|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1999. július 17.Az EREK, a Sepsi Ref. Egyházmegye és a helyi egyházközség szervezte emlékünnepélyen a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hidvégen. Amíg Földváron el nem készül az áldozatok emlékműve, addig Hidvég marad az emlékezők és a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű ügye még nem tisztázódott, ui. az utolsó percben a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. [Szabadság, júl. 19.; RMSz, júl. 20.] (→ 1999.10.11)2000. július 20.Traian Decebal Remeş, pénzügyminiszter, aki 14-én lemondott, a kormányfő kérésére visszavonta a lemondását. [NyJ, júl. 19.]A brassói RMDSz sírgyalázásért följelentette a földvári polgármestert. Az emlékműrombolást (→ 2000.06.28) Ungvári Barna, hidvégi tiszteletes videószalagon rögzítette. Az RMDSz kéri, hogy a polgármester költségén állítsák vissza az emlékművet. [BL, júl. 20.] (→ 2000.10.13, 2000.11.04) 2000. augusztus 23.A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.] Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.] A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.] 2000. október 13.Kerekes Károly képviselő javaslatára kiegészítették a kárpótlási törvényt, így azok a dél-erdélyiek is kárpótlásra jogosultak, akiket 1944. aug. 23. után vittek internáló táborokba. Ez óriási jelentőségű, ui. ezáltal a törvény elismeri, hogy a szóbanforgó időszakban magyarellenes megtorlások voltak az ország területén. A kormányrendelet jogi alapot nyújt a hidvégieknek, hogy visszaállíthassák a falu határában fölállított és ledöntött emlékművet. (→ 2000.07.20) [BL, okt. 13.; Népújság, dec. 8.]Szilágyi Zsolt a csángó iskolák ügyében interpellált. A Bákó megyei tanfelügyelőség az iskoláktól várja a megoldást, az iskolák viszont a tanfelügyelőségtől. [BL, okt. 13.] lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
