|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-20 | 21-21 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. május 3.Nagyenyeden tanácskozott az RMDSz Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az orsz. főtitkárság. Megvitatták a 2. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet.Az RTV bemutatta az egri tanácskozásról (→ 1991.04.13) készült összeállítást (melyet máj. 6-án megismételtek). A FSN képviselői elutasították és támadták az egri tanácskozáson elhangzott megállapításokat. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1991.05.06, 1991.05.07) Cs. Gyímesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés Lászlóhoz, melyben leszögezte: meglepte Tőkésnek az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegesen tragikusnak tüntette föl. „Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az itt maradókat.” Igaz ugyan, hogy „nem történt meg a radikális rendszerváltás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi…” Tőkés mindeddig azt bizonygatta, hogy nincs „végveszély”. Cs. Gyímesi Éva reméli, hogy egri előadásán az ember szólt és nem az Igehirdető. [RMSz, máj. 3.] – Tőkés László válaszát az RMSz – bocsánatkérés kíséretében (elkallódott a levél, csak késve került elő) – szept. 20-án közölte. 1991. május 6.Ioan Gavra a szenátus ülésén elítélte az egri tanácskozást (→ 1991.04.13), követelte, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen és hogy tiltsák be a „románság elmagyarosítását” célzó EMKÉ-t. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza utasította el. [RMSz, máj. 8.]1991. május 7.Az RMDSz vezetősége ülést tartott a bukaresti székházban, melyen a 2. kongresszus előkészítéséről tárgyaltak. Elítélték az egri tanácskozás (→ 1991.04.13) ellen indított sajtókampányt. [RMSz, máj. 11.]1991. május 8.A m. egyházak vezetői levélben fordultak Iliescu elnökhöz, amelyben tk. a törvények, rendeletek és a készülő alkotmány kisebbségellenes jellegét sérelmezték. Ezek megalkotásánál nem veszik figyelembe a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A tervezet diszkriminatív módon csak a ro. nyelvű oktatást kívánja elismerni, ahelyett, hogy leszögezné: „az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik”. [RMSz, máj. 8.] (→ 1991.05.22)1991. május 9.Az RMCsSz megalakulása elleni törvényességi óvás ügyében a máj. 9-re hirdetett pert jún. 27-re halasztották, közölte Szakács B. László, a cserkészek üv. elnöke. (→ 1991.03.28; 1991.06.27)1991. május 10.Székelyudvarhelyen tartotta első ülését az EME Orvostud. Szakosztálya.Iulian Vlad tábornokot, a Securitate volt vezetőjét négyévi börtönre ítélték, hét másik vádlott 3–5 évet kapott, kettőt fölmentettek. 1991. május 11.A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27) A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1991. május 12.Kolozsvári értekezletén a VR románellenesnek minősítette az Okt. és Kulturális Min. döntését, amellyel egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. (→ 1991.01.30)1991. május 16.Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.] 1991. május 17.Két Bukarest környéki faluban ro.–cigány összecsapások voltak. A rendőrség sem tudott úrrá lenni a helyzeten, a feldühödött románok őket is megtámadták, nyolc rendőrt kórházba szállítottak.1991. május 18.Tőkés László felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. Újabb magyarellenes kampány kezdődött, amelyet az egri konferencia ürügyén szítanak – írta a püspök a Rompreshez eljuttatott felhívásban. [Szabadság, máj. 18.]Szárhegyen tartotta centenáriumi ünnepségét az EKE (→ 1990.02.14). A rendező jogutód még Kárpát Turista Egyesület néven szerepelt, de ősszel EKE néven jegyezték be (→ 1991.10.04). Az Egyesületnek már több megyében alakult fiókja, orsz. elnöke Tövissi József. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1992.08.02) Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a PUNR, a Marosvásárhelyen tartott rendkívüli orsz. értekezleten. A VR kettészakadt, a Ceontea-ellenes szárny Kolozsvárott ülésezett. 