|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Földrajzi mutató: 1990. január 15.A Romániába látogató Hans-Dietrich Genschert, az NSzK külügyminiszterét fogadta Ion Iliescu elnök és Petre Roman kormányfő.1990. október 3.Iliescu elnök beszédet mondott New Yorkban, az ENSz közgyűlésén. Felsőszintű megbeszélést – Bush elnökkel vagy Baker külügyminiszterrel – a ro. fél erőfeszítései ellenére sem sikerült szervezni Iliescu számára. [MTI]Megszűnt a több évtizedes megosztottság: egyesült az NSzK és NDK. Következménye: az NDK – az egyesült Németország részeként – a NATO „tagállama” lett.) 1991. december 23.Németország elsőként (majd néhány hét alatt további ötven állam) ismerte el Horvátország és Szlovénia állami függetlenségét.1992. január 22.40.504 ro. állampolgár kért menedékjogot 1991-ben Németországban. [MTI]1992. április 29.Ro.-ból csaknem 200 ezer ember vándorolt ki 1990–91-ben. A hivatalos adatok szerint a legtöbben Németországba mentek (124 ezer), Mo.-ra 25 ezren telepedtek át. [MTI]1992. szeptember 24.Az RMSz cikke számadatokkal igazolta: miért fontos az RMDSz-re szavazni? Kolozsvárott, a parlamenti választások idején (1990. máj. 20.) 44.639 szavazatot kapott az RMDSz, a helyhatósági választáson (febr. 9.), amikor Gh. Funar vitte el a pálmát, mindössze 30.479. A magyarság kezében volt a lehetőség, de nem élt vele. [RMSz, szept. 24.]Rudolf Seiters német és Victor Babiuc ro. belügymin. Bukarestben aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében Ro. visszafogadja az illegálisan Németországban tartózkodó 43 ezer embert. [PH, szept. 25.] 1995. január 4.Tőkés László A Securitate markában c. írásában tisztázta magát a vádak alól: nem kollaboráns volt, hanem áldozat. (→ 1994.12.16, 1994.12.28)Ion Raţiu, a PNTCD alelnöke elmondta: 50 évet élt száműzetésben, az itthon töltött 5 év alatt a demokrácia létrehozásában segédkezett. Az ország fejlődésének egyik fékezője, hogy intézményesítetten nem garantálják a magántulajdont. [OrEx, jan. 4.] 1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1226 millió $-t ruházott be Ro.-ban. A nagyobb befektetők: Dél-Korea (158 mill. $); AEÁ (112); Németország (107); Franciaország (105); Olaszország (104); … Mo. (20). [RMSz, jan. 4.] 1995. május 16.Roman Herzog a ro. parlamentben elmondta: ha építő módon sikerül megoldani a kisebbségek problémáit, ezek a kisebbségek nyereséget képeznek majd az ország számára. A romániai németeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy maguk döntsék el: Németországba távoznak-e vagy Ro.-ban maradnak. [Népszabadság, máj. 17.]A székelyföldi vendégmunka hatásait vizsgálta a KAM felmérése. A székelységre jellemző korábbi életvitelt a vendégmunka nem befolyásolta, de várható, hogy az erős közösségi szellem az évek folyamán lazulni fog. [RMSz, máj. 16.] 1995. július 19.Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.] 1996. december 7.A két kormánypárt úgy döntött, hogy Tőkés László nem szólalhat föl az Országgyűlésben, az alapszerződés vitájában (→ 1996.10.27). [MH, dec. 7.]Emil Constantinescu villámlátogatásra utazott Németországba. Iliescunak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült jó viszonyba kerülnie Berlinnel. – Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. [HVG, dec. 7.] 1999. január 29.Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.] A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.] 1999. augusztus 27.A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye Caritas szervezetének mezőgazdasági részlege Gyergyószentmiklóson működik; a gépkörök egyben mezőgazdasági információs és közvetítő irodák. Tanfolyamokat szerveznek, használt mezőgazdasági gépeket hoznak Nyugatról. A gépköröket nem lehetett a jól működő bajor minta alapján megszervezni, mert az emberek – a kollektivizálás tapasztalatai nyomán – nem hajlandók közösen dolgozni. A fiatal gazdák, az elméleti képzés után hathónapos németországi vagy svájci gyakorlati munkán vesznek részt. 