Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Murvai László

1992. július 14.

Az 1991/92-es tanévről közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád. [RMSz, júl. 14–18.]

1992. december 31.

Murvai László: A m. kisebbség oktatásképe az 1991/92-es Fehér Könyvben címmel alapos elemzést közölt az RMSz, amely a Külügymin. kiadványa adatai alapján figyelmeztet a magyarság fogyására, az oktatást érintő kérdésekre. [RMSz, dec. 31.]

A korábban megkötött egyezmény (→ 1992.07.23) értelmében megszűnt Csehszlovákia, helyette két önálló állam jött létre: Csehország és Szlovákia. ● [A csehek nagyvonalúan kezelték a szlovákok önállósulási törekvéseit, de döntésük mögött a következő pragmatikus felismerés állt: előnyösebb lesz elválni egy szegényebb, forrongóbb országrésztől.]

1995. szeptember 26.

Iliescu elnök félórás megbeszélést folytatott Clinton elnökkel, melynek középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való ro. részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. [RMSz, szept. 28.]

Debreczi Árpád és Murvai László az elmúlt tanév adataival igazolták: felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az általánost végzettek 47,4%-a került be a középfokú oktatásba. Orsz. szinten a m. tanulók 25%-a ro. ny. tanul; a m. pedagógusok 29%-ának nincs megfelelő szakképesítése. [RMSz, szept. 26–28.]

1996. október 18.

Murvai László könyve (Fekete fehér könyv. Kvár, 1996, Stúdium Kiadó) a hazai m. oktatás történetének keresztmetszetét adja. A könyvből tk. kiderül, hogy Ceauşescu oktatási törvénye kedvezőbb volt a kisebbségek számára, mint a legutóbb megszavazott törvény – lehetővé tette a m. ny. szakoktatást és nem tiltotta a m. ny. felvételit. [A Hét, okt. 18.]

Az RMDSz bejelentette, hogy bíróságon kér elégtételt a szubvenció megvonásáért (→ 1996.10.03). [RMSz, okt. 21.] (→ 1996.10.28)

1997. szeptember 9.

Murvai László tanügyi statisztikája szerint az elmúlt tanévben a tanároknak mindössze 81,7%-a rendelkezik szakképesítéssel; a gimnáziumi oktatásban résztvevő diplomás tanárok aránya orsz. szinten 91%, a m. ny. oktatóknál viszont csak 86%, ennek az a magyarázata, hogy 1989-ig a m. oktatást visszafejlesztették, s még nem sikerült a lemaradást pótolni. [RMSz, szept. 9.]

A szamosújvári börtönmúzeum avatásán Augustin Brînzaş lelkész azért szállt síkra, hogy legalizálják a legionárius mozgalmat. A hallgatóságból Vasile Matei (PUNR) képviselő támogatta a javaslatot: ha létezik párt etnikai kritériumok alapján, akkor léteznie kell a mozgalomnak is. Iuliu Păcurariu (PD) ellenezte a javaslatot: nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. [Szabadság, szept. 9.]

Nagyváradon gör. kat. hívek csoportja tüntetésen kérte vissza az 1948-ban elkobzott templomot. Kérésük nyomatékául 3000 aláírással támogatott memorandumot küldtek a prefektusnak és az állam elnökének. [BN, szept. 10.]

A szlovák alkotmánybíróság álláspontja a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban: a nyelvtörvény csupán egyetlen pontban nincs összhangban az alkotmánnyal, eszerint az állampolgárok csak az állam nyelvén folyamodhatnak a hivatalos szervekhez. Az alkotmánybíróság döntése nem kifogásolta az utca- és helységnevekre vonatkozó paragrafust. [MH, szept. 10.]

1998. június 20.

Murvai László a hazai iskolahálózat történetéből idézett föl néhány jellemző epizódot: a 1948/49-es tanévben a kisebbség az összlakosság 14,3%-át alkotta, az iskolahálózat 14%-ában kisebbségi nyelveken folyt az oktatás. Az 1996/97-es tanévben a köv. számokkal jellemezhető a helyzet: 10,58%-os a kisebbségek aránya, az iskolák 5%-a működik a kisebbségek nyelvén. [RMSz, jún. 20.]

