|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 16 találat | lapozás: 1-16 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. március 15.A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot. A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12). 1991. március 17.A Gorbacsov által kierőszakolt népszavazáson a résztvevőknek több mint háromnegyede arra szavazott, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a SzU. (→ 1991.12.08)1991. június 24.A parlament két házának együttes ülésén – Adrian Năstase külügyminiszter javaslatára – nyilatkozatot fogadtak el, amely kimondta, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. [RMSz, jún. 26.] (→ 1991.06.27)Adrian Năstase újólag hangoztatta, hogy Romániának nincs területi követelése a Szovjetunióval szemben. Moldova és Románia „újraegyesítése utópisztikus, nem is érdemes beszélni róla”. [AP] Moses Rosen kérte a România Mare és a többi „nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust propagáló” lapok (pl. Europa) betiltását. [Szabadság, jún. 25.; RMSz, jún. 26.] 1991. június 27.Domokos Géza és Verestóy Attila Iliescu elnökkel és az okt. miniszterrel tárgyalt, tk. a kolozsvári iskolák ügyében (→ 1991.06.25). A min. korábban azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 m. ny. iskolának maradjon meg a status quo-ja, azokban ne indítsanak ro. osztályokat. Most azért kellett ismét tárgyalni, mert a tanfelügyelők (pl. a Kolozs megyei) semmibe vették a miniszteri utasítást. [RMSz, jún. 29.] (→ 1991.07.02)A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.05.09, 1991.08.07) A Molotov–Ribbentrop-paktumra vonatkozó ro. parlamenti nyilatkozatot (→ 1991.06.24) kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, a jelenlegi határokat az 1947-es párizsi békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a SzU egyik tagköztársasága marad. 1991. augusztus 31.Anyanyelvünk a román c. nagyszabású ünnepséget rendeztek Chişinăuban, a két év előtti történelmi tettre emlékezve. (→ 1989.08.31) – Válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, a Dnyeszter mentiek gazdasági szankciókkal fenyegetőztek (ti. az ország villamosenergia és gázellátása a Dnyeszter mentiek kezében van). [RMSz, szept. 3.]Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.] 1991. november 28.A parlament nyilatkozatot adott ki a dec. 1-jére tervezett ukrajnai népszavazásról, amely kimondta: „Románia Parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herţa tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei. (…) Románia Parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról.” [RMSz, nov. 30.] (→ 1991.12.30, 1992.02.05)1991. december 26.Hivatalosan bejelentették a Szovjetunió megszűnését. A m. kormány nyilatkozatban értékelte Gorbacsovnak, a SzU leköszönő elnökének érdemeit.1994. október 15.Nem volt eredményes a ro.–orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat, ui. Ro. ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herţa tartományt a 2. világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov–Ribbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már Ukrajnához, ill. Moldovához tartoznak. [MH, okt. 15.]Marosvásárhelyen tartották az RMDSz 2. megyei önkormányzati konferenciáját. [Népújság, okt. 18.] 1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. április 10.Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek hatalomra, nyilatkozta Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról levált utódállamokat képzeli el. [Népszabadság, ápr. 10.] (→ 1996.04.18)A PDSR A ro. parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot. Năstase előadásában azt fejtegette, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége elvetette ezt az álláspontot és a kisebbségi törvény mellett foglalt állást. [Népújság, ápr. 12.] (→ 1996.04.18) 1997. május 1.A SRI jelentésének egyik alfejezetének címe: „Alkotmányellenes mozgalmak, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot”. Az elemzés a Vasgárda, a Mihály Arkangyal Légiója mellett az EMK-val is foglalkozik, mondván: autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik. [Szabadság, máj. 1.]Vállalkozók tömegétől kísérve Bukarestbe látogatott Klaus Kinkel német külügymin. A találkozón Adrian Severin kijelentette, hogy Ro. bocsánatot kér a szász és sváb lakosság második világháború végén történt Szovjetunióba való deportálásáért, a német kisebbség bărăgani kitelepítéséért és a Ceauşescu által folytatott gyakorlatért, amelynek során az ország ezrével „adta el” a németeket. Kinkel üdvözölte a ro. fél gesztusát. [RMSz, máj. 3.] 