|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 22 találat | lapozás: 1-20 | 21-22 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. január 4.Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05) 1993. január 5.Jeszenszky Géza a romániai magyarok képviselőit be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német–ro. alapszerződés esetén is megtörtént. [Népszabadság, jan. 5.]1993. január 6.A Maros megyei RMDSz tiltakozott amiatt, hogy a PUNR-tanácsosok távolmaradása miatt még mindig nem alakult meg a megyei tanács. [Népújság, jan. 6.]Balázs Sándor vitára bocsátotta elképzelését a „népcsoporti belső önkormányzatról”. Az autonómia általa elképzelt formájának előfeltétele a kisebbségi kerettörvény kidolgozása és elfogadása. [Szabadság, jan. 6.] Cs. Gyímesi Éva az RMDSz politikáját bírálta, s tk. kifejtette, hogy szerinte nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. [Szabadság, jan. 6.] Bányai Péter több ponton vitatta Borbély Imre írását (→ 1992.12.22); komolytalannak érzi a romániai m. önkormányzat létrehozását. [RMSz, jan. 6.] 1993. január 7.Felmentették hivatalából Traian Chebeleu külügyi államtitkárt, aki Iliescu elnöki tanácsosa lett. – A ro. hatóságok a Független Államok Közössége (FÁK) és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat vezettek be. Az érintettek csak hitelesített meghívólevéllel kaphatnak vízumot. [MTI]1993. január 8.Iliescu a Dimineaţaban reagált Antall József kijelentésére (→ 1993.01.04): „Mo. 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit”. [MH, jan. 8.]1993. január 9.Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.] A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09) 1993. január 11.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. [PH, jan. 11.] (→ 1993.05.25)Nagyváradon az Ady Endre Líceum diáksága figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott Jankó Szép Sándor igazgató indokolatlan menesztése ellen. Nyílt levelet küldtek a tárca vezetőjének. [RMSz, jan. 12.] 1993. január 12.Gh. Funar ismételten kilakoltatással fenyegette meg a Korunk szerkesztőségét. Kónya-Hamar Sándor, aki korábban a folyóirat szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbenjárását kérte. (→ 1992.06.12) – Odáig fajult a dolog, hogy 15-én – a rendőrök [!] – nem engedték be a szerkesztőség munkatársait az épületbe.1993. január 13.Tőkés László nyilatkozott az RMDSz-kongresszus előtt. Leszögezte: az RMDSz jelenléte evidencia; a szervezeten belüli ellentéteket részben az egyre nehezebb körülmények magyarázzák. A szervezeten belüli pluralizmus az egység javára van, „a baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők”. Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a „romániai magyarság kibontakozását és talpra állítását szolgálná”. [MN, jan. 13.]1993. január 14.Szőcs Géza véleménye: „Az RMDSz vezetősége, programja, alapszabálya olyan, mint a romániai m. közösség. Vagyis: szándékaiban jót akar, viszont felkészültsége, ereje, lehetőségei szempontjából a több mint négy évtizedes agymosás, kivérzés meghozta sajnos a maga rettenetes eredményét.” – Markó Béla szerint olyan személyiségek kellenek a szövetség élére, akik a különböző áramlatokat, elképzeléseket össze tudják egyeztetni. [Népszabadság, jan. 15.]1993. január 15.Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].1993. január 16.A kongresszuson élessé váltak a személyi viták. Szőcs Géza négy számot megélt napilapját (Új Ezred) és Politikai napló c., Tokay György ellen írt pol. pamfletjét terjesztették. (→ 1993.05.11)Grigore Zanc prefektus átiratban közölte: nem megalapozott az RMDSz és az orsz. műemlékvédelmi hivatal beadványa, Gh. Funar helyesen járt el a Mátyás-szobor ügyében. [Szabadság, jan. 16.] (→ 1992.11.30, 1992.12.01, 1993.01.09, 1993.01.23, 1993.02.09) 1993. január 19.Németh János, a képviselőház tanügyi bizottsági tagja a tanügyi törvénytervezet korlátait részletezte. [Népújság, jan. 19.]Először nyilatkozott ro. lapnak Mihai Pacepa, az 1978-ban nyugatra szökött volt kémfőnök. Fölfedte: az új kormányban legkevesebb 8 olyan tag van, aki együttműködött a Securitateval. Pacepa szerint a SRI a régi hálózat legkevesebb 1000 tisztjét vette át. [EvZ, jan. 19.] 1993. január 20.Markó Béla nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25). [Népújság, jan. 20.]1993. január 21.Tőkés László, a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy „létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni.” [BN, jan. 21.]Felemás eredménnyel zárult Kántor Lajos (a Korunk főszerkesztője) és Gh. Funar megbeszélése. A szerkesztőség használhatja irodáit, de a polgármester fenntartja szándékát, hogy a szerkesztőséget kiköltöztesse. Romániában javult az emberjogi helyzet, de továbbra is megkülönböztetik a m. kisebbséget, állapította meg az amerikai Külügymin. jelentése. A SRI részére előírták ugyan a parlamenti felügyeletet, de kibúvókat is hagytak: a SRI költségvetését a parlament nem ellenőrizheti és a szervezet nemzetbiztonsági indoklással – egyébként tiltott – lépéseket tehet. [Népszava, jan. 21.] 1993. január 22.Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!] A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22] 1993. január 23.Az RMDSz Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, a városi tanácsosok tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. [Szabadság, jan. 26.] (→ 1993.02.09)Nicolae Manolescu, a PAC elnöke értetlenségének adott hangot: nem érti, mit akar Gh. Funar, azok után, hogy az RMDSz radikálisai háttérbe kerültek a brassói kongresszuson; fölösleges nemzeti ellentéteket szítani. [Szabadság, jan. 23.] 1993. január 26.Markó Béla levélben megköszönte Iliescu elnök gratulációit, de hangsúlyozta: aggodalommal tölti el, hogy a „feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják és súlyosan megsértve a m. lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelv-használatot illetően.” [Népújság, jan. 26.]Teodor Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét, hogy a szakértői tárgyalások előtt a ro.–m. alapszerződés tervezetéről konzultáljanak. Lényegi egyezség nem született, de a gesztust pozitívan kell értékelni – vélekedett Markó Béla. [MN, jan. 27.] A kivégzett diktátor születésnapján sokan fölkeresték Ceauşescu sírját. 1993. január 27.Borbély Imre úgy értékelte, hogy Markó Bélát, a frissen megválasztott szövetségi elnököt, minden erdélyi m. politikai irányzat elfogadja, tehát esély mutatkozik a konszenzusra, a különböző nézetek egyeztetésére. [PH, jan. 27.]1993. január 28.Az Iliescu-párti FDSN több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az ET közgyűlésére küldendő ro. delegációba, pl. Adrian Păunescut (PSM), Adrian Moţiut (PUNR) és Iuliu Furot (PRM). [MH, jan. 28.]lapozás: 1-20 | 21-22
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
