|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Helsinki Bizottság 1991. február 16.A bukaresti Helsinki Bizottság antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, a bukaresti „bányászjárást” (1990. jún. 13–15.), a régi intézmények tovább élését.1991. július 20.Tőkés László útjáról (→ 1991.07.01) – aki Smaranda Enache, Borbély Imre és Eckstein-Kovács Péter társaságában Genfben a svájci Helsinki Bizottság konferenciáján vett részt – több itthoni lap is beszámolt. [EN, júl. 20.; Szabadság, júl. 24.; RMSz, júl. 26.]1992. november 1.Konferenciát rendezett Marosvásárhelyen a PEL, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Ro. Helsinki Bizottság és a Heinrich Böll Alapítvány a kölcsönös megértésről és kulturális együttműködésről. Ez újabb alkalom volt az RTV számára, hogy elferdítve mutasson be valamit: azt jelentették, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el, de a rendezők tiltakozásának már nem adott hangot. [Népújság, nov. 3.; RMSz, nov. 5.]1995. február 9.Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.] Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.] 1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1996. április 16.Elkészült a ro. kormány kisebbségi törvénytervezete. Korábban az RMDSz, az RNDF, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a PAC és a Ro. Helsinki Bizottság is elkészített egy-egy tervet. A tervezet jogot biztosít kisebbségi szervezetek alapításához, az anyanyelvű oktatáshoz; a kisebbségek anyanyelvükön fordulhatnak a hivatalos szervekhez, de a folyamodványhoz hivatalos ro. fordítást kell mellékelni. Kétnyelvű feliratokat csak ott engedélyeznek, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri az 50%-ot. [ÚM, ápr. 16.]1996. július 5.Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.] 1996. július 8.Tom Lantos és Philip Crane törvényjavaslata, hogy Ro. kapja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, elbukott (→ 1996.04.08) az amerikai szenátusban. Cristopher Smith, a Helsinki Biz. társelnöke és 24 társa azt kérte, hogy a döntést halasszák el a választások utánra. Az ellenzők között volt a korábbi bukaresti nagykövet is. [Népszabadság, júl. 8.] (→ 1996.07.20)A CNA felszólította a Sonic Rádió tulajdonosait (→ 1996.07.01), hogy térjenek vissza az eredetileg jóváhagyott műsorrendre; ennek megfelelően folytatódik a napi 4 órás m. ny. műsor. [RMSz, júl. 8.] 1996. december 5.Ion Diaconescut választották a CDR elnökének, azok után, hogy Emil Constantinescu – formailag – kilépett a pártból. [Szabadság, dec. 7.]A nemzeti kisebbségi törvény mellett érvelt Gabriel Andreescu (Ro. Helsinki Bizottság): a m. kisebbség problémáját nem lehet megoldani anélkül, hogy biztosítanák számára azokat a jogokat, amelyekkel korábban (értsd: 1990-ig) rendelkezett. A megoldás feltétele, hogy a magyarság nyerje vissza jelképfontosságú intézményeit (pl. BTE). [Szabadság, dec. 7.] 1997. szeptember 26.A Ro. Helsinki Bizottság nyilatkozatban fejtette ki, hogy az RMDSz álláspontját támogatja az oktatási törvény módosításának vitájában. Az emberi jogokat korlátozó szabályozások megszüntetése kötelessége Ro.-nak. [Népújság, szept. 26.]1997. november 14.A Ro. Helsinki Bizottság tagjai részletekig menő vizsgálatot folytattak a csereháti ügyben. Renate Weber és Gabriel Andreescu szerint nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról, az apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vételét jelenti. [RMSz, nov. 14.]Az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktus kapcsán Victor Ciorbea újságíróknak elmondta: az RMDSz kiválása a koalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a kormány érdekeit. [MTI] 1997. december 16.A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI] A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.] 1999. november 20.Az AEÁ kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (a Helsinki Biz.) levelet intézett Ro.-val kapcsolatban Madeleine Albright külügyminiszterhez, amelyben aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy 2000-ben a PDSR a PUNR-vel és a PRM-vel koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Ro. alkalmatlanná válna az EBESz 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Ro.-ban tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és a kárpótlás késlekedésével kapcsolatban. [Szabadság, nov. 20.]Az EME választmányi ülésén elfogadták az egyesület álláspontját a m. felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a Kolozsvár központú, önálló, állami m. egyetemhez való jogot és igényt. [RMSz, nov. 24.] Csapó I. József sajtóértekezleten indokolta meg, hogy miért nem szavazott a földtörvényre (→ 1999.11.09). Az ET Ro.-ra vonatkozó határozata és az RMDSz programja is a teljes kártérítés mellett foglal állást, ezért a lelkiismerete nem engedte, hogy a részleges restitúcióra szavazzon. Az alapszabályzat szerint sem a megyei választmány, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. [BN, nov. 20.] (Lásd még: ]990908, 990909.) Besztercén mezőgazdasági tanácskozást rendezett az RMDSz ÜE gazd. főosztálya és az RMGE országos elnöksége, ahol az időszerű kérdéseket vitatták meg. [SzFÚ, nov. 24.] 