|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1991. november 20.A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.] 1991. november 28.A parlament nyilatkozatot adott ki a dec. 1-jére tervezett ukrajnai népszavazásról, amely kimondta: „Románia Parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herţa tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei. (…) Románia Parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról.” [RMSz, nov. 30.] (→ 1991.12.30, 1992.02.05)1991. december 8.Népszavazás döntött az új alkotmányról. 67%-os részvétel mellett a köv. eredmény született: 77,3% mellette; 20,4 ellene; 2,3 % érvénytelen. A székely megyékben – tk. azért, mert a tervezetből nem törölték a nemzetállam kifejezést – több volt a NEM szavazat az IGENnél. [RMSz, dec. 17.]A Belarusz Köztársaság, az Orosz Föderáció és Ukrajna képviselői államszövetségi szerződést kötöttek, s ezzel megkezdődött a Független Államok Közösségének (FÁK) kialakulása. [Pándi 2: 240] (→ 1991.12.26) 1991. december 30.Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, ezért nem alkalmas a pillanat, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával – figyelmeztetett Silvius Brucan az RTV adásában. (→ 1991.11.28)1992. február 5.A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25) Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.] 1992. június 25.A Fekete-tengeri országok aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely gazd. együttműködési övezetet (BSEC) hoz létre a térségben, az EK mintájára. [RMSz, jún. 26.] (→ 1992.02.05; 1995.06.30)Isztambulban négyes találkozót tartottak Ro., Moldova, Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy megoldást találjanak a transznisztriai helyzetre. Megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSz-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. [RMSz, jún. 27.] 1993. április 9.Adrian Năstase, parlamenti küldöttség élén, Ukrajnába látogatott. A megbeszélések fő témája az alapszerződés előkészítése volt. Egyetértettek abban, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. [RMSz, ápr. 9.]1993. december 9.Késik az ukrán–ro. alapszerződés aláírása; a két állam viszonya nem felhőtlen, amit az is súlyosbított, hogy a dec. 1-jei ünnepségeken (→ 1993.12.01) a hajdani Nagy-Románia térképe előtt ünnepeltek (ti. az akkori ro. területek egy része ma Ukrajnához tartozik). [ÚM, dec. 9.]A MADISz rendezésében filmnapok kezdődtek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. (→ 1994.10.27) 1994. január 8.A kormányszóvivő nyilatkozata érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását a 4 állam (Mo., Ro., Szlovákia, Ukrajna) által felállított Kárpátok Eurorégióhoz. Máramaros megyei tanácselnöke kifejtette: az eurorégió a gazdasági kapcsolatok kiépítését célozza, nem Ro. felszabdalását. [RMSz, jan. 11.]1994. október 15.Nem volt eredményes a ro.–orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat, ui. Ro. ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herţa tartományt a 2. világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov–Ribbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már Ukrajnához, ill. Moldovához tartoznak. [MH, okt. 15.]Marosvásárhelyen tartották az RMDSz 2. megyei önkormányzati konferenciáját. [Népújság, okt. 18.] 1994. október 16.Borbély Imre, a gyergyószentmiklósi képviselői iroda megnyitóján elmondta: a privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. [RMSz, okt. 20.]Herkulesfürdőn befejeződött a Román Szellemiség 2. kongresszusa, ezúttal az elnöki hivatal és a kormány támogatásával (→ 1993.10.09). A kongresszusra 26 országból érkeztek a ro. diaszpóra képviselői. Az előadások nyomán kirajzolódott a h. t. románság etnikai térképe: Moldova (3,4 millió), Ukrajna (0,3), Oroszország (0,5), Bulgária (1,2), Szerbia (1,2), Macedónia és Albánia (0,3); a tengerentúlon: Amerika (1,1 millió), Ausztrália (18 ezer). [RMSz, okt. 18.] (→ 1994.10.18) 1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. május 18.Vasile Sofineti, a Külügymin. sajtóigazgatója kommentálta az ukrán álláspontot, mely szerint „Ro. nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről.” Sofineti szerint ez a valóság elferdítése, ui. a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése nem jelent területi követelést. [Népszabadság, máj. 18.]A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely finanszírozási forrásként a határátlépési illetéket („kapupénzt”) is megjelöli. [MN, máj. 18.] (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.06.02, 1995.06.23) Az Udvarhelyszéki RMDSz tisztújító gyűlésén Ferenczy Ferenc 59:38 arányban legyőzte Katona Ádámot. [HN, máj. 23.] A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára. [RMSz, máj. 18.] 1995. július 11.Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.] 1995. október 30.Továbbra (→ 1995.10.05) sincs előrelépés az ukrán–ro. vitában. A tárgyalások a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál akadtak el. Ukrajna javasolta, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le a területi igényekről, de Ro. erre nem hajlandó. [MH, okt. 30.]A képviselőházi állandó biz. ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a zászló-törvény módosítását: idegen zászló kifüggesztése, ill. más nemzetek himnuszának eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSz szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. [Táj., okt. 31.] 1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1996. január 8.Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]1996. március 23.Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.] Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.] 1996. október 9.A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája – mondta az ukrán külügyi szóvivő. [Szabadság, okt. 9.]A Kárpát-medencében 43 település nevében található meg a Szentkirály vagy Szentistván név. Ezek közül 9 község képviselői Csíkszentkirályon találkoztak, hogy megalakítsák e települések szövetségét. Erdélyből a köv. települések képviseltették magukat: Székely-, Maros-, Sepsi-, Csík- és Kalotaszentkirály, valamint Székelyszentistván. [RMSz, okt. 9.] 1997. február 28.Kilenc nacionalista ukrán párt azt kérte Leonyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Ro. lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói emlékeztettek, hogy Ro. volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. [RMSz, febr. 28.]Mihály exkirály Bukarestbe érkezett. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
