|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. szeptember folyamánSzlovákiában elfogadták az ideiglenes alkotmányt. A magyar képviselők kivonultak az ülésről, mert az utolsó pillanatban a kisebbségi jogokat szűkítő módosításokat vittek a szövegbe.1992. szeptember 2.Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.] 1992. szeptember 3.Számos demokrata érzelmű ember és társaság biztosította szimpátiájáról Tőkés László gesztusát. (→ 1992.09.02) Az RMDSz nyilatkozatban állt ki Tőkés mellett. Iliescu levelet küldött, amelyben kifejtette párbeszédre való hajlamát, de nemtetszésének is hangot adott, támadva Tőkés nyilatkozatának néhány pontját (pl. „a hatalom cinkossága a büntettek elkövetésében” kitételt). (→ 1992.09.06)Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.] 1992. szeptember 4.Leváltották Horváth Andort, az egyetlen m. nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. (→ 1992.09.18)Id. Kelemen Attila dr., marosvásárhelyi gyermeksebész csatlakozott Tőkés László éhségsztrájkjához. – A kolozsvári RMDSz tanácsosai levelet intéztek a tiltakozó Tőkés Lászlóhoz és támogatásukról biztosították a püspök akcióját. [Szabadság, szept. 4.] A Fidesz a Liberális Internacionálé (ELDR) teljes jogú tagja lett. Bulgáriában hét év szabadságvesztésre ítélték Todor Zsivkov volt komm. pártvezért. 1992. szeptember 6.Tőkés László válaszolt Iliescu elnök levelére (→ 1992.09.03), s a tárgyalás színhelyéül Temesvárt jelölte meg. [RMSz, szept. 8.] – További 6 (4 ro., 2 m.) személy csatlakozott az éhségsztrájkhoz. (→ 1992.09.07)1992. szeptember 7.Tőkés László sajtóértekezletett tartott, ahol bejelentette: egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot; nem kíván találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban politikai diverzánsnak nevezte őt. [Népszabadság, szept. 8.]Az RMDSz OE bűnügyi feljelentést tett C. V. Tudor, a PRM elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. [Népújság, szept. 16.] 1992. szeptember 8.A Tőkés–Iliescu párbeszéd a sajtóra korlátozódott: Tőkés azt kérte, hogy Iliescu vonja vissza a „politikai diverzáns” kifejezést, Iliescu pedig csak Bukarestben hajlandó tárgyalni Tőkéssel.1992. szeptember 9.Doina Cornea az éhségsztrájk befejezésére kérte Tőkés Lászlót.1992. szeptember 10.Traian Pascu, a munkanélküliek orsz. szakszervezetének alelnöke, a Tőkés iránti szolidaritás jeleként, éhségsztrájkba kezdett.1992. szeptember 11.Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.Gh. Funar (aki indul az elnökválasztásokon) az RTV-ben politikai diverziónak és románellenes cselekedetnek nevezte Tőkés éhségsztrájkját. Az Okt. Min. rendelete értelmében alkalom nyílt a fakultatív anyanyelvű oktatásra. A ro. iskolákban tanuló kisebbségiek heti 2 órában tanulhatják anyanyelvüket. [Népújság, szept. 11.] Iliescu Franciországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútja során Párizsba érkezett, de a Miterrand elnökkel tervezett megbeszélést „időhiány” miatt törölték. [Magyar Hírlap, szept. 11.] 1992. szeptember 12.A 18 pártot (köztük az RMDSz-t is) tömörítő ellenzéki koalíció (CD) választási nagygyűlést tartott Kolozsvárott, ahol a CD jelöltjeként induló Emil Constantinescu kiáltványt olvasott fel. A kiáltvány kimondta, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat és az anyanyelv szabad használatát. [Szabadság, szept. 16.]1992. szeptember 14.Iliescu elnököt a Vatikánban fogadta II. János Pál. A pápa hangot annak az óhajának, hogy Ro.-ban teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. [MN, szept. 15.]1992. szeptember 15.Temesvárott lehurrogták és kifütyülték a kampánykörúton lévő Gh. Funart, aki a tömeg elől az ortodox templomba menekült. Csak karhatalmi segítséggel menekült meg a nép haragjától. [Szabadság, szept. 17.]1992. szeptember 16.Nagyváradon tartotta soros ülését az RMDSz OE. Felhívással fordultak a választókhoz: „közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra.” [ÚM, szept. 18.]1992. szeptember 18.Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott. Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP). 1992. szeptember 19.Ion Cristoiu, az EvZ főszerkesztője ostobaságnak nevezte a m. veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. [MH, szept. 19.]1992. szeptember 21.Az RMDSz alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. A szövetség csak abban esetben lépne a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, m. miniszterrel az élén, továbbá ha különböző tárcáknál 5 államtitkári posztot biztosítanának. Önálló m. tankerületre is szükség volna; elfogadásra vár a felekezeti iskolákról szóló törvény és továbbra is megoldatlan az anyanyelvhasználat kérdése a helyi adminisztrációban és az igazságszolgáltatásban. [MH, szept. 21.]1992. szeptember 22.Bukarestben megalakult a Nemzeti Legionárius Párt, a hírhedt fasiszta Vasgárda utóda. Alapítója Ionică Cătănescu, volt milicista tiszt. Az új párt követeli az etnikai alapon szervezett pártok, így az RMDSz betiltását. [ÚM, szept. 25.]1992. szeptember 23.Bukarestben szimpátiatüntetést rendeztek a CD és Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza is. [AP]1992. szeptember 24.Az RMSz cikke számadatokkal igazolta: miért fontos az RMDSz-re szavazni? Kolozsvárott, a parlamenti választások idején (1990. máj. 20.) 44.639 szavazatot kapott az RMDSz, a helyhatósági választáson (febr. 9.), amikor Gh. Funar vitte el a pálmát, mindössze 30.479. A magyarság kezében volt a lehetőség, de nem élt vele. [RMSz, szept. 24.]Rudolf Seiters német és Victor Babiuc ro. belügymin. Bukarestben aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében Ro. visszafogadja az illegálisan Németországban tartózkodó 43 ezer embert. [PH, szept. 25.] lapozás: 1-20 | 21-24
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||