|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 226 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 221-226 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1988. június 27.Budapesten, a Hősök terén „Erdélyi tüntetés”-t szervezett az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórummal (MDF), a Szabad Kezdeményezések Hálózatával (SzKH) és több egyesülettel karöltve. A tüntetést egy hónappal korábban bejelentették, közölve, hogy az elnyomott romániai kisebbségek és a lerombolásra ítélt m., sváb, ukrán, szerb és ro. falvak fennmaradása érdekében történik. Az esti órákban mintegy 150 ezer ember tüntetett, beszédeket olvastak föl, majd petíciót küldtek a ro. nagykövetség épületéhez, de ott nem fogadták őket. [UH, 1996. jún. 6., jún. 11., jún. 18.] – Másnap a ro. hatóságok elrendelték a kolozsvári m. főkonzulátus bezárását, Vékás Domokos főkonzult és munkatársait kiutasították az országból. Az új főkonzulátus megnyitására 9 évet kellett várni. (→ 1997.07.23) [Népszabadság, 1997. júl. 23.]1989. november 29.Budapesten létrehozták az Erdélyi Szövetséget, az egyetemes magyarság nemzetpol. és kult. érdekvédelmi szervezeteként. [RMSz, 1998. nov. 30.]1989. december 17.Temesvárott tovább folytak a tüntetések, a tömeg Ceauşescu távozását követelte. A karhatalmi egységek egyre brutálisabban léptek föl. Délután Ceauşescu tábornokokból (Ştefan Guşă, Victor Atanasie Stănculescu, Mihai Chiţac, Florea Cornescu) és magas rangú párttisztviselőkből álló bizottságot küldött repülőgépen a városba, hogy biztosítsák a rend helyreállítását. A bizottságot Ion Coman KB-titkár vezette. – Bukarestben (16,30-kor) a diktátor összehívta az RKP KB VB rendkívüli ülését, majd telekonferenciát tartott: Temesvár területére érvényes tűzparancsot adott ki. A városban elszabadult a pokol: több halálos áldozat és számtalan letartóztatás árán, vérbe fojtották a tüntetést. [Ştefănescu: 9–12.] – A román hatóságok lezárták a magyar határt. – Budapesten, a Hősök terén több ezren tüntettek Tőkés László mellett.1990. január 9.Bukarestet és Temesvárt mártírvárossá, 1990. jan. 12-ét pedig orsz. gyásznappá nyilvánították.A szófiai KGST-csúcsértekezleten néhány tagállam a szervezet megszüntetéséért szállt síkra. Király Károly Budapestre utazott, gyógykezelésre, ahonnan január 25-én tért vissza. 1990. március 20.Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították. A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. április 6.Tőkés László Budapesten sajtóértekezletet tartott, amelyen beszámolt amerikai útjáról. Elmondta, hogy azt kérte a szenátustól: a Ro.-nak nyújtandó legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását kapcsolják a nemzetiségi kérdés kedvező megoldásához. (→ 1990.06.07) [Szabadság, ápr. 6.]1990. május 5.Ion Iliescu, a SzER-nek adott nyilatkozatában az állította, hogy Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi m. kisebbség részére, olyanokat, amelyeket Budapest nem ad meg a saját kisebbségei számára. Erdélyről kijelentette, hogy a róla szóló vitának nincs történelmi alapja, „mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt”, s „történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt”. [RMSz, máj. 6.]A cserkészvezetők szárhegyi találkozóján közös normák kidolgozását és szövetség alakítását kezdeményezték. [RMSz, 1991. aug. 7.] (→ 1990.09.05) 1990. május 30.Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16) Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26) Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották. 1990. június 22.Bodor András, a Bolyai Társaság elnöke a hazai m. nyelvű felsőoktatás helyzetéről és a társaság célkitűzéseiről nyilatkozott. Eddig 3 (válasz nélkül hagyott) memorandumot küldtek az ország vezetőinek az anyanyelvű oktatás érdekében. [Szabadság, jún. 22.]Az AEÁ-ban, gyógykezelésen tartózkodó Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége (MVSz) tb. elnökévé választották Budapesten. 1990. július 26.Budapestre látogatott Romulus Neagu külügyi államtitkár és Szokai Imrével tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Szokai elmondta, hogy Mo. számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, ill. az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSz igényét a m. oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A ro. fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus megnyitását.1990. szeptember 2.A hét végére 300 ro. családot láttak vendégül budapesti m. családok, a ro.–m. barátság erősítését szolgálva. [MTI]1990. november 3.A VSz tagállamai külügyminisztereinek találkozója után a m. és a ro. külügymin. megbeszélést folytatott Budapesten.1991. január 25.Az ellenzéki pártok által szervezett temesvári tüntetésen tízezres tömeg követelte Iliescu elnök lemondását.A Népújság – Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába c. – interjút közölt Frunda Györggyel, aki részt vett az alkotmány megszövegezésében. (→ 1990.12.21) Budapesten aláírták a m.–ro. kereskedelmi egyezményt, amely szerint 1991-től a két ország közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. [RMSz, jan. 25.] 1991. január 30.M.–ro. oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kidolgozása is. (→ 1991.05.12)A MISzSz együttműködési megállapodást írt alá az MVSz-szel. 1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. április 22.Király Károly szenátor vezetésével háromtagú RMDSz-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén és beszámolt a m. kisebbség itthoni helyzetéről. Fogadta őt Szabad György, az Országgyűlés elnöke. – Az RMDSz közleményben határolta el magát Király Károly nyilatkozataitól. [RMSz, ápr. 27.]1991. április 26.Budapesten kétnapos konferencia kezdődött az Európai Intézetben, ahol ro. és m. történészek vitatták meg a m.–ro. együttélés problémáit.1991. május 11.A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27) A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1991. november 8.Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.] A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.] Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt. 1991. december 7.Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03) Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