2000. május 12.A kormány módosította a lelkészek fizetését szabályozó törvényt. Ennek értelmében mindazok, akik 1999. dec. 31-én alkalmazásban voltak, fizetést kaphatnak. A korábbi szabályozás a hívek lélekszáma szerint állapította meg a lelkészek fizetését, a módosítással ez a méltánytalanság megszűnt. [Szabadság, máj. 12.]A ro. és orosz külügymin. megállapodott arról, hogy szakértői szinten felújítják a két ország közötti alapszerződésről folytatott, korábban felfüggesztett vitát. Az alapszerződést a SzU felbomlása előtt, 1991-ben kötötték meg, s azt 1996-ban – Ro. visszalépése miatt – nem parafálták. A diplomáciai vita nyomán Ro. kiszorult az orosz piacról, s az energiaimport miatt kereskedelmi mérlege is negatív lett. A szerződés legkényesebb pontja a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése, amely lehetővé tenné a területi revízió kérdésének felvetését. [Szabadság, máj. 12.] Magos Méta emlékeztetett: bármely tisztségviselőt csak az válthatja le, aki funkcióba helyezte. [Krónika, máj. 12.] – Az üggyel kapcsolatban (→ 2000.05.06) Markó Béla pontról pontra végigvezette a történteket. Az előválasztáson a szavazókkal nem közölték a szabályt: csak akkor érvényes az előválasztás, ha a szavazólapon (a nem kívántakat kihúzva) egy bizonyos számú név marad. Az érvénytelen előválasztás után dönteni kellett a jelöltlista felől, szabály szerint ezt már csak a TKT tehette meg. Hosszas viták után a TKT ezt meg is tette. A leadási határidő előtt néhány perccel Kincses egy olyan listát tett le a városi körzethez, amely különbözött a TKT-n elfogadott listától. Ezután vonták meg Kincsestől a delegáltság jogát. [RMSz, máj. 12.] – A Kincses Előddel való szolidaritás jegyében lemondott tisztségéről a Maros megyei üe. négy tagja: Magos György, Ölvedi Zsolt, Ráduly Levente, Vass Levente. [RMSz, máj. 15.] (→ 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03) Nagyváradon ismertették a Varadinum ünnepségeinek idei rendezvényeit. A kezdőnap a ref. egyháznak jut, a zárónap a hagyományos Szent László-körmenettel zárul. A kat. egyházmegyék és a protestáns egyházkerületek egy-egy millenniumi zászlót vehetnek át a m. államiság ezredik évfordulója alkalmából. [BN, máj. 12.] (→ 2000.06.09) 2002. július 3.Ion Iliescu – a tbiliszi műszaki egyetem díszdoktori beiktatásán – elmondta: annak idején Eduard Sevardnadze külügyminiszter ellenezte a Szovjetunió katonai beavatkozását az 1989-es forradalomba. [Szabadság, júl. 3.] (→ 1989.12.21)2004. április 15.A szenátus elvetette a PRM javaslatát. A PSD és az RMDSz magára maradt a vitában (a PNL és a PD a PRM-t támogatta), de így is sikerült elvetni a nagy-romániások indítványát. [Szabadság, ápr. 15.] (→ 2004.04.02, 2004.04.13)A képviselőházban elutasították a h. t. ro. támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet 6 demokrata és liberális képviselő nyújtotta be; az indoklásban fölöslegesnek ítélték azt, hogy egy újabb intézményt hozzanak létre (amolyan Ro. Állandó Értekezletet), amikor a miniszterelnöki hivatalban már működik egy főosztály. A h. t. ro. száma közel 4 millió (becsült adat), területekre lebontva: Moldova: 2,8 millió, Transznisztria 250–300 ezer; Ukrajna 460 ezer; a Szovjetunió utódállamaiban további 200 ezer; Bulgária 125 ezer; Szerbia 40 ezer; Mo. 15 ezer; Szlovákia 10 ezer; Görögország és Macedónia 2500; Albánia 1000. [Krónika, ápr. 15.] lapozás: 1-16
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
