|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 142 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-142 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1989. augusztus 31.Moldova SzSzK parlamentje hivatalos nyelvnek nyilvánította a románt és elhatározta a visszatérést a latin betűs írásmódra. (→ 1991.08.31)1990. június 6.Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt. Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27) 1990. augusztus 23.Moldova alkotmányellenesnek és érvénytelennek nyilvánította a néhány nappal korábban, az ország területén kikiáltott Gagauz Köztársaságot.Silviu Brucan és Nicolae Militaru, az Adevărulban közzétett közös interjúban azt fejtegették, hogy Ceauşescu hatalmát nem a Temesvárról indult népi forradalom, hanem a tábornokok és a Securitate egyik egységének bevonásával szervezett összeesküvés döntötte meg. [MTI, aug. 23.] A Hét Balla Katalin cikkét közölte a m. egyetemi oktatás helyzetéről, a frissen bejutott diákok nemzetiségi összetételéről. 1990. november 2.Az RMSz közölte Király Károly és Sütő András levelét, amelyben Ion Scrieciu vádjai ellen tiltakoztak. Scrieciu a helyi ro. napilapban okt. 2-án közölt feljelentő levelet, amelyben a m. vezetők ellen kért bírósági eljárást, mondván, hogy Sütő András, Tőkés László, Király Károly és Kincses Előd a bűnösök a márc. véres események kirobbantásáért.Radu Ceontea és Adrian Moţiu szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. dec. 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből. [Az ún. Har–Kov-ügy kezdete!] (→ 1991.01.07) Kötő József helyett Tompa Gábor lett a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója. Kisbaconban megalakult a Benedek Elek Művelődési Egyesület. Moldovában, Dubăsari környékén fegyveres összecsapásokhoz vezettek a Ro.-val egyesülni kívánó moldovánok és az önálló államocskákat létrehozó oroszok, ukránok, gagauzok közötti ellentétek. 1990. november 8.A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott. A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával. 1991. január 16.A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus. Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok. Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.] 1991. február 11.Iliescu elnök meghívására Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, moldovai elnök. A két testvérközösség államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Ro. 80 moldovai pap képzését vállalta. Snegur beszédet mondott a parlamentben, s a képviselők megéljenezték, amikor közölte: arról álmodik, hogy Moldova konföderációba tömörül Ro.-val.Petre Roman Antall Józsefhez intézett levelében jelezte Ro. érdeklődését a magyar–csehszlovák–lengyel tanácskozáson való részvétel iránt. Antall József válaszában azt közölte, hogy az ún. Visegrádi Hármak nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Ro.-val, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. [Adevărul, febr. 22.] 1991. március 23.Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. 1991. május 29.Nagyváradon befejeződött az orsz. ref. lelkésztalálkozó. A kétnapos ülésen kirajzolódott az őszinte bűnbánat és öntisztulás szükségessége. Megalakították az Orsz. Ref. Lelkészértekezleti Szövetséget (ORLÉSz) és megválasztották a vezetőit.Moldova SzSzK nevéből törlik a Szovjet és a Szocialista szót, marad: Moldova Köztársaság, erről döntöttek a chişinăui parlamentben. 1991. május 30.II. János Pál bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár gör. kat. püspökét (beiktatása: 1991. júl. 24.).George Stancov, Ion Antonescu kivégzésének 45. évfordulóján egyperces felállásra szólította föl képviselőtársait. Az RMDSz-képviselők nem álltak föl, ezzel tiltakozván a háborús bűnös rehabilitációja ellen. A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott meg Mircea Druc miniszterelnök 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur javaslatára Valeriu Muravschi lett az új kormányfő. 1991. június 24.A parlament két házának együttes ülésén – Adrian Năstase külügyminiszter javaslatára – nyilatkozatot fogadtak el, amely kimondta, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. [RMSz, jún. 26.] (→ 1991.06.27)Adrian Năstase újólag hangoztatta, hogy Romániának nincs területi követelése a Szovjetunióval szemben. Moldova és Románia „újraegyesítése utópisztikus, nem is érdemes beszélni róla”. [AP] Moses Rosen kérte a România Mare és a többi „nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust propagáló” lapok (pl. Europa) betiltását. [Szabadság, jún. 25.; RMSz, jún. 26.] 1991. június 27.Domokos Géza és Verestóy Attila Iliescu elnökkel és az okt. miniszterrel tárgyalt, tk. a kolozsvári iskolák ügyében (→ 1991.06.25). A min. korábban azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 m. ny. iskolának maradjon meg a status quo-ja, azokban ne indítsanak ro. osztályokat. Most azért kellett ismét tárgyalni, mert a tanfelügyelők (pl. a Kolozs megyei) semmibe vették a miniszteri utasítást. [RMSz, jún. 29.] (→ 1991.07.02)A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.05.09, 1991.08.07) A Molotov–Ribbentrop-paktumra vonatkozó ro. parlamenti nyilatkozatot (→ 1991.06.24) kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő egy sajtóértekezleten kifejtette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, a jelenlegi határokat az 1947-es párizsi békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a SzU egyik tagköztársasága marad. 1991. augusztus 26.Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól.1991. augusztus 27.A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.] Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.] 1991. szeptember 1.Ro. és Moldova Köztársaság nagykövetségi szinten fölvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Könnyítéseket vezettek be az utasforgalomban (az állampolgárok útlevél nélkül, csupán a személyi igazolvány felmutatásával utazhatnak a szomszédos országba).Moldova mintegy 100 ezer gagauz nemzetiségű lakója önrendelkezési jogot követelt a közösségnek. [MTI] – Az ukrajnai román kisebbség is szeretne érvényt szerezni jogainak – közölte az RTV. 1991. szeptember 3.A két ház együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A képviselők és szenátorok sorban üdvözölték a Pruton túli állam létrejöttét. Domokos Géza arra emlékeztetett, hogy a moldovai kisebbségek jogait törvény biztosítja: az óvodától az egyetemig párhuzamos oktatás folyik román és orosz nyelven. [RMSz, szept. 5.]1991. szeptember 28.Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.] 1991. november 14.Mircea Snegur, moldovai államfő, a Komszomolszkaja Pravda számára adott interjúban elmondta: Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülnének Ro.-val. [MTI] (→ 1992.01.09)1991. december 7.Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03) Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.] 1991. december 28.Huşi városában – Stolojan és Muravschi vezetésével – találkozott a ro. és a moldovai kormánydelegáció. Főleg gazdasági jellegű megbeszélésekre került sor; a moldovai fél kijelentette: úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés.Tőkés László karácsonyi üzenetében az RMDSz megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. „Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon.” Veszélyeztető erő a visszarendeződő hatalom, de ártalmas a bizalmatlanság, a vádaskodás. Bizalmat kell előlegezni egymásnak. (RMSz, dec. 28.) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
