|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4400 találat | lapozás: 1-20 ... 881-900 | 901-920 | 921-940 ... 4381-4400 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 11.Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.]1993. március 12.A CD felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Gh. Funar leváltása ügyében, az után, hogy a CD a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit (pl. kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, ellenzéki szervezetek és szerkesztőségek zaklatása, kilakoltatása). [Szabadság, márc. 13] (→ 1993.03.19)1993. március 14.Félixfürdőn megbeszéléseket folytattak a ro. és m. szocialista utódpártok (a Verdeţ-féle PSM és a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt) képviselői. [MN, márc. 16.]1993. március 18.Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11) 1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. március 21.Az RMPSz nyílt levélben tiltakozott a tanügyi törvény erősen központosító jellege, az egyházi oktatásra vonatkozó rész hiányosságai miatt. [RMSz, márc. 21.]1993. március 23.Tordán megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSz szervezte ünnepélyen az egyházi vezetők, történészek mellett magyarországi meghívottak és a ro. politikai élet néhány képviselője is részt vett. [RMSz, márc. 23.]1993. március 24.Ejtették a Doina Cornea elleni vádat (→ 1993.02.01), mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. [ÚM, márc. 24.]Döntés született arról, hogy kormányhatározattal létrehozzák a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát (NKT; Consiliul Minorităţilor Naţionale = CMN). Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSz-szel, sem az összetételre, sem a hatáskörre vonatkozóan. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1993.03.30, 1993.04.14, 1993.04.21) Takács Csaba elmondta: az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSz egyik alapvető kötelessége; stratégiai célkitűzésként a belső önrendelkezés külföldi és hazai elfogadtatását jelölte meg. [EurId, márc. 24.] 1993. március 25.A kormány 105/1993. sz. rendeletével leváltották a két székely megye ro.–m. prefektusait (→ 1992.08.05), helyettük Vlad-Adrian Căşuneant (Kovászna) és Doru Voşlobant (Hargita) nevezték ki. Király Károly megyei RMDSz-elnök tiltakozó levelében rámutatott, hogy a kormány megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. [Népújság, márc. 27.] (→ 1993.03.29, 1993.04.01, 1993.04.06, 1993.04.11, 1993.04.28, 1993.10.20)Kelemen Kálmán elmondta: az RMKdP kapcsolatokat kíván kiépíteni a PNTCD-vel és a világ kereszténydemokrata pártjaival. Szerinte az RMDSz – nem lévén párt – nem sajátíthatja ki a magyarság nevében való politizálást. [Népújság, márc. 25.] 1993. március 26.Máltában véget ért az ET Politikai és Jogi Bizottságának ülése, mely 4 ország felvételi kérelmét tárgyalta. A raportőrök jelentései alapján megállapították, hogy sem Szlovákia, sem Ro. nem teljesített bizonyos kisebbségügyi követelményeket, ezért mindkét állam kérését elutasították. [Népújság, ápr. 6.]1993. március 27.Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10) 1993. március 29.Sepsiszentgyörgyön a Kovászna és Hargita megyei RMDSz szervezetek, a helyi önkormányzatok munkatársai és a szövetség parlamenti képviselői nyilatkozatot adtak ki, amelyben a ro. prefektusok visszaállítása ellen tiltakoztak. [RMSz, márc. 31.] (→ 1993.03.25, 1993.03.31)1993. március 30.Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára sajtóértekezleten ismertette a CMN létrehozását (→ 1993.03.24), melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. [MN, márc. 31.] (→ 1993.04.14)1993. március 31.A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.] Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.] 1993. április 1.Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.] Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.] Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.] A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.] 1993. április 2.A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1993. április 3.Tokay György az RMDSz nevében arra kérte a kormányt, hogy ápr. 12-ét nyilvánítsák munkaszüneti nappá, azok számára, akik akkor ünneplik a húsvétot.1993. április 5.Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
