|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-20 | 21-21 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. január 25.Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz). Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József. Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. március 20.Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították. A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. március 27.A szászrégeni Frăţia Românească szervezetnek a – székelyföldi románellenes akciókról szóló – híreszteléseit Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügymin. Kovászna megyei vezetője cáfolta.1991. február 21.Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot. A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08) 1991. március 20.A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26) Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. július 25.Szászrégenben – 220 fiatal részvételével – négynapos tanácskozást rendezett az IKE.1991. október 12.Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner főtitkárhoz, közölve, hogy Ro. közeledni kíván a NATO-hoz.Szászrégenben kétnapos rendezvénysorozaton emlékeztek Kemény János íróra. 1992. március 3.Újra elővettek egy dossziét – írta a Népújság. Négy iklandi magyart hívtak perbe, akik 1990. márc. 20-án eltorlaszolták az utat, hogy megakadályozzák a Szászrégen környéki románok Marosvásárhelyre való szállítását.Búzás László, az RMKgP elnöke nyilatkozott a Pesti Hírlapnak: az erdélyi magyarságnak egyetlen reménye: a gazdasági megerősödés. 1992. június 28.A FDSN (→ 1992.03.29) konferenciája Iliescu újrajelöléséről döntött. A sajtótájékoztatón nemzet- és hazaárulással vádolták meg a sajtó képviselőit. [RMSz, jún. 30.]Kádár Attila unit. teol. hallgató éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott, tiltakozásul Gh. Funar magyarellenes intézkedései ellen. (→ 1992.07.03, 1992.07.07) Szászrégenben fölavatták Márton Áron-szobrát (Jorga Ferenc alkotása). 1993. május 14.A Bolyai Társaság tiltakozott Gh. Funar népszavazásos ötlete (→ 1993.04.30) ellen. Cáfolták a polgármester kitételeit: a Bolyai egyetemet nem Horthy és nem a kommunisták parancsára, hanem 1945-ben Mihály király dekrétumával hozták létre. [RMSz, máj. 14.] – A parasztpárt (PNTCD) városi tanácsosai, noha ellenzik az önálló m. egyetem ötletét, nem értenek egyet a referendummal. [MH, máj. 14.]Adrian Năstase, a FDSN alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, amelyben azt javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, csökkentsék az RMDSz-re nehezedő nyomást. – Năstase tehát kezet nyújtana a kisebbségnek, hogy kedvezőbb színben tüntesse föl Bukarest belpolitikáját a Nyugat szemében. [MN, máj. 14.] Szászrégenben ápr. 5-én éjjel megrongálták és ledöntötték az első világháborús emlékművet. A rendőrség nem hivatalos véleménye az volt, hogy a szobor „a forgalom okozta rezgéstől dőlt le”. A helyi RMDSz és a ref. egyház helyreállíttatta az emlékművet. [Népújság, máj. 26.] 1993. június 11.A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1999. február 26.Fazakas-Forró Csilla ügyvéd fellebbezett az Agache-perben hozott ítélet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, márc. 16.]Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.] 1999. június 20.Szászrégenben, a róm. kat. templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak (id. Jorga Ferenc alkotása). Kelemen Kálmán (RMKdM) beszédében arra emlékezett, hogy édesapja a harmincas években a szászrégeni templom kántortanítója volt. [Népújság, jún. 21.]2000. augusztus 12.Szászrégenben millenniumi ünnepséget tartott a város magyarsága. Markó Béla is jelen volt az ünnepségen, de képviseltette magát a m. nagykövetség és az MVSz is. Jakubinyi György megáldotta a templomkertben felállított Szent István és Boldog Gizella szobrot (Jorga Ferenc alkotása) és az elmúlt években fölállított szociális létesítményeket. [Táj., aug. 14.; Vasárnap, aug. 13.]Tízezer ember részvételével Szejkefürdőn tartották az unitáriusok millenniumi találkozóját. A megnyitó istentiszteleten Szabó Árpád püspök szolgált. Szabó Tibor (HTMH) millenniumi zászlót nyújtott át az unitárius egyháznak. A találkozón székelykaput állítottak az Orbán Balázs sírjához vezető dombon. [Szabadság, aug. 14.] 