A kolozsvári MKT megköszönte a 4 képviselő akcióját (→ 1998.06.16) és felszólították az SzKT-t, hogy kérje föl a kormánykoalíció tagjait: „elsődleges kérdésként hozzák létre azt a vegyes bizottságot, amely júl. 15-ig véglegesíti az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat”. Az MKT azt kérte, hogy ha a parlament szept. 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.04.08), akkor az RMDSz lépjen ki a kormányból, s ha az egyetem újraindítását is szabotálják, akkor a koalícióból is ki kell lépni. [Szabadság, jún. 22.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. december 3.

Kötő József és Murvai László számokkal igazolta a m. egyetem szükségszerűségét: az 1997/98-as tanévben 236.024 ro. állampolgár vett részt a felsőfokú oktatásban, közülük 10.379 volt m. nemzetiségű, a diákok 4,4%-a; ezzel szemben a lakossági arány: 7,1%. A 10 ezer diákból mindössze 2946 részesül anyanyelvű képzésben. [bővebben lásd: Háromszék, dec. 3.]

2000. december 28.

Megkötötték az egyezményeket: a PDSR külön-külön protokollumot írt alá a PNL-vel és az RMDSz-szel. A vállalások teljesítését negyedévenként ellenőrzik. A kisebbségi kormányt alakító PDSR a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését és méltányos kisebbségpolitikát ígért. A BBTE m. oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is a m. ny. oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. A dokumentumban nincs szó kollektív jogokról és önálló m. egyetemről. [Szabadság, dec. 28.]

A m. oktatás helyzetéről közölt statisztikai adatokat Murvai László. A visszaesés jellemző, csupán a szak- és posztszekunder oktatás területén tapasztalható szerény növekedés. [RMSz, dec. 28.]

2001. február 3.

A polgármesterek felfüggesztéséről szóló jogszabály-tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti föl a polgármestert. Mindez összhangban áll a ro. törvényekkel és az ET elvárásaival. Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó akciót kíván szervezni a tervezet ellen. [Szabadság, febr. 3.]

C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg a véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be – gyakorlatilag a m. ny. használata ellen. [HN, febr. 3.]

Kinevezték az államtitkárokat és a 16 vezérigazgatót a Nevelési és Kutatási Min.-ban. Murvai László, a kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató elmondta: a kinevezés átmeneti jellegű, ui. a posztokra versenyvizsgát írnak ki. A megyei tanfelügyelőségeken leépítések várhatók. [Szabadság, febr. 3.]

Tibori Szabó Zoltán – Teoctist pátriárka példája kapcsán – hosszú cikkben elemezte a közélet megtisztulásának nehézségeit. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist, az ortodox egyház feje, nem csupán legionárius volt, antiszemita pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is, akinek az engedélyével számtalan bukaresti templomot romboltak le? Teoctist, az 1990-es forradalmi hangulatban lemondott a székéről, de később meggondolta magát és visszatért trónusára. A cikkíró véleménye: a gyilkosok bűnbánatot tarthatnak és bűneik megbocsátásáért imádkozhatnak, de csakis bűneik bevallása után. [Szabadság, febr. 3.] (→ 2001.03.23)

Martonyi János egy interjúban elmondta: „Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSz egységes legyen. És ez fontos az RMDSz-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a ro. pol. élet fontos tényezője.” [RMSz, febr. 3.]

Ismét Dukrét Gézát választották az EKE bihari osztálya élére, az alelnök Újvárosi Tibor lett . [BN, febr. 3.]

2002. április 2.

Murvai László: A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve, 1990–2000 c. könyve (Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Bp.) fontos forrása lesz az oktatás-kutatásnak. [EN, ápr. 2.; HN, jún. 4.]


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998