|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Intézménymutató: Pater Bank / Pater Hitelbank 1991. október 31.Marosvásárhelyen három vállalkozó kedvű szakember (Kazatsay Ödön, Szalkay József, Móré András) egy m. bankintézmény („Pater Hitelbank”) megszervezéséről döntött. [RMSz, okt. 31.] (→ 1991.12.07)1991. december 7.Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03) Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.] 1995. március 10.Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.] Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.] Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.] 1996. május 21.Daniel Tarschys, az ET főtitkára Bukarestben a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A találkozón az RMDSz képviselői szóvá tették, hogy Ro. nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit és szükségesnek ítélték Ro. további monitorizálását. [Táj., máj. 22.] – Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az ET egyik fő feladatának nevezte. A sajtóértekezleten, arra a kérdésre, hogy kötelező-e az 1201-es ajánlás, Tarschys azt válaszolta: Ro. ezt vállalta az ET-be való belépéskor. [RMSz, máj. 24.]Bukarestben megnyílt az első ro.–m. vegyesbank, a Pater Bank központi fiókja. A bank 99,99%-ban a Budapest Bank tulajdona és célja az országban működő mintegy 1700 vegyesvállalatot kiszolgálni. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1996.10.04) 1996. október 4.Marosvásárhelyen megnyitotta első vidéki kirendeltségét a Pater Bank (→ 1996.05.21). [Szabadság, okt. 9.] (→ 2000.04.29)1997. június 25.A kormány visszavonta a szenátusból a tanügyi törvény módosítására tett javaslatát, ehelyett kormányrendelettel kívánja azt életbe léptetni. Markó Béla kijelentette: amennyiben a koalíció nem támogatná a javaslatot [a parasztpártiak ellenezték ezt a megoldást], akkor elemezni kell a koalíciós partnerek közötti kapcsolatot. [RMSz, jún. 27.]1990–1997. ápr. között 2455 millió $-t fektettek be Ro.-ba a külföldi beruházók, a tőke közel 60%-át bukaresti vállalatokba fektették. A m. befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott; a legnagyobb m. befektetők: MOL, Dunapack, Pater Bank, Fundy, West Union. [Szabadság, jún. 25.] 2000. április 29.A görög Piraeus Bank vette meg a Budapest Banktól a Pater Bank részvénycsomagjának 99,99%-át. A Pater Bank 1999-ben 320 ezer $ nyereséget termelt, egy évvel korábban 1,5 millió $ vesztesége volt. [Népújság, ápr. 29.] (→ 1996.05.21, 1996.10.04, 1999.11.17)lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||