|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 45 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-45 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: ET 1201/1993. sz. (dokumentum / ajánlás) 1993. február 1.Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.] Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.] Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24) 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. március 31.A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.] Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.] 1993. július 7.Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta: Ro. felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása. Friedrich König raportőr megkérdezte a parlamenti pártoktól, hogy elfogadják-e az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01) kisebbségi charta gyanánt; a PUNR kivételével mindegyik párt elkötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. [RMSz, júl. 7.] (→ 1995.03.22)1993. augusztus 26.Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03) A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.] Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.] 1993. november 15.Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.] 1994. március 21.A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28)1994. május 19.Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07)1995. február 1.A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.] Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.] 1995. március 4.Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.] Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.] 1995. március 14.T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások. A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31) Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.] 1995. március 21.A szenátus ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét (→ 1995.02.01). A hozzászólók nagy többsége támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Ro. számára. [ÚM, márc. 22.]T. Meleşcanu szerint jó pont lett volna Ro. számára Párizsban aláírni az alapszerződést, de nem tartja elfogadhatónak az etnikai alapú területi autonómiát. [ÚM, márc. 22.] A horvát–m. alapszerződés végleges változatát egyeztették Budapesten. A szerződésbe fölvették az ET 1201-es ajánlását. 1995. március 22.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ET 1201-es ajánlását felvállaló korábbi állásfoglalásokat (→ 1993.07.07), e gesztussal emlékeztetve a politikusokat hajdani vállalásaikra. [Táj., márc. 22.]A CDR Emil Constantinescut választotta elnökéül. A CDR-ből korábban már kilépett az RMDSz (→ 1995.02.25), a PL’93, a PAC és a PSDR. [MN, márc. 24.] 1995. március 23.Iliescu elnök is elutasította az ET 1201-es ajánlását. Az elnök szerint a szerződés megkötésének akadályát a m. fél tarthatatlan követelései jelentik. [RMSz, márc. 25.]1995. március 25.A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.] 1995. április 3.Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.] 1995. április 11.Iliescu elnök sajtóértekezleten elmondta: Ro. csatlakozni kíván a NATO-hoz; az alapszerződés kérdésében érthetetlennek nevezte a m. fél ragaszkodását az 1201-es ajánláshoz. [MN, ápr. 12.]1995. április 12.Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.] Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.] A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27) 1995. április 20.A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.] Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.] Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.] 1995. április 26.Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.] Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
