|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sütő András 1989. december 25.Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt. Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.] Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni). 1990. február 28.Bukaresti székházában ülést tartott az RMDSz OIB elnöksége. Megalakították az RMDSz Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, a CPUN alelnöke lett, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Toró Tibor.Újabb fejlemény az FMP háza táján (→ 1990.02.23). Vincze János cáfolta a fölmentést, Veress Berkesi Károly titkár viszont megerősítette azt. Még két személyt ismerhettünk meg az FMP vezérkarából: Dudás Lászlót és Tiszay Gabriellát. [Szabadság, febr. 28.] (→ 1990.03.14) 1990. március 16.A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén több napig tartó zavargások kezdődtek Marosvásárhelyen. A VR magyarellenes tüntetést szervezett, ahol a felvonulók kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek. Megverték az MTV munkatársait is.1990. március 19.Marosvásárhelyen folytatódtak a ro. nacionalisták tüntetései. Délelőtt a városháza előtti tömeg Kincses Előd lemondatását követelte. Kincses (a CPUN jelenlévő vezetőivel folytatott egyezkedés után) lemondott a megyei vezetésben betöltött tisztségéről. – A város utcáin botokkal felfegyverzett csoportok randalíroztak. Leverték a magyar cég- és utcatáblákat, az RMDSz székházát fejszékkel és dorongokkal támadták meg. Az épület padlására szorítottak mintegy 75 embert, akiknek sikerült eltorlaszolniuk a feljáratot. A tétlen rendőrség helyett – Sütő András megyei RMDSz-elnök többszöri követelésére – végül megjelent Ion Judea ezredes (a municípiumi CPUN elnöke), Scrieciu tábornok (a megyei CPUN alelnöke) és a katonaság. Scrieciu szabad elvonulást ígért az épületben rekedt személyeknek. Az oda vezényelt teherautóra felszállni készülő Sütő Andrást súlyosan bántalmazták (bal szeme világát elvesztette, több bordáját betörték). [Bővebben lásd Kincses 1.]1990. március 20.Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították. A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. április 26.Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), tb. elnökévé Sütő Andrást, üv. elnöknek pedig Katona Ádámot választották. [RMSz, máj. 5.]1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1990. június 22.Bodor András, a Bolyai Társaság elnöke a hazai m. nyelvű felsőoktatás helyzetéről és a társaság célkitűzéseiről nyilatkozott. Eddig 3 (válasz nélkül hagyott) memorandumot küldtek az ország vezetőinek az anyanyelvű oktatás érdekében. [Szabadság, jún. 22.]Az AEÁ-ban, gyógykezelésen tartózkodó Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége (MVSz) tb. elnökévé választották Budapesten. 1990. augusztus 9.Előbb az RMDSz Maros megyei vezetősége, majd néhány nap múlva a Bernády Kör, az RMKgP és az RMKdP megyei szervezete beadványban tiltakozott amiatt, hogy a prefektúra felállításakor nem vették figyelembe a nemzetiségi arányokat. A megye lakosságának 48%-a m., ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. [Népújság, aug. 2,. aug. 9., aug. 11.]A külföldi gyógykezelésről hazatért Sütő András interjút adott A Hét c. bukaresti lapnak. Tk. elmondta, hogy a Nemzetközi Trassylvania Alapítvány ellen indított sajtókampányból látható, az írások szerzőinek leghőbb vágya, hogy a magyarok ne térjenek vissza Erdélybe. (→ 1990.05.30) 1990. november 2.Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07) Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója. Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek. 1990. november 28.Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak. A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12) 1990. december 5.A FSN frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt Sütő András és Tőkés László ellen. (Tőkés december elején tért haza Mo.-i gyógykezeléséről; ]900807.) Tőkés nyilatkozatban hárította el a rágalmakat. [RMSz, dec. 8.] (→ 1990.12.12, 1990.12.18)1990. december 12.A MISzSz OV nyilatkozatban utasította vissza a Sütő Andrást és Tőkés Lászlót ért vádakat. (→ 1990.11.28, 1990.12.05, 1990.12.18)Albániában is megszűnt a komm. egyeduralom, megalakult az ellenzéki Demokrata Párt. 1990. december 18.Tom Lantos és John Porter Iliescu elnökhöz intézett levélben tiltakoztak a Tőkés László és Sütő András elleni hajsza miatt. (→ 1990.12.05)Temesvárott kormányellenes tüntetés zajlott. 1991. október 3.Az RMDSz küldöttsége (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Csapó I. József) Bukarestben Th. Stolojannal tárgyalt a kormányalakításról. Az RMDSz igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a min. posztra, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol egy-egy államtitkári posztra. Stolojan (a választásokig hátralevő időben) nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi min. létrehozását. [RMSz, okt. 5.]A Szabadság hírt adott a Romániai Magyar Írók PEN Klubja üléséről. A Bécsben megalakult Klub (→ 1990.10.15) tagjai 1991. szept. 25-én a Korunk szerkesztőségében üléseztek. Új tagok fölvételéről döntöttek és megválasztották a vezetőséget (tb. eln.: Sütő András, eln.: Gálfalvi Zsolt, titkár: Markó Béla). Tőkés László és Tempfli József közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez, annak kapcsán, hogy az RMDSz megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. (Nagy Béla megyei elnök szept. 14-én lemondott és nyílt levelet tett közzé a sajtóban.) Hangoztatták: mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához; szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. (BN, okt. 3.) (→ 1991.10.19) 1992. július 16.Sütő András az ártatlanul elítéltek érdekében emelte föl a szavát. „Indítsunk küzdelmet értük a törvényes módozatok minden területén, összekovácsoltan, közösségileg, az RMDSz több mint félmilliós tagságának cselekvő részvételével.” [RMSz, júl. 16.]1992. július 25.Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.] Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI] Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek. 1993. augusztus 20.Marosvásárhelyen tartott vitát a Neptun-ügyről (→ 1993.07.31) az RMDSz helyi elnöksége. Markó Béla szerint: hiba volt mandátum nélkül tárgyalni (→ 1993.08.06, 1993.08.18) és hiba volt az elhangzott ígéreteket eredménynek minősíteni. A tárgyalók nem ismerték föl a hatalom megosztó kísérletét [értsd: a hatalom úgy állítja be a dolgot: egyesekkel lehet tárgyalni, de az egész RMDSz-szel nem]. – Sütő András szerint az emberek radikálisabb kisebbségpolitikát szeretnének; a jelenlegi konfliktus funkciózavarokból támadt. [RMSz, aug. 26.] (→ 1993.08.28) – Szilágyi N. Sándor kifejtette: amíg be nem bizonyosodik a tárgyaláson résztvevő 3 politikus rosszhiszeműsége, addig jóhiszeműeknek kell tekintenünk őket. [RMSz, aug. 20., aug. 21.]Beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a PSM vezetőségi tagját (az RMDSz nem volt hajlandó betölteni a státust). [ÚM, aug. 21.] – Székedi Ferenc egy adattal jellemezte a visszarendeződés elveit valló Nagy Sándort: az 1992-es választáson a megyében 158 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3%-ának a bizalmát élvezi. [RMSz, aug. 25.] (→ 1996.09.13) 1994. április 30.Ábrahám Dezső elutasított minden bírálatot az NTA-vizsgálat ügyében (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20) és hosszú levélben magyarázkodott. Fenyegető hangon írt Sütő Andrásról és Tőkés Lászlóról, a kuratórium tagjairól. [RMSz, ápr. 30.] (→ 1994.08.04)1994. július 13.A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.] Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.] lapozás: 1-20 | 21-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
