|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Bocskai Szövetség (= Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete) 1995. április 22.Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07) Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.] 1996. szeptember 5.A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.] 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 2003. november 27.A nemzeti kisebbségek jogainak védelme bekerül az EU alkotmány-tervezetébe – jelentették be Rómában. [Szabadság, nov. 27.]A kormánypárt és az RMDSz megromlott viszonyának egyik jele: a kormány az RMDSz megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt. [Krónika, nov. 27.] Az erdélyi m. televízió beindítása (→ 2003.11.15) ellen tiltakozott a Bocskai Szövetség. A szervezet attól fél, hogy a televíziót az RMDSz önös pol. céljainak megvalósítására használná. [Szabadság, nov. 27.] A parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla tüntetően elhagyta a termet; tettét azzal indokolta, hogy C. V. Tudornak félórányi időt adtak soviniszta nézetei kifejtésére. [Krónika, nov. 27.; Szabadság, nov. 27.] 2004. november 4.A Bocskai Szövetség 2004-es díját tk. az SzNT és Patrubány Miklós, az MVSz elnöke kapta meg. [RMSz, nov. 4.]lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
