Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]
1993. szeptember 18.
Markó Béla elmondta: az RMDSz politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A Memorandummal kapcsolatos pártközi viták nyomán azt javasolta a CD-nek, hogy tárgyalják újra az egyezséget. Kitért a kollektív jogoknak helyet adó Balladur-tervre, mely kétoldalú tárgyalásokat kíván. A Szövetségen belüli nézeteltérésekkel kapcsolatban leszögezte: a viták legyenek közvetlenek, ne a sajtóban üzengessenek egymásnak a felek. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb, ha nyíltan megfogalmazzuk a közösség, a szövetség akaratát. [RMSz, szept. 18.]
1993. október 25.
Nemzetközi szemináriumot tartottak Sinaián, ahol tk. a Balladur-tervet is megvitatták, elsősorban azt az elképzelést, hogy a határok szavatolását egybe kell kötni a kisebbségi jogok biztosításával. [MH, okt. 25.]
1993. december 3.
Az EDU vezetőtanácsi ülése elfogadta az ún. Bécsi Nyilatkozatot; ebbe – az RMDSz javaslatára – bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. [RMSz, dec. 3.]
Rómában az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza Mo. támogatásáról biztosította a Balladur-tervet (→ 1993.09.10), amely a legtöbb konfliktust képező okok (pl. az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása) ellen irányul.
1994. április 14.
Iliescu elnök párizsi látogatásra utazott. Fogadta őt Miterrand elnök, tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és az UNESCO vezérigazgatójával. A Le Figarónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Európának volna még egy olyan állama, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Ro.-ban. [Népszabadság, ápr. 14.]
