|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Újvári Ferenc 1990. március 9.Kolozsvári ideiglenes székhellyel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKdP). A Protestáns Teológia dísztermében száznál több részvevő gyűlt össze, meghallgatták a Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. A párt programja (tk.): az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti oktatás legalizálása, az elvett egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Követelik a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását. – A hivatalos bejegyeztetés folyamatban van, a gyűlés idején már félezer tagja volt a pártnak. – Az ideiglenes választmány: Moldován Béla, Imreh József, Podhradszky László, Takácsik Tibor, Bálint Tiborné Kovács Júlia, Dezméri Zsombor József, Újvári Ferenc, Sipos Gábor.Tőkés László a New York-ban székelő m. emberjogi alapítvány (HHRF) meghívására, az AEÁ-ba utazott. (→ 1990.03.30) 1990. március 29.Még el sem készült a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, de az ügyészség máris bíróság elé állított hét cigányt, csendháborítás és hangoskodás vádjával. Másnap már ítéletet is hoztak a kirakatperben: öten 3–5 hónapos börtönbüntetést kaptak, két vádlottat munkahelyen letöltendő javító-nevelő munkára ítéltek. Az április 4-én tartott fellebbviteli tárgyaláson megerősítették az elsőfokú ítéleteket. (→ 1990.04.11)A Szabadság közölte az RMKdP programját, melyet Podhradszky László, Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos írt alá. (→ 1990.04.05) 1990. április 5.Az RMSz közölte az RMKdP programját, melyet a párt szervezőbizottsága (tk. Podhradszky László, Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Gábor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó) adott ki. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezeti iskolák újraindítása, az államosított egyházi ingatlanok visszaadása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, síkra száll az anyanyelvű oktatás érdekében; család- és szociális védelmet kér. Az egység érdekében a választásokon egységes m. listán kívánnak jelölteket állítani. A program leszögezte: az erdélyi magyarság a m. nemzet szerves része. (→ 1991.09.11, 1993.03.19)1990. december 27.Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat. 1992. szeptember 3.Számos demokrata érzelmű ember és társaság biztosította szimpátiájáról Tőkés László gesztusát. (→ 1992.09.02) Az RMDSz nyilatkozatban állt ki Tőkés mellett. Iliescu levelet küldött, amelyben kifejtette párbeszédre való hajlamát, de nemtetszésének is hangot adott, támadva Tőkés nyilatkozatának néhány pontját (pl. „a hatalom cinkossága a büntettek elkövetésében” kitételt). (→ 1992.09.06)Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.] 1996. június 9.Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]1996. július 28.Az EMK Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az üv. testület tagjai: Bartha András, Borboly István, Gazda István, Újvári Ferenc. Katona Ádámot, a korábbi szóvivőt elnökké választották. [RMSz, aug. 1.]1996. július 31.A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.] Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.] 2000. június 2.Kampányzáró beszédében Markó Béla kiemelte: reményeink szerint a két forduló között minden helyen eredményesen lehet majd tárgyalni a szavazatok átadásáról vagy át nem adásáról. Az előrejelzések szerint az RMDSz döntheti el azt is, hogy ki jut az elnökválasztás második fordulójába, s netán azt is: ki lesz az új államfő. [Szabadság, jún. 2.]Sütő András miután látta, hogy az MVSz-ben az RMDSz belső ellenzéke válik hangadóvá, akkor (1996. okt.) lemondott tb. elnöki tisztjéről. A VET alakuló ülésén hivatalból is részt vett, de ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. „A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, vagyis hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi, romániai magyarságot.” – Borbély Imre (MVSz) a m. világkataszter fontosságáról beszélt; a státustörvény hozhat ugyan valamelyes jobbulást a h. t. m. számára, az ideális megoldás a teljes állampolgárság lenne. [RMSz, jún. 2.] A közelgő évforduló kapcsán Újvári Ferenc a trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) igazságtalanságát méltatta, s utalt arra, hogy a Helsinki Alapokmány lehetővé teszi az országhatárok békés (tárgyalásos) úton való rendezését. [Szabadság, jún. 2.] Csíkszeredában csángó oktatási konferenciát tartottak. [HN, jún. 3.; RMSz, jún. 5] 2000. szeptember 2.A kormány döntése értelmében kisebbségi kutatóintézetet hoznak létre Kolozsváron. Ennek létrehozását még 1997-ben javasolta az RMDSz. A kormány felkérésére készít majd felméréseket, elemzéseket. [Szabadság, szept. 2.] (→ 2000.09.22)Az EMK országos gyűlésén újraválasztották Katona Ádám elnököt. Alelnökök: Gazda István, Bartha András dr., Sántha Pál Vilmos, Újvári Ferenc. [HN, szept. 4.] A gyűlést a zeteváraljai plébánia vendégházában tartották, ahova előzőleg kiszállt a SRI különítménye. [EN, szept. 5.] (→ 2000.09.12) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
