|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1992. december 20.Az AC kongresszusán Gabriel Andreescu vette át a távozó Ana Blandiana helyét.A ro. ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai egyházat. [AP] 1992. december 21.A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.] A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása. 1992. december 22.Borbély Imre vázolta az önrendelkezés ügyében kihirdetett Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) létrejöttének történetét; fölvázolta a személyi, kulturális és gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez ro.–m. közös érdek. [RMSz, dec. 22.] (→ 1993.01.06)1992. december 23.Domokos Géza elmondta, hogy visszavonul és szeretné, ha Markó Béla venné át a helyét. A Kolozsvári Nyilatkozat ügyében úgy vélekedett, hogy világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az EMK az egység megbontására törekszik és ez aggasztja. [BL, dec. 23.]1992. december 24.Emil Constantinescu elmondta: Iliescu csak a nacionalista pártok segítségével tudott győzni; a hatalom továbbra is a kezében tartja a tévét és az igazságszolgáltatást; Gh. Funar ellenében az RMDSz védekezésre szorul és fölemészti energiáit; Liviu Maior a PUNR embere. [MH, dec. 24.]Az orsz. műemlékvédő bizottság tilalma ellenére Gh. Funar hatalmas zászlótartó oszlopokat állíttatott a Mátyás-szobor hátterében. [Szabadság, dec. 24.] 1992. december 28.N. Văcăroiu, a Népszabadság tudósítójának válaszolva, ro.–m. kormányfői találkozót sürgetett. [Népszabadság, dec. 30.]1992. december 30.A Bolyai Társaság képviselője beszámolt éves tevékenységükről, a számtalan beadványról, amit az elnöknek, kormányfőnek, miniszternek küldtek a BTE ügyében – sajnos minden levelük válasz nélkül maradt. [RMSz, dec. 30.]Szőcs Géza – aki korábban (→ 1992.03.24) bejelentette, hogy visszavonul a politikától – úgy vélte: az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Az RMDSz tekintélyt vívott ki magának. [ÚM, dec. 30.] 1992. december 31.Murvai László: A m. kisebbség oktatásképe az 1991/92-es Fehér Könyvben címmel alapos elemzést közölt az RMSz, amely a Külügymin. kiadványa adatai alapján figyelmeztet a magyarság fogyására, az oktatást érintő kérdésekre. [RMSz, dec. 31.]A korábban megkötött egyezmény (→ 1992.07.23) értelmében megszűnt Csehszlovákia, helyette két önálló állam jött létre: Csehország és Szlovákia. ● [A csehek nagyvonalúan kezelték a szlovákok önállósulási törekvéseit, de döntésük mögött a következő pragmatikus felismerés állt: előnyösebb lesz elválni egy szegényebb, forrongóbb országrésztől.] 1993. január 4.Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05) 1993. január 5.Jeszenszky Géza a romániai magyarok képviselőit be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német–ro. alapszerződés esetén is megtörtént. [Népszabadság, jan. 5.]1993. január 6.A Maros megyei RMDSz tiltakozott amiatt, hogy a PUNR-tanácsosok távolmaradása miatt még mindig nem alakult meg a megyei tanács. [Népújság, jan. 6.]Balázs Sándor vitára bocsátotta elképzelését a „népcsoporti belső önkormányzatról”. Az autonómia általa elképzelt formájának előfeltétele a kisebbségi kerettörvény kidolgozása és elfogadása. [Szabadság, jan. 6.] Cs. Gyímesi Éva az RMDSz politikáját bírálta, s tk. kifejtette, hogy szerinte nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. [Szabadság, jan. 6.] Bányai Péter több ponton vitatta Borbély Imre írását (→ 1992.12.22); komolytalannak érzi a romániai m. önkormányzat létrehozását. [RMSz, jan. 6.] 1993. január 7.Felmentették hivatalából Traian Chebeleu külügyi államtitkárt, aki Iliescu elnöki tanácsosa lett. – A ro. hatóságok a Független Államok Közössége (FÁK) és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat vezettek be. Az érintettek csak hitelesített meghívólevéllel kaphatnak vízumot. [MTI]1993. január 8.Iliescu a Dimineaţaban reagált Antall József kijelentésére (→ 1993.01.04): „Mo. 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit”. [MH, jan. 8.]1993. január 9.Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.] A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09) 1993. január 11.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. [PH, jan. 11.] (→ 1993.05.25)Nagyváradon az Ady Endre Líceum diáksága figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott Jankó Szép Sándor igazgató indokolatlan menesztése ellen. Nyílt levelet küldtek a tárca vezetőjének. [RMSz, jan. 12.] 1993. január 12.Gh. Funar ismételten kilakoltatással fenyegette meg a Korunk szerkesztőségét. Kónya-Hamar Sándor, aki korábban a folyóirat szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbenjárását kérte. (→ 1992.06.12) – Odáig fajult a dolog, hogy 15-én – a rendőrök [!] – nem engedték be a szerkesztőség munkatársait az épületbe.1993. január 13.Tőkés László nyilatkozott az RMDSz-kongresszus előtt. Leszögezte: az RMDSz jelenléte evidencia; a szervezeten belüli ellentéteket részben az egyre nehezebb körülmények magyarázzák. A szervezeten belüli pluralizmus az egység javára van, „a baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők”. Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a „romániai magyarság kibontakozását és talpra állítását szolgálná”. [MN, jan. 13.]1993. január 14.Szőcs Géza véleménye: „Az RMDSz vezetősége, programja, alapszabálya olyan, mint a romániai m. közösség. Vagyis: szándékaiban jót akar, viszont felkészültsége, ereje, lehetőségei szempontjából a több mint négy évtizedes agymosás, kivérzés meghozta sajnos a maga rettenetes eredményét.” – Markó Béla szerint olyan személyiségek kellenek a szövetség élére, akik a különböző áramlatokat, elképzeléseket össze tudják egyeztetni. [Népszabadság, jan. 15.]1993. január 15.Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].1993. január 16.A kongresszuson élessé váltak a személyi viták. Szőcs Géza négy számot megélt napilapját (Új Ezred) és Politikai napló c., Tokay György ellen írt pol. pamfletjét terjesztették. (→ 1993.05.11)Grigore Zanc prefektus átiratban közölte: nem megalapozott az RMDSz és az orsz. műemlékvédelmi hivatal beadványa, Gh. Funar helyesen járt el a Mátyás-szobor ügyében. [Szabadság, jan. 16.] (→ 1992.11.30, 1992.12.01, 1993.01.09, 1993.01.23, 1993.02.09) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||