|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1992. október 26.Bodó Barna nyilatkozott a Temesvári Rádiónak, s tk. elmondta: a radikálisok nem egységesek, de abban egyetértenek, hogy az RMDSz-t meg kell újítani.1992. október 27.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.] 1992. október 28.Az RMSz nyilvánosságra hozta Szőcs Géza és Domokos Géza – a Hargita megyei jelöltállítás ügyében folytatott – levélváltását. Szőcs Géza szerint az elnökség az eljárást „egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja”. [RMSz, okt. 28.]1992. október 31.A Korunk 10-es száma Szőcs Géza-interjút közölt. A kisebbségi lét folytonos háttérbe szorítottságot eredményez, ugyanakkor „az erdélyi magyarság még mindig a közösségi és spirituális értékektől a leginkább áthatott magyar népcsoport.” – Az RMDSz az „egyetlen koherens, következetes és stabil politikai erő ebben a térségben (…) a világ egyetlen pártja vagyunk, amely működik, és tisztában van azzal, hogy soha nem fog tudni kormánypárttá lenni”. [Korunk, 10. sz.]1992. november 1.Konferenciát rendezett Marosvásárhelyen a PEL, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Ro. Helsinki Bizottság és a Heinrich Böll Alapítvány a kölcsönös megértésről és kulturális együttműködésről. Ez újabb alkalom volt az RTV számára, hogy elferdítve mutasson be valamit: azt jelentették, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el, de a rendezők tiltakozásának már nem adott hangot. [Népújság, nov. 3.; RMSz, nov. 5.]1992. november 3.Bill Clintont választották az AEÁ elnökévé.1992. november 4.Iliescu elnök Nicolae Văcăroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek.1992. november 6.Kötő József, az RMDSz társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt a Kolozsvári Nyilatkozatra, de lépéshátrányban vannak, mert már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. [BL, nov. 6.]1992. november 7.Domokos Géza terveiről beszélt. Lezártnak tekinti élete politikusi szakaszát. Újból kifejtette: a lassú építkezés híve. [Háromszék, nov. 7.]Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei RMDSz; az elnöki tisztségbe ismét Borbély Lászlót választották. [RMSz, nov. 11.] A háromszéki RMDSz Király Károlyt választotta megyei elnöknek. Alelnök: Váncsa Árpád. [Háromszék, nov. 10.] 1992. november 8.A litvániai választásokon a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt győzedelmeskedett a Landsbergis-féle konzervatív Sajudis fölött.1992. november 9.Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu – beiktatási beszédében – megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.] 1992. november 10.Borisz Jelcin Budapesten tárgyalt az orosz államadósságról, és beszédet mondott az Országgyűlésben, amelyben – többek között – bocsánatot kért a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.1992. november 11.Fey László szerint az RMDSz elleni bizalmatlanság azzal magyarázható, hogy nem tisztázták az önrendelkezéssel kapcsolatos fogalmakat (pl. autonómia, társnemzet, államalkotó tényező). [Szabadság, nov. 11.]1992. november 13.N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.] 1992. november 14.Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]1992. november 17.Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13) 1992. november 19.A parlament (260:203 arányban) bizalmat szavazott a Văcăroiu-kormánynak. Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták az új kormányt, de mégis rá szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel – követeléseiknek megfelelően – átalakítják a kormányt. [ÚM, nov. 21.]1992. november 21.Országos vezetőségi ülésre gyűltek össze az RMKgP megyei küldöttei. A Mihály József elnök és Lukácsy Szilamér főtitkár vezette ülésen az Erdélyi Magyar Gazdákért Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak. [Népújság, nov. 24.]Domokos Gézát etikai bizottság elé hívták (→ 1992.10.25), de ő – arra hivatkozva, hogy nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot – nem jelent meg, csupán levelet küldött. A bizottság nem döntött az ügyben. [MN, nov. 23.] 1992. november 22.Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||