|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bardóczy Csaba 1993. február 7.Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]1997. április 18.A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.] Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.] A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.] Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12) 1997. június 5.A kormány döntése alapján létrehozott vizsgálóbizottság jelentése leszögezte: a csereháti „apácaverés” címen elhíresült történetben szereplő iskolaközpontot a ro. építkezési vállalkozó egy svájci üzletember segítségével az ismert gör. kat. apácarend kezére próbálta átjátszani. A máj. 28-i tüntetés folyamán a város polgármesteri hivatala az önkényesen beköltöző apácákat a karhatalom segítségével eltávolította. Ezt a sajtó etnikai összetűzésként tálalta. [Népszabadság, jún. 5.; RMSz, jún. 6.; jún. 7.] – Bardóczy Csabát a közrend megbontásáért és az engedély nélküli tüntetés (→ 1997.05.28) szervezéséért 1 millió lejes (145 $) pénzbüntetésre ítélték. (→ 1998.02.23) [Szabadság, jún. 6.; UH, jún. 12.] ● [A különféle „tisztázó” jellegű cikkek egyik alapvető ellentmondása: hol az épület, hol a telek tulajdonjoga kétséges.] (→ 1997.05.28, 1997.06.02, 1997.06.03, 1997.06.18)Kolozsvári terepszemléje után Andrei Pippidi (→ 1997.02.22) kimondta: három hónapon belül le kell zárni az ásatásokat és vissza kell állítani a főtér eredeti állapotát. [Táj., jún. 5.] 1997. június 27.Az RMDSz ÜE kiértékelte a csereháti létesítmény (→ 1996.06.02, 1996.06.03, 1997.06.05, 1997.06.18, 1997.06.24) kapcsán kialakult helyzettel foglalkozó dokumentumokat (a polgármesteri hivatal nyilatkozatát, a prefektúra jelentését és a kormányfőtitkár által kibocsátott, az érintettek által elfogadott megállapodást) és leszögezte: az önbíráskodás összeegyeztethetetlen a jogállamiság alapelveivel és az RMDSz elhatárolja magát mindazoktól, akik e tulajdonvita megoldásáért erőszakhoz folyamodtak; az ÜE, mint az önkormányzati képviseletek felügyelő testülete, megvonja bizalmát és pol. támogatását attól a megyei tanácsostól [Bardóczy Csabától], aki ilyen eszközökkel élt. A rendezés egyetlen módja a tárgyalás, szükség esetén az igazságszolgáltatást kell igénybe venni. [Táj., jún. 28.] (→ 1997.07.03)1997. július 3.Hegyi Sándor tiszteletes közel 300 személy által aláírt levélben tiltakozott az ellen, hogy az RMDSz megvonja a bizalmát Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27), aki „bátran kiállt a csereháti épület védelmében”, a jogi szabálytalanságokat az apácák követték el, az illegális beköltözéssel. „Ha az RMDSz vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát.” [RMSz, júl. 3.]Verestóy Attila ezzel kapcsolatban elmondta: Bardóczy „nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, aki fölöslegesen és jogtalanul kavarta bele a szakszervezeteket az ügybe. [UH, júl. 8.] Bukarestben újabb tárgyalás volt a csereháti létesítmény ügyében. A svájci alapítvány képviselője mereven ragaszkodik az álláspontjához: az épület az apácáké; a kormány nem fogadja el a helyi szervek kizárásának gondolatát. [UH, júl. 8.] – Székelyudvarhely városi RMDSz-szervezete nyilatkozatban leszögezte: a nézeteltérések megoldása ügyében csak a törvényes utat tartja járhatónak. [Táj., júl. 7.] Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: a sajtó ismét m. kérdést csinál a tanügyi törvény módosításából, holott az 50 pontból mindössze 5 vonatkozik a m. oktatásra, s ezek a módosítások tkp. helyreállítják a korábbi jogokat. [Táj., júl. 3.] 1997. július 5.A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.] A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.] Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.] 1997. július 9.A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.] A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.] Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.] 1997. július 14.Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.] 1998. február 23.Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczy Csaba megyei tanácsost. Döntését a prefektus a Bardóczyra ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével és azzal indokolta, hogy Bardóczyt – a csereháti „apáca-költöztetés” miatt – magánlaksértés vádjával is perbe fogták (→ 1997.06.05). Bár a jogvita azóta sem dőlt el, az apácákat – Remus Opriş kormányfőtitkár segédletével és karhatalmi védelem mellett – visszaköltöztették az épületbe. [RMSz, febr. 23.] (→ 1998.02.27)1998. február 27.Király Károly kiállt Bardóczy Csaba mellett (→ 1998.20.23), mondván, hogy az RMDSz vezetése elítéli Bardóczyt, ugyanakkor békülékeny hangot ütnek meg Remus Oprişsal szemben, aki a PNTCD erőszakos, homogenizáló politikáját képviseli. [RMSz, febr. 27.]Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke megjegyezte: úgy tűnik, nincs szükség a szervezetre, munkáját a gazdák nem igénylik. Ha nincs gazdasági háttere, az RMGE nem létezhet. [RMSz, febr. 27.] 1998. március 13.Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.] A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.] 1998. március 21.Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.] Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. június 16.Kónya-Hamar Sándor és 3 képviselőtársa benyújtotta a törvénytervezetet a m. egyetem újralétesítésére. Lépését azzal indokolta, hogy erre az MKT-tól volt fölhatalmazása, amely jún. 15-ét jelölte meg a törvény beadásának határidejéül. Kónya kijelentette: a négyek kezdeményezése nem az RMDSz egysége ellen irányul. [Szabadság, jún. 17.] – A tervezet szerint a Kolozsvárott létesítendő egyetem karai a köv. lennének: természettudományok; matem.; bölcsészet; politika-, jog- és közgazd. tudom.; ref. és kat. teol.; képző- és zeneművészet; műszaki tudom.; agrártudom.; orvosi és gyógyszerészeti kar. [RMSz, jún. 17.]Bardóczy Csaba úgy vélte, a csereháti épület építése arra lehetett jó, hogy Ceauşescu Svájcba menekített pénzét mossák át. Árulkodó jelként említette, hogy Aristide Roibu, az Aris Industrie vezetője szekustiszt volt, majd svájci követ. [EN, jún. 16.] Constantin Simirad, Iaşi polgármestere megalapította a Moldvaiak Pártját, az első olyan pártot, amely programjában magát regionális erőnek tekinti. [Szabadság, jún. 16.] 1999. február 15.Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26) Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23) 2000. március 22.Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.] Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12) Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.] 2000. április 12.A KREK igazgatótanácsa csatlakozott ahhoz a lelkész-csoporthoz, amely nyilatkozatban tiltakozott Bardóczy Csaba elítélése (→ 2000.03.22) ellen. [Népújság, ápr. 12.] – Korábban (RMSz, ápr. 1.) Sütő András is fölemelte a szavát ez ügyben.A PSE (→ 2000.04.05) körüli tennivalókról adott interjút Kötő József. [Szabadság, ápr. 12.] 2000. június 28.Traian Băsescut megválasztották Bukarest főpolgármesterének, ezért lemondott miniszteri tisztségéről. Utóda a közlekedési tárca élén: Anca Boagiu. [NyJ, jún. 28.]Földvár határában a helyi polgármester, néhány órával a felállítása után traktorral ledöntötte az 1944/45-ös haláltábor m. és német áldozataira emlékező obeliszket, mondván, hogy ő nem tud az engedélyről. Már korábban is ledöntöttek egy emlékművet és 3 helyről eltávolították az áldozatokra emlékeztető, kőbe vésett feliratot is. [SzFÚ, jún. 28.; RMSz, júl. 13.] – A Kovászna megyei szenátorok és képviselők nyilatkozatban tiltakoztak az eset ellen. [RMSz, jún. 29., okt. 26.] (→ 2000.07.03, 2000.07.20, 2000.11.04, 2001.06.21) Medgyesen fölavatták a Millennium Házat. A 10 ezer fős szórvány otthont teremtett magának. Fölépült a Szent István templom, rövidesen megnyitják a kat. ifj. házat. [RMSz, jún. 28.] A marosvásárhelyi ítélőtábla – magánlaksértés vádjával – jogerősen 3 év és 2 hónapi börtönre ítélte a csereháti épületből az apácákat kitessékelő Bardóczy Csabát. Korábban, ugyanezért a tettéért 2 év felfüggesztett börtönt kapott a csíkszeredai törvényszéken, de azt megfellebbezte a megyei főügyész. [Szabadság, júl. 1.] – Bardóczynak korábban volt már egy felfüggesztett ítélete ittas vezetésért, 1997-ben pedig jogosítvány nélküli vezetés miatt kapott 6 hónapot. [RMSz, júl. 10.] (→ 2000.07.03) 2000. július 3.Az SzKT és a SzET marosvásárhelyi együttes ülésén Markó Béla emlékeztette a tagokat: 10 évvel ezelőtt egyezséget kötöttek arról, hogy mindenki aláveti magát a közösen meghozott döntéseknek. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, „vagy útjára engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség”. Fölvetődik a kérdés: kell-e még az egység azoknak, akik a helyi előválasztásokon alulmaradtak, majd függetlenként indultak, és azoknak, akik az RMDSz-en kívüli pluralizmust hirdetik? – Tőkés László azt javasolta: az SzKT végezzen szigorú önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSz személyi megújítását. – Bárányi Ferenc kérte, hogy Tőkés döntse el: az RMDSz tb. elnöke vagy a belső ellenzék vezetője akar-e lenni? – Markó Béla a vita egyes tételeire kérdéssel válaszol: miért kell kudarcról beszélni, amikor a szövetség az 1996-os választási eredményeknél jobbakat ért el? – Az SzKT megerősítette Kincses Előd felmentését a megyei elnöki tisztségből. (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25) – A lemondott Sebesi Karen Attila helyett Szép Gyulát választották művelődési alelnöknek. – Varga Attila a státustörvény koncepcióját ismertette. – Az SzKT állásfoglalásai: a földvári emlékmű ügyében (→ 2000.06.28); a marosvásárhelyi szoborgyalázás ügyében (→ 2000.06.21); politikai döntésként értékelték a Bardóczy Csaba ellen hozott ítéletet (→ 2000.06.28), ezért Ro. főügyészétől a per újrafelvételét kérték. [RMSz, júl. 5.]Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányi Ház új épületszárnyát. [RMSz, júl. 3.] Emil Constantinescu szerint Ro. akkori felső vezetésének tudtával sértették meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót; éjszakánként ciszternás szerelvények keltek át Zsombolyánál. Ion Iliescu azzal vádolta Constantinescut, hogy a vizsgálat lezárulta előtt mondott véleményt. [Krónika, júl. 3.] (→ 1992.05.30, 1992.06.08, 1994.04.05, 1995.08.03, 1999.05.04) lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
