Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tamás Sándor

1993. december 10.

Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. – A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]

Az IMF elégedetlen a reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen nagyvállalatot sem privatizáltak Ro.-ban; hosszas tárgyalások uán egyezség született a kormány és az IMF között. Az ún. stand-by egyezmény 18 hónapig lesz érvényben. [MN, dec. 11.]

Ro.-ban nagy felháborodást keltett, hogy Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság bírósága – gyilkosság vádjával – halálra ítélte Ilie Ilaşcut, 4 társát pedig börtönbüntetésre. A szenátus felszólította a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. [RMSz, dec. 11.] (→ 1993.12.19)

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1997. február 18.

Tamás Sándor napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a képviselőház fogadja el mielőbb a helyi közigazgatás tényleges megreformálását, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően. [Táj., febr. 18.]

1997. április 18.

A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.]

Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.]

A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.]

Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12)

1997. július 16.

Victor Ciorbea aggasztónak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17 tagja az alkotmánybírósághoz fordult a már ratifikált ro.–ukrán szerződés ügyében. [MN, júl. 17.]

Tamás Sándor a helyhatósági törvény módosításainak alapdokumentumait ismertette: Ro. által is elfogadott nemzetközi egyezmények, a ro.–m. alapszerződés, az ET 1201-es ajánlása stb. [Szabadság, júl. 16.]

2000. március 8.

Kónya-Hamar Sándor a képviselőházban tiltakozott a Kolozsvárott megjelent uszító falragaszok ellen: „a Haider-szindróma nálunk is létezik”. [Szabadság, márc. 8.] ● [Haider = szélsőjobb osztrák politikus.]

A bukaresti bíróságon tárgyalni kezdték a Tőkés László és Alison Mutler, az AP tudósítója közötti pert. Mutler besúgónak nevezte az RMDSz tb. elnökét. Tőkés kifejtette: ez a temesvári forradalom és az ő személye elleni lejáratási kampány része. [Háromszék, márc. 8.] (→ 2000.08.10, 2001.03.27, 2001.11.06)

Múlt év márciusában Tamás Sándor képviselő az Agache-perről szóló iratcsomót juttatott el Budapestre, de csak most jutottak odáig, hogy felkérjék Dávid Ibolya igazságügy-minisztert, járjon közbe Valeriu Stoicánál. [Háromszék, márc. 8.]

2000. november 9.

Ion Iliescu választás előtti ötlete: a BBTE szenátusa álljon két (egy ro. és egy m.) egyenjogú kamarából. Kása Zoltán rektorhelyettes leszögezte: elfogadták az új chartát, azt nem lehet újratárgyalni, csak minisztériumi utasításra. A jelek szerint Iliescu újabb gesztust kívánt tenni a magyarság iránt. [Szabadság, nov. 10.]

Tamás Sándor az RT alapító tagja volt és egy időben Tőkés László közéleti tanácsosa. 1996-ban hazatért szülővárosába, Kézdivásárhelyre: az RMDSz városi elnöke lett, majd parlamenti képviselő. [RMSz, nov. 9.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2002. október 29.

A Sapientia egyetem létrejöttével fokozatosan beszüntetik tevékenységüket a Mo.-i egyetemek erdélyi távoktatási tagozatai. [Népújság, okt. 29.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998