|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 37 találat | lapozás: 1-20 | 21-37 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László ellenes kampányok (állítólagos kollaboráns múltja; zsinati panaszok; az NTA pénzügyei; cigány-diverzió) 1990. április 25.Az RMSz-nek adott interjúban Tőkés László beszámolt az ellene indult lejáratási kampányról (külföldi hatalmak ügynökének és besúgónak tartják).1990. december 5.A FSN frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt Sütő András és Tőkés László ellen. (Tőkés december elején tért haza Mo.-i gyógykezeléséről; ]900807.) Tőkés nyilatkozatban hárította el a rágalmakat. [RMSz, dec. 8.] (→ 1990.12.12, 1990.12.18)1990. december 12.A MISzSz OV nyilatkozatban utasította vissza a Sütő Andrást és Tőkés Lászlót ért vádakat. (→ 1990.11.28, 1990.12.05, 1990.12.18)Albániában is megszűnt a komm. egyeduralom, megalakult az ellenzéki Demokrata Párt. 1990. december 18.Tom Lantos és John Porter Iliescu elnökhöz intézett levélben tiltakoztak a Tőkés László és Sütő András elleni hajsza miatt. (→ 1990.12.05)Temesvárott kormányellenes tüntetés zajlott. 1991. április 23.Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03) 1991. november 22.A televízióban felolvasták a vizsgálati fogságban lévő (!) Radu Tinu szekus tiszt levelét, aki Tőkés László „államellenes tevékenységének” kivizsgálását követelte. [A vádlott vádol!] – Ez ellen tiltakozott az RMKdP. [Szabadság, nov. 29.] (→ 1991.12.09)1991. november 24.Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. A csoport képviselőinek jelenlétében megvitatták az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) tevékenységének politikai következményeit. Az OE tudomásul vette a bejelentést, miszerint a csoport feloszlatta önmagát. – Az OE elítélte a Tőkés László elleni alaptalan vádaskodásokat. (→ 1991.11.22)1993. október 20.Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]Fülöp-Fischer Ildikó (okt. alelnök) beadványt intézett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. törvénytervezet hiányosságait és az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseket. Tk. saját tankönyvkiadásra és m. szakirányítókra van szükség. [Szabadság, okt. 20.] A kormány nem hívta vissza a székely megyékbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajánlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek melléjük. Kovászna megye nem fogadta el az alkut, ám a kormány mégis kinevezte Gyerő Józsefet alprefektusnak, aki a diktatúra idején propagandatitkár volt. [ÚM, okt. 20.] Szabálytalanságokat mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) háza táján. A kuratórium megvonta Ábrahám Dezső főtitkár pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogát. Ábrahám visszautasította az ellene felhozott vádakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04) 1993. október 31.Az NTA pénzügyi helyzetével kapcsolatban (→ 1993.10.20) Tőkés László elmondta, hogy a kuratórium felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra; további információt csak a vizsgálat lezárása után közölhet. [MH, nov. 1.; HM, nov. 19.] (→ 1993.04.30, 1994.08.04)1994. január 25.A KREK nyilatkozatot juttatott el a jan. 25-re tervezett tüntetésről. Eszerint: Tőkés László elvállalta, hogy egy német segélyszervezet adományát közvetíti a Bihar megyei cigány közösségnek. A 15 ezer márkányi összegből a cigányok fölvettek 3000-et, de nem tudtak vele elszámolni, ezért Tőkés zárolta a maradék 12 ezret. A cigányok tüntetéssel fenyegetőztek. – A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést. [ÚM, jan. 25., jan. 26.; Népszabadság, febr. 5.] (→ 1994.08.04)Az ET pol. biz. ülésén a ro. küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Ro. a tagfelvételkor megszabott pontokat. A legfőbb érv: a tervezeteket a sajtó tanulmányozza[!], azért nem tudta még megvitatni a parlament. [RMSz, jan. 27.] 1994. február 15.Szatmárnémetiben megkezdődött a ref. egyház zsinata. Csiha Kálmán (az EREK püspöke) és hat társa távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. [MN, febr. 16.] (→ 1994.02.23, 1994.08.04)1994. február 23.Nagyváradon találkozott a két ref. püspök, hogy egyeztessenek a zsinat ügyében (→ 1994.02.15). Csiha Kálmán továbbra sem tartja törvényesnek a ref. zsinat összehívását. [EN, febr. 23.] (→ 1994.08.04)1994. március 5.Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.] Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.] 1994. április 20.Tőkés László törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett az NTA pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elszámolt: a kapott pénzzel irodát nyitott Budapesten, amely hídfője az erdélyi m. közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. [PH, ápr. 20.] – A „ki számolt el és ki nem számolt el” témakör további cikkeit lásd: Népszabadság, ápr. 18.; ÚM, ápr. 26. (→ 1994.04.30, 1994.08.04)1994. április 30.Ábrahám Dezső elutasított minden bírálatot az NTA-vizsgálat ügyében (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20) és hosszú levélben magyarázkodott. Fenyegető hangon írt Sütő Andrásról és Tőkés Lászlóról, a kuratórium tagjairól. [RMSz, ápr. 30.] (→ 1994.08.04)1994. május 29.A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04) 1994. június 11.A Tinerama azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A KREK sajtóirodája cáfolta a rágalmakat. [MH, jún. 11.]1994. december 16.Nagyváradon megkezdte kihelyezett kétnapos tanácskozását az MVSz vezetősége. Az 1989-es események évfordulóján Csoóri Sándor elnök nyílt levelet intézett Ro. polgáraihoz: nyújtson békejobbot a két nép. [Szabadság, dec. 21.]A Kossuth rádió – bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott –, két ízben is bemondta a ro. sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. („Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek” – idézte Dáné Tibor [Szabadság, 1995. jan. 19.]) Az ügy nagy visszhangot keltett. (→ 1994.12.28, 1995.01.04) 1994. december 28.Tőkés László Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, amelyben cáfolta a ro. sajtó értesüléseit (→ 1994.12.16); rámutatott: 1975–1989 között többször is bekísérték és kihallgatták a Securitate irodáiban. „Kollaborálása” folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. Az aláírt nyilatkozatok nem tartalmaztak másokra vonatkozó terhelő vallomást. Állásfoglalását – A Securitate markában címmel – az RMSz is közzétette. (→ 1995.01.04)Visszafogadták a CD-be a PNL-t. A liberális párt Radu Câmpeanu elnöksége idején távozott a CD-ből (→ 1992.04.11, 1992.07.06). Mircea Ionescu Quintus elnökké választása után (→ 1993.03.02) a PNL többször kísérletezett azzal, hogy visszatérjen, de csak most fogadták el a párt újbóli csatlakozását. [ÚM, dec. 28.] 1995. január 4.Tőkés László A Securitate markában c. írásában tisztázta magát a vádak alól: nem kollaboráns volt, hanem áldozat. (→ 1994.12.16, 1994.12.28)Ion Raţiu, a PNTCD alelnöke elmondta: 50 évet élt száműzetésben, az itthon töltött 5 év alatt a demokrácia létrehozásában segédkezett. Az ország fejlődésének egyik fékezője, hogy intézményesítetten nem garantálják a magántulajdont. [OrEx, jan. 4.] 1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1226 millió $-t ruházott be Ro.-ban. A nagyobb befektetők: Dél-Korea (158 mill. $); AEÁ (112); Németország (107); Franciaország (105); Olaszország (104); … Mo. (20). [RMSz, jan. 4.] lapozás: 1-20 | 21-37
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
