|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 69 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-69 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Katona Ádám 1990. április 26.Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), tb. elnökévé Sütő Andrást, üv. elnöknek pedig Katona Ádámot választották. [RMSz, máj. 5.]1991. július 13.Az RMSz cikke Katona Ádám (az Udvarhelyszéki RMDSz pol. és kult. aleln.) nézeteivel ismertette meg az olvasót. Katona kifejtette: azért harcol, hogy az önrendelkezés bekerüljön az RMDSz dokumentumaiba. Formálódik egy székelyföldi csoportosulás, amelyik elveti a mérsékelt vonalat és radikálisabb politikát követel. [RMSz, júl. 13.]Bálint Lajos püspök fölszentelte Csíkcsomortány új kat. templomát. [RMSz, júl. 13.] 1991. október 2.Székelyudvarhelyen megbeszélést folytatott az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportja (SzPCS) [nem létező tömörülés!]. Közleményben rögzítették: elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiáját, erről helyi népszavazást kell tartani. A népszavazást az RMDSz által Agyagfalvára, okt. 19-ére tervezett megemlékező ünnepségre időzítették. Az előkészítő bizottság tagjai között tk. Katona Ádám, Kusztos Tibor, Mihály József és Papp Kincses Emese is szerepelt. [Az agyagfalvi „népgyűlés” történetét lásd: Domokos 2: 219–235. és RMSz, okt. 9.–okt. 25.] (→ 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.14, 1991.10.15, 1991.10.19, 1991.10.25, 1991.11.24)1991. október 8.Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] 1991. október 11.Székelyudvarhelyen a helyi RMDSz gyűlést tartott a sportcsarnokban. A jelenlevők elutasították Katona Ádám „népgyűlés”-tervét. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.19) [Szabadság, okt. 15.]1992. január 10.Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.] 1992. február 18.Az EurId (7/8. sz.) – Az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról c. – hosszú cikket szentelt a Katona Ádám-féle agyagfalvi akciónak. (→ 1991.10.02)1992. március 10.Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13] 1992. március 14.Katona Ádám vezetésével megalakult az RMDSz keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK). Az Orsz. Szervezőbizottság székhelye Székelyudvarhely. A kezdeményező csoport tagjai (tk.): Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Hegyi Sándor, Incze Béla, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos. [RMSz, márc. 20.]Többszöri halasztás után beiktatták hivatalába Gh. Funar kolozsvári polgármestert. Az alpolgármester szintén a PUNR embere, Liviu Medrea lett. 1992. március 23.Katona Ádám személye és autonómiáról vallott elvei körül aránytalanul nagy a felhajtás, az egészet a sajtó fújta föl; Katona nem nevezhető szélsőséges politikusnak – mondotta Tőkés László. [PH, márc. 23.]1992. augusztus 22.Budapesten megtartották az Erdélyi Magyar Kongresszust (→ 1992.08.17, 1992.08.20), amely már meghirdetése idején ellentmondásokkal terhes volt (pl. az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak a szórólapon hirdetett A független Erdély esélyei c. előadásról). A rendezvényen tk. Király Károly és Eva Maria Barki tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi m. önrendelkezési nyilatkozatot. [RMSz, aug. 27.] (→ 1992.10.10) – Az RMDSz elhatárolódott a rendezvénytől.1992. október 10.Zsembery Ágoston, nemzetközi megfigyelő, számítógépes szakember elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes program ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. [MH, okt. 10.]Csíkszeredában ülésezett az EMK. Elfogadták az Erdélyi M. Kongresszus budapesti nyilatkozatát (→ 1992.08.22), ennek okán kérték a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását és felszólították a m. kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarok védelmében. Mivel Domokos Géza lemondott, felkérték Tőkés Lászlót, hogy vegye át a szövetségi elnök teendőit. A dokumentum aláírói (tk.): Katona Ádám, Király Károly, Gazda István, Gazda József, Sántha Pál Vilmos. [Szabadság, okt. 28.; a dokum. szövegét lásd: Domokos 3: 161–164.] 1993. február 7.Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]1993. április 21.Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.] Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02) 1993. július 18.Szentegyházán megnyílt a BoNyA, a Kárpát-medencei m. pedagógusok szakmai továbbképzője. A nyár folyamán mintegy 1000 m. tanár gyarapítja szakmai tudását, Erdély 7 városában tartott tanfolyamokon. Szervezők: RMPSz, EMT. [Háromszék, júl. 27.]Katona Ádám, az OBKE elnöke bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen rövidesen fölállítják Orbán Balázs szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását. [RMSz, júl. 24.] (→ 1993.08.17, 1993.09.22, 1993.12.15) 1993. november 3.Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.] 1994. január 19.Katona Ádám (EMK) nyílt levelet intézett a ro. ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék föl szavukat az igazságtalanul bebörtönzött magyarok érdekében. [Szabadság, jan. 20.]Tudor Postelnicu volt belügymin. büntetés-végrehajtását felfüggesztették 6 hónapra, de várható, hogy elengedik büntetése maradékát. Constantin Dăscălescu volt komm. miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. [EN, jan. 19.] Az Alkotmánybíróság döntött: visszavonják a „kapupénz”-rendeletet (→ 1993.12.06), de 1994. febr. 1-től ápr. 30-ig a kiutazó turistáknak fizetniük kell. [RMSz, jan. 19.] (→ 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14) 1994. május 14.Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.] Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.] 1994. augusztus 2.Kolozsvárott – rendőri felügyelet mellett – megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Délben, a téren megjelentek előtt felolvasták az RMDSz közleményét: fenntartásait nem adta föl, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A tömeg békésen szétoszlott. [BN, aug. 3.] (→ 1994.07.20)Katona Ádám, nem fogadva el az ellenérveket (→ 1993.04.21), továbbra is Udvarhely megye visszaállítását követeli. [ÚM, aug. 2.] (→ 1994.12.15) 1994. szeptember 30.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla jelentése kiemelte, hogy az RMDSz-t tagjai közé sorolta az UNPO (→ 1994.07.31), ez lehetővé teszi, hogy az RMDSz az ENSz bizottságaiban is megszólaljon. – Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a „romániai m. nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia.” – Az IKA-alkuratórium ügyében a tagok azt kérték, hogy depolitizálják az elosztást, a civil szervezetek képviselőit tegyék meg kurátoroknak és legyen nyilvános a juttatások elosztása. [RMSz, okt. 5.] – Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása ahhoz, hogy a m.–ro. alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a ro. és m. kormánnyal. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSz állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és határozatban rögzítették: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele az önrendelkezésnek. [MN, okt. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
