Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4400 találat lapozás: 1-20 ... 741-760 | 761-780 | 781-800 ... 4381-4400
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1992. szeptember 3.

Számos demokrata érzelmű ember és társaság biztosította szimpátiájáról Tőkés László gesztusát. (→ 1992.09.02) Az RMDSz nyilatkozatban állt ki Tőkés mellett. Iliescu levelet küldött, amelyben kifejtette párbeszédre való hajlamát, de nemtetszésének is hangot adott, támadva Tőkés nyilatkozatának néhány pontját (pl. „a hatalom cinkossága a büntettek elkövetésében” kitételt). (→ 1992.09.06)

Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.]

1992. szeptember 4.

Leváltották Horváth Andort, az egyetlen m. nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. (→ 1992.09.18)

Id. Kelemen Attila dr., marosvásárhelyi gyermeksebész csatlakozott Tőkés László éhségsztrájkjához. – A kolozsvári RMDSz tanácsosai levelet intéztek a tiltakozó Tőkés Lászlóhoz és támogatásukról biztosították a püspök akcióját. [Szabadság, szept. 4.]

A Fidesz a Liberális Internacionálé (ELDR) teljes jogú tagja lett.

Bulgáriában hét év szabadságvesztésre ítélték Todor Zsivkov volt komm. pártvezért.

1992. szeptember 6.

Tőkés László válaszolt Iliescu elnök levelére (→ 1992.09.03), s a tárgyalás színhelyéül Temesvárt jelölte meg. [RMSz, szept. 8.] – További 6 (4 ro., 2 m.) személy csatlakozott az éhségsztrájkhoz. (→ 1992.09.07)

1992. szeptember 7.

Tőkés László sajtóértekezletett tartott, ahol bejelentette: egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot; nem kíván találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban politikai diverzánsnak nevezte őt. [Népszabadság, szept. 8.]

Az RMDSz OE bűnügyi feljelentést tett C. V. Tudor, a PRM elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. [Népújság, szept. 16.]

1992. szeptember 8.

A Tőkés–Iliescu párbeszéd a sajtóra korlátozódott: Tőkés azt kérte, hogy Iliescu vonja vissza a „politikai diverzáns” kifejezést, Iliescu pedig csak Bukarestben hajlandó tárgyalni Tőkéssel.

1992. szeptember 9.

Doina Cornea az éhségsztrájk befejezésére kérte Tőkés Lászlót.

1992. szeptember 10.

Traian Pascu, a munkanélküliek orsz. szakszervezetének alelnöke, a Tőkés iránti szolidaritás jeleként, éhségsztrájkba kezdett.

1992. szeptember 11.

Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.

Gh. Funar (aki indul az elnökválasztásokon) az RTV-ben politikai diverziónak és románellenes cselekedetnek nevezte Tőkés éhségsztrájkját.

Az Okt. Min. rendelete értelmében alkalom nyílt a fakultatív anyanyelvű oktatásra. A ro. iskolákban tanuló kisebbségiek heti 2 órában tanulhatják anyanyelvüket. [Népújság, szept. 11.]

Iliescu Franciországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútja során Párizsba érkezett, de a Miterrand elnökkel tervezett megbeszélést „időhiány” miatt törölték. [Magyar Hírlap, szept. 11.]

1992. szeptember 12.

A 18 pártot (köztük az RMDSz-t is) tömörítő ellenzéki koalíció (CD) választási nagygyűlést tartott Kolozsvárott, ahol a CD jelöltjeként induló Emil Constantinescu kiáltványt olvasott fel. A kiáltvány kimondta, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat és az anyanyelv szabad használatát. [Szabadság, szept. 16.]

1992. szeptember 14.

Iliescu elnököt a Vatikánban fogadta II. János Pál. A pápa hangot annak az óhajának, hogy Ro.-ban teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. [MN, szept. 15.]

1992. szeptember 15.

Temesvárott lehurrogták és kifütyülték a kampánykörúton lévő Gh. Funart, aki a tömeg elől az ortodox templomba menekült. Csak karhatalmi segítséggel menekült meg a nép haragjától. [Szabadság, szept. 17.]

1992. szeptember 16.

Nagyváradon tartotta soros ülését az RMDSz OE. Felhívással fordultak a választókhoz: „közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra.” [ÚM, szept. 18.]

1992. szeptember 18.

Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]

Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott.

Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

1992. szeptember 19.

Ion Cristoiu, az EvZ főszerkesztője ostobaságnak nevezte a m. veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. [MH, szept. 19.]

1992. szeptember 21.

Az RMDSz alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. A szövetség csak abban esetben lépne a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, m. miniszterrel az élén, továbbá ha különböző tárcáknál 5 államtitkári posztot biztosítanának. Önálló m. tankerületre is szükség volna; elfogadásra vár a felekezeti iskolákról szóló törvény és továbbra is megoldatlan az anyanyelvhasználat kérdése a helyi adminisztrációban és az igazságszolgáltatásban. [MH, szept. 21.]

1992. szeptember 22.

Bukarestben megalakult a Nemzeti Legionárius Párt, a hírhedt fasiszta Vasgárda utóda. Alapítója Ionică Cătănescu, volt milicista tiszt. Az új párt követeli az etnikai alapon szervezett pártok, így az RMDSz betiltását. [ÚM, szept. 25.]

1992. szeptember 23.

Bukarestben szimpátiatüntetést rendeztek a CD és Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza is. [AP]

1992. szeptember 24.

Az RMSz cikke számadatokkal igazolta: miért fontos az RMDSz-re szavazni? Kolozsvárott, a parlamenti választások idején (1990. máj. 20.) 44.639 szavazatot kapott az RMDSz, a helyhatósági választáson (febr. 9.), amikor Gh. Funar vitte el a pálmát, mindössze 30.479. A magyarság kezében volt a lehetőség, de nem élt vele. [RMSz, szept. 24.]

Rudolf Seiters német és Victor Babiuc ro. belügymin. Bukarestben aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében Ro. visszafogadja az illegálisan Németországban tartózkodó 43 ezer embert. [PH, szept. 25.]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1992. szeptember 28.

Az RMDSz OE 8 tagja (a 12-ből) lemondásra szólította föl Domokos Géza elnököt, a Hargita megyei jelöltlista módosítása miatt. (→ 1992.08.26, 1992.09.30, 1992.10.25)


lapozás: 1-20 ... 741-760 | 761-780 | 781-800 ... 4381-4400




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998