1993-tól 400 fiatal gazda dolgozik Nyugaton. [Szabadság, aug. 27.]2001. december 4.Németország támogatja az EU-ba igyekvő ro. állampolgárok vízummentességét. [Szabadság, dec. 4.]Ötvös József ref. esperes nyílt levelet intézett Sógor Csabához (→ 2001.12.01): „Nem értek egyet a fekete szalag viselésével, de azzal – igenis! – egyetértek, hogy ne ünnepeltessék meg velünk a temetésünket!” [EN, dec. 4.] – Szász Jenő elítélte Sógor és társai felhívását. [UH, dec. 4.] 2002. január 16.Nem kell félni a külföldi munkavállalók beözönlésétől – nyugtatta meg az ellenzéket a Fidesz szóvivője – csak annyi munkavállalási engedélyt adnak ki, ahány betöltetlen munkahely volt a tavaly az országban. – Ro. kormánya ösztönzi a külföldi munkavállalást, mert a munkaerő exportja révén a tavaly 1 milliárd $ áramlott be az országba. Ro.-nak jelenleg Németországgal, Svájccal, Mo.-val és Luxemburggal van kétoldalú munkavállalási egyezménye. [Szabadság, jan. 16.]Az EREK perrel próbál érvényt szerezni jogainak a kolozsvári Ref. Koll. visszaszerzése ügyében. [Szabadság, jan. 16.] 2003. november 19.Több mint 1,7 millió ro. állampolgár dolgozik külföldön, főleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. A munkavállalóknak csak kb. kétharmad része rendelkezik munkaszerződéssel, derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentéséből. [Szabadság, nov. 19.]Nem lesznek nyilvánosak a parlamenti szakbiz. ülések – döntöttek a szenátorok az új házszabály vitáján. [Krónika, nov. 19.] – Az újságírók csak szenátori meghívóval léphetnek be a központi épületbe. [Szabadság, dec. 5.] Szász Jenő megismételte korábbi ígéretét (→ 2003.08.29, 2003.10.02): 2004-ben minden lehetséges településen helyi és megyei tanácsosi, valamint polgármester-jelölteket állít az MPSz, de az orsz. választásokon nem kívánnak indulni. [Krónika, nov. 19.] Szentágotán fölavatták a település első ref. templomát. [Szabadság, nov. 19.] 2003. december 29.A Bush-kormány értésére adta a ro. kormánynak, hogy az AEÁ új támaszpontokat keres a jelenleg Németországban állomásozó csapatok számára. Ro. új híd lehet a Balkán és Közép-Európa között. [Szabadság, dec. 29.]Ausztriában olyan magasak az ott fogva tartott ro. bűnözők ellátási költségei, hogy az országnak olcsóbb lenne, ha Ro.-ban építene börtönt a mintegy 370 elítéltnek. [Szabadság, dec. 29.] 2004. február 3.2003-ban 18 ezernél is több ro. állampolgárt toloncoltak vissza a világ különböző országaiból. Mo. (7000 személy) után a sorrend: Németország, Olaszország, Franciaország. – Ro.-ból 4100 illegálisan itt tartózkodó idegent utasítottak ki, a legtöbben Törökországból jöttek hozzánk. – Romániában 66 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt, Moldova (7552) és Kína (7472) vezeti a rangsort. Az országot 9900 kivándorló hagyta el, a célországok listáját Kanada, Olaszország és az AEÁ vezeti. A kivándorlók negyede felsőfokú végzettséggel rendelkezik. [EN, febr. 3.]Tibori Szabó Zoltán szerint az MPSz kongresszusán ismét bebizonyosodott: sokakat nem az erdélyi magyarság boldogulása, hanem saját politikai karrierjük és a pénz befolyásol. [Szabadság, febr. 3.] A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor mindenekelőtt Viorel Coifan liberális politikus segítségében bízik; potenciális támogatónak számít Sabin Gherman is, bár az ő személye szálka a hatalom szemében. Smaranda Enache (aki az AP színeiben politizál) ösvényt nyithat a ro. értelmiség felé. [EN, febr. 3.] lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||