|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. szeptember 1.Ro. és Moldova Köztársaság nagykövetségi szinten fölvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Könnyítéseket vezettek be az utasforgalomban (az állampolgárok útlevél nélkül, csupán a személyi igazolvány felmutatásával utazhatnak a szomszédos országba).Moldova mintegy 100 ezer gagauz nemzetiségű lakója önrendelkezési jogot követelt a közösségnek. [MTI] – Az ukrajnai román kisebbség is szeretne érvényt szerezni jogainak – közölte az RTV. 1991. szeptember 2.A ro. parlament ülésén ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy a moszkvai puccskísérlet (→ 1991.08.19) idején Bukarestben kommunista-barát tüntetések voltak. Követelték a PSM betiltását, és azt, hogy az ország vezetői valljanak színt a komm. ideológiát illetően. Az államcsíny idején egyik vezető sem állt ki határozottan, várták a fejleményeket. [RMSz, szept. 4.]1991. szeptember 3.A két ház együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A képviselők és szenátorok sorban üdvözölték a Pruton túli állam létrejöttét. Domokos Géza arra emlékeztetett, hogy a moldovai kisebbségek jogait törvény biztosítja: az óvodától az egyetemig párhuzamos oktatás folyik román és orosz nyelven. [RMSz, szept. 5.]1991. szeptember 4.A KOT oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy Ro. történelmét és a földrajzát románul kell tanítani. Az RMDSz azt javasolta a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. [Szabadság, szept. 7.]1991. szeptember 5.Az államhatárokra vonatkozó törvénytervezet vitáján elfogadták azt, hogy a határőrséget a Belügymin. hatáskörébe vonják. Kerekes Károly képviselő érveit – miszerint ez az alárendelés visszalépést jelent a diktatúra rendeleteihez képest – nem fogadták el. [Népújság, szept. 6.]1991. szeptember 6.A kormány 237 köztisztviselőt váltott le (köztük 26 alprefektust, 62 polgármestert), mert államigazgatási tevékenységük összegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel. [Szabadság, szept. 7.]Az RTV-ben felolvasták a VR közleményét, amelyben az RMDSz-t támadta és azt követelte, hogy a kormány lépjen föl az RMDSz ellen. A szenátus jóváhagyta a FSN törvénytervezetét, amely megtiltotta a tüntetéseket a kormány székháza előtt. 1991. szeptember 7.Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12) 1991. szeptember 9.Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára.1991. szeptember 10.A parlament megkezdte az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyta az első szakaszt, amely szerint Ro. nemzetállam. Az RMDSz és a PNTCD képviselői (összesen 45-en) ellene szavaztak, 35-en tartózkodtak. [Szabadság, szept. 11.]1991. szeptember 11.A kolozsvári napilap közölte az RMKdP programját, mely nem sokban különbözik a korábban közzétett szövegtől (→ 1990.04.05). [Szabadság, szept. 11.]Egyhavi betiltás (→ 1991.08.13) után ismét megjelent a România Mare és a szokásos hangnemben támadta Iliescut és Petre Romant, a lapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. 1991. szeptember 12.Iskolakezdés előtti körképet közölt az anyanyelvű oktatásról az EN.Az RMSz Szász János reflexióit közölte Iliescu izraeli interjúja (→ 1991.09.07) kapcsán, amelyben a neves publicista kiemelte, hogy Ion Antonescu rehabilitálása a kormány hallgatólagos beleegyezésével folyik. 1991. szeptember 14.Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)1991. szeptember 16.Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.] 1991. szeptember 20.A Szabadság átvette az Expresből Halász Anna írását, aki Moses Rosent azért vádolta, mert a főrabbi (már Ceauşescu idején is!) elhallgatta a Romániában történt zsidóüldözés tényeit.1991. szeptember 21.Domokos Géza (frakcióvezető) az RMSz-ben válaszolt Király Károly vádjaira (→ 1991.09.14). Az RMDSz-frakcióban nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert nem volt kétharmados jelenlét. Domokos ezért kimondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Válaszában elítélte „az örökös sértődöttséget” (utalás Király Károlyra) és a „mindent vagy semmit” álláspontot. [RMSz, szept. 21.]Nagyenyeden tartotta orsz. munkaülését az RMGE. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhelyű kereskedelmi vállalat (Gazda kft.), valamint egy alapítvány létrehozását. [Szabadság, szept. 25.] 1991. szeptember 22.Mészkőn kopjafát avattak Balázs Ferenc sírján és bejelentették a Balázs Ferenc Vidékfejlesztő Társaság (BFVT) megalakulását. [Szabadság, szept. 26.]1991. szeptember 23.Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25)1991. szeptember 24.A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.]1991. szeptember 25.Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak. Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1991. szeptember 26.Az előző napi zavargások nyomán Petre Roman miniszterelnök, kormánya nevében, benyújtotta lemondását. A lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza is elfogadta.Nem váltotta be a hozzá fűzött elképzeléseket az NTA, nyilatkozta Tőkés László. [RMSz, szept. 26.] (→ 1990.05.30; 1993.10.20) lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
