|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 45 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-45 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: MDF (Magyar Demokrata Fórum) / MDF-kormány 1988. június 27.Budapesten, a Hősök terén „Erdélyi tüntetés”-t szervezett az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórummal (MDF), a Szabad Kezdeményezések Hálózatával (SzKH) és több egyesülettel karöltve. A tüntetést egy hónappal korábban bejelentették, közölve, hogy az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt m., sváb, ukrán, szerb és ro. falvak fennmaradása érdekében történik. Az esti órákban mintegy 150 ezer ember tüntetett, beszédeket olvastak föl, majd petíciót küldtek a ro. nagykövetség épületéhez, de ott nem fogadták őket. [UH, 1996. jún. 6., jún. 11., jún. 18.] – Másnap a ro. hatóságok elrendelték a kolozsvári m. főkonzulátus bezárását, Vékás Domokos főkonzult és munkatársait kiutasították az országból. Az új főkonzulátus megnyitására 9 évet kellett várni. (→ 1997.07.23) [Népszabadság, 1997. júl. 23.]1990. március 25.A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József. Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08) 1990. április 8.A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)1990. június 2.Az MDF III. Országos gyűlésének második napján hangzott el Antall József kijelentése, miszerint: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát. (E sokat vitatott kijelentés arra utalt, hogy Antallnak és a kormánynak gondja lesz az utódállamokban élő magyarokra.)1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. december 14.Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort. 1992. december 11.Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18) 1993. február 7.Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]1993. május 27.A MaKOSz rendezésében Torockón diákújságíró-találkozó kezdődött.Az Unitárius Egyház Székelykeresztúron és Kolozsvárott az új tanévben egy-egy unitárius IX. osztályt kíván indítani. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak a jelentkezőknek. [HN, máj. 27.] Lemondott az MDF elnöki tisztjéről Für Lajos, aki nem értett egyet a Debreczeni József és Csurka István által vezetett csoportok belháborújával. Az ügyvezetői tisztet Lezsák Sándor vette át, aki kifejtette: Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítania. [MN, máj. 27.] 1993. június 4.C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.] Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.] 1993. október 3.Az RMDSz ÜE fogadta Kolozsvárott az MDF küldöttségét. Kerekasztal-beszélgetést folytattak helyi értelmiségiekkel, ahol a fő téma a m. egyetemi oktatás volt. Főiskolák alakultak a Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak; nincsenek megfelelően képzett szakemberek. [RMSz, okt. 7.]Mamaián befejeződött az 5 nappal korábban kezdődött konferenciasorozat: a keleti románság első konzultatív tanácskozása, melyet a Ro. Kulturális Alapítvány szervezett. 11 országból mintegy 40 küldött tárgyalt a h. t. ro. népesség helyzetéről. Megállapították, hogy a környező országokban élő románságot a teljes asszimiláció fenyegeti. [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1993.10.09) 1994. április 15.Horn Gyula (MSzP) ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a HTMH-t. [MH, ápr. 15.] – Az MDF külügyi szóvivője ezt úgy értelmezte, hogy az MSzP pártcéloknak veti alá az ország külpolitikai érdekeit. [RMSz, ápr. 19.] – Az MVSz és több társszövetsége nyilatkozatban ítélte el Horn Gyula kijelentését. [MN, ápr. 28.]1994. május 29.A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04) 1994. május 31.Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.] Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22) Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.] 1994. július 21.Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.] Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. július 23.Tabajdi Csaba a Népszavának nyilatkozott: az MDF-kormány azt tartotta fontosnak, hogy a h. t. magyarok jogsérelmeit szüntelenül fölvesse a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon, az új MSzP–SzDSz koalíció pedig azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön boldoguljanak. [Népszava, júl. 23.]Átszervezik a ro. haderőt, a jelenlegi 4 hadsereg helyett csak 3 lesz. Az Olténiában székelő hadsereget szétosztják Erdély és Moldva között. [Szabadság, júl. 23.] 1994. november 30.Csapody Miklós (MDF) amiatt tiltakozott, hogy a m. külügymin. a hatpárti bizottság jóváhagyása nélkül adta át a szlovák ill. ro. félnek az alapszerződések tervezetét. [ÚM, nov. 30.]1995. január 9.Több ro. lap ismertette a Mediafax hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos (MDF) Kolozsvárott kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a ro. fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, „miért ne foglalhatnánk bele”. [Népszabadság, jan. 10.]1995. március 9.Markó Béla Doru Ioan Tărăcilă támogatását kérte annak érdekében, hogy a rendőrség biztosítsa Március 15. békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. [Táj., márc. 9.]A LADO elnöke büntető eljárás megindítására szólította föl Vasile Manea Drăgulint, Ro. főügyészét Gh. Funar ellen, aki utcai tüntetésekre és agresszív akciókra szólította föl a lakosságot, melyek a Március 15-i ünnepet hivatottak meghiúsítani. [Táj., márc. 9.] Az MDF elnöksége arra intette a m. kormányt, hogy az alapszerződéseket csak akkor írják alá, ha az érdekelt utódállamok magyarságának képviselői egyetértenek azok tartalmával. [ÚM, márc. 10.] 1995. március 18.A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
