|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Magyari Lajos 1990. június 4.A m. történelmi egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, közös levelet intéztek Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszternek kifejtve, hogy nem kaptak választ korábbi szándéknyilatkozatukra (→ 1990.01.22). A tanácskozás szerint a kidolgozandó egyházügyi törvénynek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, jogi személyeknek tekintendők, saját szabályaik alapján szerveződnek és joguk van iskolákat fenntartani. Az ellen is tiltakoztak, hogy a júniusban tartandó bukaresti tanácskozásra nem hívták meg a róm. kat. egyház képviselőit. A kidolgozott dokumentumokat júl. 5-én adták át a vallásügyi miniszternek. [Bővebben lásd: RMSz, jún. 10.] (→ 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)A Háromszékben Magyari Lajos cikkezett Papp László volt nagyváradi püspökről (→ 1989.09.21), aki lemondása után elhagyta az országot. 1991. július 24.A Háromszék a Zengő Nyíl röplapról cikkezett, melyet Kovászna megyében terjesztettek. A röplap a székely szupremáciát szorgalmazta, az RMDSz-t kriptokommunista szervezetnek, a háromszéki értelmiségiek nagy részét (pl. Magyari Lajos, Sylvester Lajos) árulónak nevezte és bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen 1991. ápr. 18-án megalakult a Székely Demokrata Párt (SzDP) [?!]. A röplapot Borbély Levente írta alá. – A hírlap munkatársa felkutatta Borbély Leventét és kifaggatta a röplapról [Mit is akar a SzIF és az SzDP? Háromszék, aug. 7.]. Borbély Levente bevallotta, hogy elkeseredett pillanatában írta a röplapot az SzDP megalakulásáról. A SzIF létezik (→ 1990.02.08) ugyan, de nem kívánnak egységbontók lenni. [A székely ifjak elégedetlenségéről lásd még: 910327 és UH, 1996. okt. 31.]1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. október 18.Magyari Lajos, Kovászna megye frissen megválasztott szenátora (→ 1992.09.27) úgy vélte: „az anyaországnak tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását”. [Mérték (Bp.), okt. 18.]1993. március 6.Magyari Lajos nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről, melynek értelmében nem lehet szó m. ny. egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a szaktárcának, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSz szakértői kidolgoztak egy másik tervezetet, amit a CD is támogat (ez előrelépés, a korábbi merev elzárkózás után). [MN, márc. 6.]1993. április 11.Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]1993. október 5.A ro. parlament elfogadta a védelmi törvényt. [RMSz, okt. 8.] A törvénytervezet vitáján Szabó Károly szenátor érdemi javaslatait elvetették. [Szabadság, okt. 12.]A képviselőházban és a szenátusban hasonló módon reagáltak az RMDSz politikusainak felkérésére. Borbély Imre, ill. Magyari Lajos beszélt az aradi vértanúkról és egyperces tiszteletadásra szólította föl a jelenlévőket. Mindkét helyszínen került egy-egy nacionalista képviselő ill. szenátor, aki visszautasította a gesztust. [TÚSz, okt. 7.; MN, okt. 7.] – Az RMDSz közleményben tiltakozott. [BN, okt. 8.] 1994. december 20.Magyari Lajos szenátor amiatt interpellált, hogy az oktatás támogatására összegyűjtött 492 ezer aláírás (→ 1994.09.19) ellenőrzése igen elhúzódott. A belügyminiszter – konkrét eset említése nélkül – azt válaszolta, hogy a listán több eltávozott, kivándorolt személy neve is szerepel. Magyari emlékeztetett: csak 250 ezer aláírás szükséges a törvénytervezet benyújtásához. [ÚM, dec. 21.]1995. március 14.T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások. A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31) Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.] lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
