|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Borbély Ernő 1990. április 27.Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)] Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.] 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1990. július 10.Csíkszeredában vezetőségi ülést tartott az RMKgP, melyen részt vett Király Károly tb. elnök is. Búzás László kiállt a Csíki Magánjavak visszaadásának kérdésére. Az RMKgP érdekeit Borbély Ernő képviseli az RMDSz parlamenti csoportjában.1990. október 16.Az RMDSz információs hálózat kiépítéséről döntött. A Memorium Levélszolgálat célja, hogy begyűjtse a nemzetiségi sérelmekre vonatkozó információkat. A szolgálat székhelye Csíkszereda, vezetője Borbély Ernő.1992. március 21.Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]1992. április 12.Borbély Ernő, a Szabadelvű Kör szóvivője elmondta, hogy programjukat ősszel öntik végleges formába. [RMSz, ápr. 12.]1992. május 30.Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.] Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08) Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.] 1993. január 22.Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!] A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22] 1994. július 2.Tisztújítás volt az EREK-ben. Csiha Kálmánt ismét püspökké választották; főjegyző: Bustya Dezső; az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. [Szabadság, júl. 2.]A Csíki RMDSz tisztújításán Székedi Ferenc helyett Borbély Ernő vette át az elnöki tisztséget. [RMSz, júl. 6.] 1994. augusztus 26.Borbély Ernő reménykedik abban, hogy sikerül összegyűjteni azt a 250 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy a parlament elé kerülhessen az RMDSz tanügyi törvénytervezete. [ÚM, aug. 26.]Az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a Caritas piramisjáték tulajdonosa ellen. A sajtó fölvetette Gh. Funar felelősségét is a szerencsejátékokkal kapcsolatban. A RomLib értékelése szerint a PUNR egyik célja az volt, hogy a Caritas és a Gerald pilótajátékok révén a kisebbségek kezében levő pénzösszeget és ingatlanokat is megkaparintsák. [MN, aug. 27.] 1995. március 1.Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.] Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06) 1996. október 1.Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21) Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.] Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.] 1996. október 21.Borbély Ernő bírósági úton támadta meg Ráduly Róbert első helyét (→ 1996.10.01), de mindkét fokon elvesztette azt. Ezután Borbély Ernő lemondott a csíki RMDSz elnöki tisztjéről. [Népújság, okt. 23.] – Ennek alapján Markó Béla visszavonta Borbély Ernő megbizatását és ideiglenes jelleggel Bíró Albint bízta meg a területi elnöki teendőkkel. [Táj., okt. 22.]Az 1956-os elítéltek egy csoportja a PoFOSz elnökének írt levélben amiatt tiltakoztak, hogy a forradalom 40. évfordulójának budapesti megemlékezéseire olyan személyeket hívtak meg, akiknek semmi közük nem volt 1956-hoz és nem szenvedtek a komm. börtönökben. [RMSz, okt. 21.] 2000. szeptember 20.Az RT bemutatta szenátor- és képviselőjelöltjeit. A parlamenti helyekre Sógor Csaba ref. lelkész és Borbély Ernő filozófiatanár pályázik. [RMSz, szept. 20.]lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