1999. december 3.Gabriel Andreescu, a Helsinki Biz. elnöke szerint a Gh. Anghelescu, craiovai teológiaprofesszor, vallásügyi államtikár által összeállított vallásügyi törvénytervezet a többségi ortodox egyháznak kedvez. [Krónika, dec. 3.]1999. december 14.Emil Constantinescu dec. 12-én Radu Vasile leváltásáról tanácskozott a koalíciós pártok vezetőivel; dec. 13-án lemondott a parasztpárt 7 minisztere; a PNTCD megvonta pol. támogatását a kormányfőtől és kérte a lemondását. [Népújság, dec. 14.]Kincses Előd összehívta a Maros megyei RMDSz vezetőségi ülését, ahol a TKT döntéséről (→ 1999.11.29) vitáztak. A TEKT – újratárgyalásra – visszautalta a TKT-nak az ominózus döntést. [Népújság, dec. 14.] Renate Weber (Ro. Helsinki Biz.) kifejtette, hogy a Securitate-dossziék törvénye (→ 1999.12.08) épp azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnénk: mit követtek el a komm. idején és hol tevékenykednek azóta. Az alkotmánybíróság véleménye („az állambiztonsági szervek munkatársai után kutatni annyit jelent, mint aláásni a nemzetbiztonságot”) is a tisztánlátást akadályozza. [RMSz, dec. 14.] Buşteniban megkezdődött a Fekete-tengeri gazd. tanács (BSEC) tud. és technológiaügyi munkacsoportjainak 5. értekezlete. [RMSz, dec. 15.] 2000. március 22.Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.] Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12) Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.] 2000. szeptember 23.Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott Klézsén és Pusztinán a m. ny. tanítását – jelentette ki Sántha Attila a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. Gabriel Andreescu természetesnek tartja a csángók kérését. A helyzetről jelentés készül, amelynek nyomán az ET kivizsgálást indít. [Szabadság, szept. 23.; Háromszék, szept. 25.]Átadták Csíkszereda első ref. templomát. Hegyi István tiszteletes elmondta: a helyi ref. egyházközség 1887-ben alakult, de mostanig csak imaházuk volt. A reformátusok lélekszáma 1977-ben 570 volt, mostanra elérte a 2260-at. [RMSz, szept. 27.] Csíkszeredában tartották a kórusszövetségek találkozóját, a R. M. Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ részvételével. A konferencia fő témája: a kóruséneklés helyzete és kilátásai, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. [HN, szept. 25.] 2001. szeptember 12.Az RMDSz és a PDSR vezetői Snagovon tárgyaltak a két párt további együttműködéséről. [Szabadság, szept. 12.]Több vidéki elemi iskolába megérkeztek az Apáczai Közalapítvány által küldött tanszercsomagok. „A szórványban örömkönnyek hulltak a küldeményre” – közli a tudósítás alcíme. [Szabadság, szept. 12.] Frunda György jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Helsinki Bizottságnak az Agache-per elítéltjei ügyében, amely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak továbbítja. A héten Paizs Ottót – az egyik Mo.-ra menekült vádlottat – is letartóztatták Békéscsabán, de kiadatása kérdéses. [RMSz, szept. 12.; Háromszék, szept. 12., szept. 14.; Krónika, szept. 15.] 2002. január 24.Ion Iliescu a Kultúra regionális fóruma című rendezvényen az egységes ro. állam megbontásával vádolta a Memorandum (→ 2001.12.10) aláíróit. [Krónika, jan. 24.]Reiner Antal Csíkszeredában raboskodik. A családjával Mo.-ra menekült, de amikor meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politikai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát töltött a házában, másnap elfogták. [RMSz, jan. 24.] A Ro. Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga képviselői helyszíni felmérések alapján (1997 után második alkalommal) készítettek jelentést a csángó kérdésről. Meg kell állítani a moldvai csángók asszimilációját és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – hangsúlyozza a jelentés, melyet Bukarestben mutattak be a sajtó képviselőinek. Ecaterina Andronescu okt. min. megpróbálta ellensúlyozni a jelentés megállapításait. [Krónika, jan. 24.; Szabadság, jan. 24.; Népújság, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] – Markó Béla vitathatónak nevezte a csángók külön kisebbséggé nyilvánítását; a csángók külön csoportot alkotnak, de a magyarokhoz tartoznak. [Szabadság, jan. 25.] Puskás Bálint elmondta: az RMDSz egyedül folytatja a harcot, az egyházi vagyon visszaaadásáért (→ 2001.11.22), egyetlen parlamenti párt sem állt az ügy mellé. [HN, jan. 24.] M. igazolványt igényel Aurel Agache fia, aki anyja magyarsága okán kérheti azt. Szándéka, hogy bebizonyítsa a törvény abszurd voltát. [RMSz, jan. 24.] (→ 2002.10.03) 2002. április 29.A Bolyai Gimnázium diáksztrájkja mögött a helyi PRM vezetői állnak, derült ki az események utólagos elemzéséből. [RMSz, ápr. 29.] (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.25)Székelyudvarhelyen 10. alkalommal rendezte meg az EMT az Orsz. Gépész Találkozót. [HN, ápr. 29.] Bukarestben a moldvai katolikus csángók identitásáról rendezett konferenciát az Akadémia és a Köztájékoztatási Min., melyen nem engedélyezték a Pro Europa Liga és a Ro. Helsinki Bizottság képviselőinek részvételét. Az eljárás nemcsak az Akadémia, hanem a Minisztérium nevén is csorbát ejt, tekintve, hogy egy közpénzen rendezett szemináriumról nem lehet kitiltani senkit, még az adott témáról másként gondolkodókat sem. [Népújság, ápr. 30.] – A konferencián csak ro. kutatók felszólalását tervezték, s csupán az RMDSz erélyes fellépése nyomán vált lehetővé, hogy Demény Lajos történész és az MCsSz elnöke is felszólalhasson. Vasile Dancu miniszter szerint az ET ajánlása és jelentése (1521/2001. sz.) nem veszi figyelembe a ’realitást’, ti., hogy a csángók ’román eredetűek’. [Szabadság, máj. 3.] lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||