2001. június 13.Adrian Năstase szerint új elemek bukkantak föl a státustörvény valódi, eddig leplezett céljairól. Az EU észrevételei nyomán Ausztria kikerült a törvény hatálya alól, ez azt jelenti, hogy a törvény nem felel meg az európai elvárásoknak. Megítélése szerint Orbán Vikor kijelentése (→ 2001.06.11) azt igazolja, hogy a törvény gazdasági célokat követ. Markó Béla elvetette a PDSR azon nézetét, hogy a törvény „jóvátétéli aktus” lenne a trianoni szerződéssel szemben. – Németh Zsolt ellenvéleménye: nem trianoni jóvátételről van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli m. közösségekről. [Szabadság, jún. 13., jún. 14.] (→ 2001.06.19)Törvénytervezet készül a rendőrség átszervezéséről; az RMDSz módosító javaslatai az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: elvárható lenne, hogy a kisebbségi zónákban a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. [Szabadság, jún. 13.] A hargitafürdői írótáborban a m. írók egy csoportja bejelentette, hogy Erdélyi M. Írók Ligája (EMIL) néven új tömörülést szándékoznak létrehozni. Pomogáts Béla, a M. Írószöv. elnöke bejelentette: társas viszonyt kívánnak kiépíteni az új magyar íróközösséggel. [Krónika, jún. 13.; EN, jún. 19.] (→ 2002.02.09) Szászrégenben tartották az erdélyi m. kórusok 10. találkozóját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszöv. elnöke elmondta: a kezdeményezés évekkel ezelőtt egy Nyárád menti kis faluból indult, a szövetség ma nemzetközi tekintélynek örvend. [Népújság, jún. 13.] 2001. augusztus 11.Mihály király visszaperelte a soborsini kastélyt és egy bukaresti épületet; ugyanakkor törvény biztosította jogánál fogva az Erzsébet-kastélyban lesz a rezidenciája. [Szabadság, aug. 11.]31 feltételt kell teljesítenie Ro.-nak ahhoz, hogy csatlakozhasson az EU-hoz, ebből 8-at már lezártak és 15-ön folyamatosan dolgoznak. [Szabadság, aug. 11.] A szászrégeni plébánia kertjében mellszobrot avattak Wass Albertnek (Jorga Ferenc munkája). [RMSz, aug. 13.] 2001. szeptember 9.Szászrégenben szobrot állítottak Benedek Eleknek (Jorga Ferenc alkotása) a kat. egyház fennhatósága alatti árvaház parkjában. [Szabadság, szept. 11.]2003. január 16.Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását kérte a Ro. Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Orsz. Szövetség, arra hivatkozva, hogy Wass Albert háborús bűnös volt. Szászrégenben és Magyaróban áll egy-egy szobor, egyházi birtokon (templomkertben); az író háborús bűnössége még vitatott. [Krónika, jan. 16., jan. 17.; Népújság, jan. 17.]2003. augusztus 11.Adrian Năstase bejelentette: Ro. saját kedvezménytörvény megalkotását szorgalmazza. [RMSz, aug. 11.]Szászrégenben fölavatták II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen mellszobrát (Jorga Ferenc alkotása). [Népújság, aug. 11.] 2003. október 19.Befejeződött a kétnapos népszavazás az új alkotmányról. 55,7%-os részvétel mellett 89,7% szavazott igennel. Első nap nagyon lanyha volt az érdeklődés és még a második nap délutánján sem volt meg a szükséges 50%-os részvétel. Az utolsó órák kemény kampányának köszönhetően sikerült feltornászni a részvételi arányt, így érvényes lesz a módosított alkotmány. [NyJ, okt. 20.; Népújság, okt. 20.; Szabadság, okt. 21., okt. 23.]Szászrégenben fölavatták az új diakóniai, ifjúsági és oktatási központot (DIO), amelyet a helyi ref. egyház Demeter József lelkipásztor irányítása alatt épített. [Népújság, okt. 20.] lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
