|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Székely István 1997. február 8.A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. március 22.A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.] Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.] Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.] 1997. június 2.Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.] Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.] 1998. szeptember 8.Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.] Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.] Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8] 2002. január 4.Ro.-t csakis az EU-csatlakozás mentheti meg attól, hogy az utódkommunista vagy a szélsőséges nacionalista erők karmaiba kerüljön; az EU-nak sincs más választása, mint befogadni egy olyan államot, amely nem felel meg a tagság követelményeinek – írja Tony Judt, amerikai történész. [UH, jan. 4.]Mo.-n az MSzP és az SzDSz – főleg a munkavállalási kedvezmény miatt – támadta a státustörvény ügyében aláírt ro.–m. egyezséget (→ 2001.12.22). Alföldi László főkonzul nem számít arra, hogy a státustörvény alapvetően befolyásolja majd a munkavállalást, hiszen enélkül is évente 15-18 ezer ember kér munkavállalási vízumot. [Szabadság, jan. 4.] – Székely István a Központi Információs Iroda vezetője elmondta: a központi és a megyei státusirodák az RMDSz struktúrájára épülnek. [BN, jan. 4.] 2002. augusztus 9.A kormány 3 millió $-t költött arra, hogy javítson Ro. külföldi megítélésén. [RMSz, aug. 9.]A m. igazolványok iránti igény csökkenése miatt nem hosszabbítják meg a szerződését azoknak, akiket hat hónapra alkalmaztak a státusirodákban. Ez elsősorban a lelkészeket érinti. Székely István elmondta: egy irodát sem zárnak be, csak csökkentik a nyitvatartási idejüket. [Krónika, aug. 9.] 2004. április 23.A romániai státusirodákhoz ápr. 23-ig 481.572 személy nyújtott be m. igazolvány iránti kérelmet. Továbbá: 37.310 diákigazolvány, 6322 pedagógus-igazolvány és 450 oktatói kártya iránti kérelem érkezett – közölte Székely István irodavezető. [Krónika, máj. 4.]Benyújtották az MPSz-t támogató aláírás-íveket (→ 2004.04.09) és a jelöltlistákat a központi választási irodához. Ha mégsem engedik meg az MPSz-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb 4 évig szervezetépítéssel foglalkozunk – jelentette ki Gazda Zoltán. [Háromszék, ápr. 23.] (→ 2004.04.24) A vajdasági m. pártok egyetértenek az MDF álláspontjával, hogy minél előbb meg kell adni a délvidéki magyaroknak a kettős állampolgárságot, ugyanakkor Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarokat ért atrocitások megszaporodása miatt. [Népújság, ápr. 23.] 2004. szeptember 15.Varga Attila közvetítette a kettős állampolgárság ügyében felállított bizottság konklúzióit: elvileg a jogok teljes körét kellene biztosítani (egészségügyi biztosítás, nyugdíjrendszer, választhatóság), de ez újabb kérdést generál: képes-e a Mo.-i társadalom az ezzel járó anyagi terheket vállalni? Székely István szerint a problémakör egyszerűbb, mert csak az kaphat egészségügyi biztosítást, aki befizetője is a biztosítási rendszernek. [Szabadság, szept. 15.]Révkomáromban beindult az oktatás a Selye János Egyetemen. A három kar első évfolyamára mintegy 350 hallgató iratkozott be. Az egyetem létesítésének ötlete 1989-ben fogalmazódott meg, az MKP már 1998-ben érdemben tudott tárgyalni a kérdésről, de csak 2002-ben jutott el odáig a m. közösség, hogy politikai alku révén kiharcolja az egyetemalapítást. Az egyetem alapításához és fenntartásához a m. tanügyi tárca is jelentős összeggel járult hozzá. [Krónika, szept. 15.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.01.16) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
