|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 26 találat | lapozás: 1-20 | 21-26 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. szeptember 1.Az RMDSz parlamenti csoportjának tisztségviselői a szenátusban: Verestóy Attila (eln.), Hajdú Gábor (aleln.), Puskás Bálint (titkár); a szenátus titkára: Kozsokár Gábor; a képviselőházban: Varga Attila (eln.), Asztalos Ferenc és Márton Árpád (aleln.), Ráduly Róbert (titkár); a képviselőház titkára: Kovács Csaba. [RMSz, szept. 3.]Új intézménnyel gazdagodott az erdélyi ref. iskolahálózat: Kolozsvárott megnyitotta kapuit az EREK épületének régi szárnyában a Ref. Pedagógiai Intézet. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Kovács Lajos igazgató megtartotta székfoglaló beszédét. [RMSz, szept. 4.] A VMSz Szabadkán tartott tisztújító gyűlésén ismét Kasza Józsefet választották elnökké. [ÚM, szept. 1.] 1997. szeptember 2.Az RMDSz Bihar megyei választmányi ülésén Varga Gábor elnök azt sérelmezte, hogy az RMDSz-es polgármesterek halogatják a kétnyelvű táblák elhelyezését; Rákóczi Lajos elismerte, hogy az RMDSz által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. [BN, szept. 2.]Andrei Cornea: Történelmi mítoszok és az oktatás reformja c. cikkében ismertette Lucian Boia történész könyvét (Istorie şi mit în conştiinţa românească [Történelem és mítosz a románság tudatában]), amelyet iskolai alaptantárgynak javasolt; a kötet leszámol az egység, a kontinuitás, a latinitás, a „jó uralkodó” mítoszával. Megítélése szerint a könyv felháborodást kelt a románokban, komoly lelki traumát okoz majd azoknak, akik hittek ezekben az alaptalan dolgokban, de eljött a mítoszok lebontásának ideje is. [Szabadság, szept. 2.] 1997. szeptember 3.A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.] 1997. szeptember 4.A parlamentben nagy vitát kavart az átvilágítási törvénytervezet. A tervezet atyja, Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescut, hogy elszabotálja tervezet napirendre tűzését és ezzel késlelteti a Securitate egykori irattárához való hozzáférést. [MN, szept. 6.]Az RMDSz székházában fogadták Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Markó Béla ismertette a hazai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció hazánk integrációja irányába tett erőfeszítéseit. A vendég szerint sokat javult Ro. nemzetközi megítélése, ami az integráció egyik alapfeltétele; hangsúlyozta a kisebbségi kérdés kezelésének fontosságát. [Táj., szept. 4.] Az EMKE és az RMNKT képviseletében Dáné Tibor Kálmán részt vett az ANUP (szabadegyetemek orsz. szövetsége) rendkívüli ülésén, melynek célja az új alapszabály kidolgozása, melynek segítségével – még egy modern NGO-törvény hiányában is – új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. [Táj., szept. 4.] 1997. szeptember 5.Az udvarhelyszéki tisztújító közgyűlésen a hozzászólók egy része bírálta az RMDSz tevékenységét, kifogásolták, hogy nem támogatta a csereháti ügyet. Az új széki elnök Verestóy Attila lett, aleln.: Asztalos Ferenc, Antal István, Bunta Levente, Ladányi László. Területi aleln.: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza), Sófalvi László (Udvarhely). [Táj., szept. 8.; UH, szept. 9.]1997. szeptember 7.Kolozsvárott tartották a MIT küldöttgyűlését, melyen az OMDSz, a MISzSz, az IKE, a MaKOSz, az ODFIE és az ÁME képviselői vettek részt. Megválasztották a MIT küldötteit az RMDSz kongresszusára és azt a bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a kongresszuson felmerülő kérdésekre vonatkozó álláspontot rögzíti. [Népújság, szept. 9.]Marosvásárhelyen ünnepséggel emlékeztek meg a városban folyó 440 éves ref. oktatás kezdeteire. Az ünneplők nyilatkozatban kérték, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminiszteri döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Gimnázium m. tannyelvű lehessen. [Népújság, szept. 9.] Felsővisó alig 70 tagú gyülekezete új ref. templomot avatott. [PK, okt. 15.] 1997. szeptember 9.Murvai László tanügyi statisztikája szerint az elmúlt tanévben a tanároknak mindössze 81,7%-a rendelkezik szakképesítéssel; a gimnáziumi oktatásban résztvevő diplomás tanárok aránya orsz. szinten 91%, a m. ny. oktatóknál viszont csak 86%, ennek az a magyarázata, hogy 1989-ig a m. oktatást visszafejlesztették, s még nem sikerült a lemaradást pótolni. [RMSz, szept. 9.]A szamosújvári börtönmúzeum avatásán Augustin Brînzaş lelkész azért szállt síkra, hogy legalizálják a legionárius mozgalmat. A hallgatóságból Vasile Matei (PUNR) képviselő támogatta a javaslatot: ha létezik párt etnikai kritériumok alapján, akkor léteznie kell a mozgalomnak is. Iuliu Păcurariu (PD) ellenezte a javaslatot: nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. [Szabadság, szept. 9.] Nagyváradon gör. kat. hívek csoportja tüntetésen kérte vissza az 1948-ban elkobzott templomot. Kérésük nyomatékául 3000 aláírással támogatott memorandumot küldtek a prefektusnak és az állam elnökének. [BN, szept. 10.] A szlovák alkotmánybíróság álláspontja a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban: a nyelvtörvény csupán egyetlen pontban nincs összhangban az alkotmánnyal, eszerint az állampolgárok csak az állam nyelvén folyamodhatnak a hivatalos szervekhez. Az alkotmánybíróság döntése nem kifogásolta az utca- és helységnevekre vonatkozó paragrafust. [MH, szept. 