1991. május 20.Petre Mihai Băcanu, a România Liberă szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a Securitate irattárának részleges megsemmisítéséről. 1990. jún. 22-én Berevoieşti falu határában mintegy 30 tonnányi iratot égettek és földeltek el. [Bővebben lásd: RMSz, máj. 23.; Valóság, 21., 22., 23. sz.]Nicolae Raţiu, az UMLR angliai tagozatának elnöke megvonta a választások utáni esztendő mérlegét. Szerinte a FSN jórészt kommunistákból áll, akiktől nem várható el, hogy fellépjenek a Securitate ellen. [The Guardian, máj. 20.] Iliescu a helyi pártok vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Az összejövetelen többen tiltakoztak amiatt, hogy a városban lesz az RMDSz kongresszusa. Iliescu kifejtette, hogy az országnak nem áll érdekében megakadályozni a kongresszust. [MTI] Teoctist pátriárka közleményben tiltakozott amiatt, hogy Alexandru Todea érsek vezetésével a gör. kat. (unitus) hívek visszafoglalták a balázsfalvi érseki székesegyházat, amelyet 1948-ban elvettek tőlük. Teoctist felszólította a világ ortodox egyházait, hogy szakítsák meg a teológiai párbeszédet a Vatikánnal, amíg II. János Pál pápa az unitusokat támogatja. – Teoctist nyilatkozatára (néhány nap múlva) Ioan Robu válaszolt, visszautasítva a közlemény hangnemét. A România Liberă cikke szintén elítélte Teoctist nyilatkozatát, kijelentve, hogy a „középkor óta nem volt ilyen csatakiáltás”. [MTI] 1991. május 21.Az RMDSz törvényhozói a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatti tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind a szenátus üléséről. (A vitatott kérdések: a szeparatizmus minden pontosítás nélküli használata a nemzetbiztonsági törvényben, továbbá a háborús veteránok diszkriminatív meghatározása – csak azok számítanak veteránnak, akik a ro. hadseregben harcoltak.) – Az RMDSz képviselői a nemzetbiztonsági törvény megszavazásakor nemmel szavaztak. [RMSz, máj. 23.]1991. május 22.Iliescu elnök fogadta a m. püspökök küldöttségét, akik megismételték a korábbi levelükben (→ 1991.05.08) megfogalmazott kéréseket.A MOGyE – korukra való hivatkozással – felmondott 12 egyetemi tanárnak. Tekintve, hogy a menesztettek között 11 m. van, az intézkedés egyértelműen a m. orvosképzés lefejezését célozta. A fellebbező levelet a MOGyE szenátusa máj. 22-én visszautasította. – A diákok tiltakozó gyűlése (melyet a hónap végén szerveztek) is hatástalannak bizonyult. (A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozatát lásd: RMSz, jún. 7.) 1991. május 24.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet. 1991. május 26.Megszakadtak a Jugoszlávia jövőjéről folyó tárgyalások, miután Szerbia elvetette a tagköztársaságok laza szövetségére vonatkozó javaslatokat.1991. május 27.A képviselőházban az anyanyelv-használatról folyt a vita. Kerekes Károly kiállt azért, hogy a bíróságokon mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét, ez ellen a PUNR képviselői vehemensen tiltakoztak. A döntést elnapolták. [RMSz, máj. 29.]1991. május 28.Traian Chebeleu, külügyi szóvivő sajtóértekezletén tk. elmondta, hogy a kolozsvári m. konzulátus visszaállítása semmivel sem indokolható. [RMSz, máj. 28.]1991. május 29.Nagyváradon befejeződött az orsz. ref. lelkésztalálkozó. A kétnapos ülésen kirajzolódott az őszinte bűnbánat és öntisztulás szükségessége. Megalakították az Orsz. Ref. Lelkészértekezleti Szövetséget (ORLÉSz) és megválasztották a vezetőit.Moldova SzSzK nevéből törlik a Szovjet és a Szocialista szót, marad: Moldova Köztársaság, erről döntöttek a chişinăui parlamentben. 1991. május 30.II. János Pál bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár gör. kat. püspökét (beiktatása: 1991. júl. 24.).George Stancov, Ion Antonescu kivégzésének 45. évfordulóján egyperces felállásra szólította föl képviselőtársait. Az RMDSz-képviselők nem álltak föl, ezzel tiltakozván a háborús bűnös rehabilitációja ellen. A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott meg Mircea Druc miniszterelnök 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur javaslatára Valeriu Muravschi lett az új kormányfő. lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
