|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1990. április 15.Csíkszeredában a húsvéti szentmisét négy, a város fölött köröző helikopter zavarta meg. „Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották” – olvasható a gyulafehérvári megyés püspöknek a kultuszminiszterhez írott levelében. [Hídfő, máj. 8.]1990. október 28.Az EMT Gyergyószentmiklóson tartotta 2. orsz. választmányi ülését. A beszámolót Selinger Sándor orsz. eln. tartotta, szervezési kérdésekről Hoch Sándor titkár beszélt.1991. január 5.Szőcs Géza főtitkár közölte a sajtóval: az RMDSz nem lép koalícióra ellenzéki pártokkal.György Sándor állomásfőnök kétnyelvű feliratot tétetett a gyergyószentmiklósi állomás épületére. Az intézkedést követően rengeteg fenyegető telefont kapott (rendőrség, katonaság, vasúti főnökség), de György nem engedett. [RMSz, 1994. febr. 2.] ● [Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a közvélemény és a hivatalos szervek elfogadják a kétnyelvű feliratokat. A vasútállomásokra csak 13 (!) év után kezdték sorozatban kitenni a táblákat.] 1992. február 22.Gyergyószentmiklóson tanácskozott az RMDSz csoportja, az SzfK. A témák: a tanügyi törvénytervezet, a székelyföldi csoport és a csángók kapcsolatai, az RMPSz gondjai, a népszámlálás eredményei. [RMSz, febr. 26.]Árkoson tartotta vándorgyűlését a KJNT. [Művelődés, ápr.] 1992. április 24.Gyergyószentmiklóson háromnapos megbeszélés kezdődött, amelynek eredményeképpen a résztvevők (Gyergyói Népfőiskolai Társaság, EMKE, Magyar Népfőiskolai Társaság) létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. [Népújság, máj. 1.]1992. november 13.N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.] 1992. november 14.Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. június 11.A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. november 13.Gyergyószentmiklóson befejeződött az EMGE 2. orsz. küldöttgyűlése. Újraválasztották Csávossy György elnököt, aki elmondta: eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor alakult szaktanácsadó csoportok; sok helyütt nem működnek a gazdakörök. [HN, nov. 13.; RMSz, nov. 20.]1993. december 24.Az 1992-es népszámlálás Hargita megyei adataiból. Összlakosság: 347.637, ebből 294.269 a m. (84,6%); Csíkszereda 46.029 (38.204 / 83%); Székelyudvarhely 39.959 (38.926 / 97,4%); Székelykeresztúr 9450 (9058 / 95,8%); Gyergyószentmiklós 21.444 (18.938 / 88,3%); Maroshévíz 17.148 (4992 / 29,1%); Szentegyháza 7613 (7507 / 98,6%). [RMSz, dec. 24., dec. 28.]1994. október 16.Borbély Imre, a gyergyószentmiklósi képviselői iroda megnyitóján elmondta: a privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. [RMSz, okt. 20.]Herkulesfürdőn befejeződött a Román Szellemiség 2. kongresszusa, ezúttal az elnöki hivatal és a kormány támogatásával (→ 1993.10.09). A kongresszusra 26 országból érkeztek a ro. diaszpóra képviselői. Az előadások nyomán kirajzolódott a h. t. románság etnikai térképe: Moldova (3,4 millió), Ukrajna (0,3), Oroszország (0,5), Bulgária (1,2), Szerbia (1,2), Macedónia és Albánia (0,3); a tengerentúlon: Amerika (1,1 millió), Ausztrália (18 ezer). [RMSz, okt. 18.] (→ 1994.10.18) 1995. szeptember 8.Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14) Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.] Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.] 1995. szeptember 24.Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.] Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.] 1995. december 28.Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.]1996. július 1.Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete a Budapesten sorra kerülő tanácskozáson (→ 1996.07.05) képviselendő álláspontot egyeztette és az előterjesztendő javaslatokat dolgozta ki. [Táj., júl. 2.]Gyergyószentmiklóson fölavatták Márton Áron mellszobrát, Miholcsa József alkotását. [EN, júl. 10.] Kolozsvárott egy éve indult a Sonic Rádió (annak idején m. alapítványok 2 millió forinttal járultak hozzá az alapításhoz), amelynek egész napos műsorából négy óra m. nyelvű adás. Jún. 27-én bejelentették, hogy megszűnik a m. adás; tiltakozásul lemondott Cosmin Guşă, az adás főszerkesztője. Sebesi Karen Attila a döntést jelentette az orsz. audiovizuális tanácsnak (CNA); a riporternek elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, ui. a m. nyelvű hirdetések a bevétel 35%-át teszik ki, amely jóval meghaladja a ráeső arányt. [RMSz, júl. 1.] (→ 1996.07.08) Bukarestben Iliescu elnök és Csiang Cö-min aláírta a ro.–kínai közös nyilatkozatot és a tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Kína 600 ezer $-os, vissza nem térítendő segélyt ad Ro.-nak. Ro. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-európai térségben. [RMSz, júl. 1.] 1996. szeptember 18.A ro. kormány elfogadta az alapszerződés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Népszabadság, szept. 19.]Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Szent Erzsébet Öregotthont, melyben 66 kétágyas szoba, orvosi rendelő, konyha, mosoda, klub és könyvtár is van. [RMSz, szept. 24.] Kerekes Károly levélben kérte az új főügyész, Nicolae Cochinescu segítségét. Kerekes korábbi közbenjárása nyomán – a Legfelsőbb Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése alapján – az 118/1990. sz. törvény hatását kiterjesztették a volt m. hadifoglyokra is. Az új értelmezés szerint a korábbi hibás döntéseket meg kell semmisíteni, a további huzavona elkerülése végett szükséges a segítség. [RMSz, szept. 18.] 1996. szeptember 24.Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08) Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.] 1996. október 19.Gyergyószentmiklósi ülésén nyilatkozatot fogadott el az EMK: a m. kormány megszegte a m.–m. csúcstalálkozón vállalt eszméket (→ 1996.07.05); az alapszerződés aláírása semmibe vette az önrendelkezés princípiumát; a legsürgősebb feladat az autonómiastatútum elfogadása az RMDSz illetékes fórumai által. [EN, okt. 30.]Puskás Attila véleménye: egyesek nem tudnak belenyugodni abba, hogy a jelölések során nem tartották őket alkalmasnak a közösségi képviseletre és függetlenként indulnak. Borbély Imre lépése felkéretlen önjelölés; a közösségért nem csak a parlamentben lehet dolgozni. [RMSz, okt. 19.] 1996. november 3.A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||