelyben azt javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, csökkentsék az RMDSz-re nehezedő nyomást. – Năstase tehát kezet nyújtana a kisebbségnek, hogy kedvezőbb színben tüntesse föl Bukarest belpolitikáját a Nyugat szemében. [MN, máj. 14.] Szászrégenben ápr. 5-én éjjel megrongálták és ledöntötték az első világháborús emlékművet. A rendőrség nem hivatalos véleménye az volt, hogy a szobor „a forgalom okozta rezgéstől dőlt le”. A helyi RMDSz és a ref. egyház helyreállíttatta az emlékművet. [Népújság, máj. 26.] 1993. június 3.Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.] 1993. július 14.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.] Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.] A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1994. március 19.Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.] Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.] 1994. augusztus 15.Max van der Stoel Bukarestben Markó Bélával találkozott, a megbeszélésen oktatási kérdések (a tanügyi törvény tervezete és a saját egyetem) kerültek terítékre, továbbá az anyanyelv használata a közigazgatásban, az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése. [Szabadság, aug. 16.]1994. november 16.Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23) A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.] 1996. március 5.Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18) 1996. április 3.Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22) Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01) 1996. április 12.Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.] Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.] 1996. április 25.Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.] Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11) A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.] 1996. május 15.Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által korábban aláírt m.–szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. [MH, máj. 16.] (→ 1995.03.19, 1995.06.13)Budapesten Erdély m. egyeteméről értekeztek a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Szent László Akadémia rendezésében. [ÚM, máj. 17.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