10.] 1997. szeptember 10.Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1997. szeptember 12.Kolozsvárott Avram Iancu halálának 125. évfordulóján népgyűlést tartottak, ahol a szónokok (C. V. Tudor, Valeriu Tabără, A. Păunescu, Gh. Funar) magyarellenes kirohanásokkal tarkították beszédüket. [UH, szept. 18.]Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.] 1997. szeptember 13.A marosvásárhelyi vártemplomban – Orbán Viktor és Németh Zsolt részvételével – polgári fórumot tartott Tőkés László; az ezt követő sajtótájékoztatón Tőkés az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyét hozta szóba, sérelmezte, hogy Tokay György ez ügyben még nem konzultált az egyház képviselőivel. Nagy vonalakban egyetért Király Károly írásával (→ 1997.09.10). [RMSz, szept. 16.]A KJNT és a KLMT szervezésében Zabolán találkoztak az erdélyi m. néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéljék a néprajzi gyűjtemények helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Pozsony Ferenc vezetésével kataszterbe foglalták a létező gyűjteményeket. [Táj., szept. 13.] 1997. szeptember 14.Constantinescu elnök kolozsvári látogatásán kifejtette: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást, vagy Ro. lemarad az euroatlanti integrációról. A BBTE-nek meg kellene tartania multikulturális jellegét és nem kellene szétválnia két egyetemre. [RMSz, szept. 18.]1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] 1997. szeptember 16.A koalíciós pártok heti tanácskozásán Frunda György tisztázta: mire vonatkozott az ET-hez címzett levele (→ 1997.09.15): nagy az időintervallum a rendeletek elfogadása és alkalmazása között; nem határozták meg a kétnyelvű táblák kihelyezésének határidejét és a mulasztásért kiszabható szankciókat. Frunda azon álláspontjával kapcsolatban, hogy Ro. csak részben teljesítette az ET előírásait, a szenátor emlékeztetett az ET elvárásaira, amelyeket előírt a ro. kormánynak: a Btk., a földtörvény módosítását, az államosított ingatlanok restitúcióját, a börtönök és az elhagyott gyermekek helyzetének javítását és a kisebbségi kérdés renedezését. A koalíció végül elfogadta Frunda álláspontját. [Szabadság, szept. 18.]1997. szeptember 17.A szenátusban feszült légkörben folytatták a tanügyi törvény módosításának vitáját. Titkos szavazattal törölték a tervezet azon szakaszát, amely az anyanyelvű oktatás jogát minden szinten kiterjesztette volna az óvodától az egyetemig; elvetették azt, hogy a kisebbségi iskolákban speciális tankönyvekből tanítsák a ro. nyelvet; elfogadták azt, hogy Ro. történelmét és földrajzát anyanyelven lehessen tanulni. [Táj., szept. 19.] (→ 1997.09.23)Virág György jelezte, hogy Maros megyébe megérkezett az utasítás a kétnyelvű helynévtáblák kihelyezéséről. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezniük, de anyagi fedezet híján nem vállalják, ezért a felszerelést a helyi költségvetésből kell finanszírozni. [Népújság, szept. 17.] Zilahon az RMDSz megyei szervezet tisztújító gyűlésén jóváhagyták a módosított alapszabály-tervezetet és Seres Dénest választották meg megyei elnökké. [Táj., szept. 17.] 1997. szeptember 18.Constantinescu elnök megítélése szerint mind a ro., mind a m. pártokban vannak szélsőséges elemek, s a belső csoportok között konfliktusok. [Népújság, szept. 18.]1997. szeptember 20.Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.] Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.] 1997. szeptember 21.Nagyszalontán, a Sinka István-centenárium háromnapos ünnepén szobrot avattak a városban született költőnek (Talamasz Lajos alkotása). [Szabadság, szept. 26.]1997. szeptember 22.A szenátusban Corneliu Turianu (PNTCD) támadta az RMDSz politikáját, erre még nem volt példa a koalíció történetében. Ezt követően Markó Béla találkozót kért Ion Diaconescutól, a párt elnökétől. Korábban Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSz-nek engednie kell a m. lakosság nevében előterjesztett követeléseiből. [Népújság, szept. 24.]1997. szeptember 23.Az oktatási törvény vitáján az ülést vezető George Pruteanu, bizottsági elnök újabb szavazást rendelt el a már korábban letárgyalt paragrafus ügyében (mely a földrajz és a történelem tanítási nyelvére vonatkozott, ]970917). Miután a bizottság ismét megszavazta a paragrafust, Pruteanu minden szabályt felrúgva ismételt szavazást tartott. Mivel akkor már nem volt koalíciós többség, a szavazás a magyarság számára kedvezőtlen eredményt hozott (a két tantárgyat románul kell tanulni). Markó Béla kijelentette, hogy az eljárás megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSz szenátorai kivonulnak; Dumitraşcu szenátor elszólta magát: éppen arra várnak. Az RMDSz bizottsági tagjainak távozása után még azt is megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak ro. nyelvű lehet. [RMSz, szept. 25.] – Markó Béla sajtótájékoztatón hangsúlyozta a történtek antidemokratikus voltát és kijelentette: ilyen feltételek mellett nem látják értelmét a további bizottsági munkának és veszélybe került a koalíciós együttműködés is. [Táj., szept. 24.] (→ 1997.09.25)lapozás: 1-20 | 21-26
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
