|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4400 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 4381-4400 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1990. február 10.Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen könyves-gyertyás tüntetéseket, Kolozsvárott nagygyűlést tartottak az anyanyelvű oktatásért, az iskolák m. tagozatainak visszaállításért. Marosvásárhelyen mintegy 80 ezer ember vett részt a – példás fegyelemmel megtartott, engedélyezett – néma tüntetésen, azt követően, hogy előző nap ro. diákok tüntettek a m. oktatás ellen.Az RMSz közölte a marosvásárhelyi OGyI 8 tanárának az EME újjászervezését illető javaslatát. (→ 1990.03.22) Megkezdődött a temesvári forradalom leveréséért felelős 22 tiszt és pártfunkcionárius pere. Jakab Antal megyés püspök elrendelte a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését. 1990. február 13.A Rompres hírügynökség, az Okt. Min. egyik munkatársára hivatkozva arról tudósított, hogy több erdélyi iskolában Magyarországról behozott földrajz- és történelemkönyvekből tanítják a diákokat. (→ 1990.02.22)A CPUN (→ 1990.02.01) Végrehajtó Bizottságának tagjai: eln.: Ion Iliescu; aleln.: Ion Caramitru, Cazimir Ionescu, Király Károly, Radu Câmpeanu, Ioan Mânzatu. Titkár: Dan Marţian. 1990. február 14.Kolozsvárott megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, mely – a hajdani Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) nyomdokaiba lépve – egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. (→ 1991.05.18)1990. február 15.Lemondott Nicolae Militaru védelmi min., utóda: V. A. Stănculescu.1990. február 17.Petre Roman Párizsba látogatott, ahol fogadta őt Michel Rocard miniszterelnök és Miterrand köztársasági elnök.Az RMDSz IB nyilatkozatban közölte, hogy Vincze János, az FMP elnöke ellen a sajtóban – eddig meg nem cáfolt – politikai és erkölcsi vádak hangzottak el. Az FMP többször hivatkozott az RMDSz-szel fennálló együttműködésre, de az RMDSz semmilyen kapcsolatot nem tart fenn ezzel a személlyel, semmilyen megbízást nem adott neki vagy társainak. (→ 1990.02.20) 1990. február 18.A változások ütemével elégedetlen bukaresti tüntetők – mivel napok óta tartó tüntetéseik hatástalannak bizonyultak – Iliescu-ellenes jelszavakat skandálva betörtek a kormány épületébe, összecsaptak a rendőrséggel. (→ 1990.01.12, 1990.01.28)Vezetőség-választásokat tartottak az RMDSz megyei szervezetei. Kolozs megyében Balázs Sándor, Maros megyében Markó Béla lett a megyei elnök. Sepsiszentgyörgyön, kétnapos, kongresszus-előkészítő megbeszélés nyomán, 21 ifjúsági szervezet részvételével megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISzSz). Szándéknyilatkozatukat a Háromszék febr. 20-án közölte. (→ 1990.03.17) Zágonban, az újjáalakult Mikes Kelemen Művelődési Egyesület (MKME) szervezésében, megkezdődtek a Mikes-év rendezvényei. 1990. február 19.Nagyváradon tartották a Romániai M. Keresztény Egyházak Szövetségének (RMKESz) 2. értekezletét (→ 1990.01.22). Az egyes felekezetek képviselői ismertették az egyházukat 1945–1989 között ért anyagi és erkölcsi károkat, majd elfogadták a RMKESz működési szabályzatát és vezetőséget választottak (eln.: Tőkés László; titkárok: Sikli László, Czirják Árpád, Vetési László).1990. február 20.Az RMSz ismertette az FMP programkiáltványát és közleményét a Vincze Jánost illető híresztelésekről (→ 1990.02.03, 1990.02.17). A párt „profizmusát” sejteti a tény, hogy két közleményben különböző néven szerepelt ugyanaz a párt (FMP, ill. RFMP). (→ 1990.02.23)1990. február 22.Központi utasításra megszüntették a magyarországi (tan)könyvszállítmányok akadálytalan beengedését. (→ 1990.02.13)Két kisgazdapárt egyesüléséből megalakult az egységes Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). (→ 1990.01.18) 1990. február 23.Az FMP elemezte a Vincze Jánossal kapcsolatos vádakat és azonnali hatállyal fölmentette elnöki tisztségéből. [Szabadság, febr. 23.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.28).A magyarországi tankönyvek ügyét (→ 1990.02.13) Mag Péter tisztázta az RMSz-ben. Cikkében megemlítette, hogy Petre Roman, párizsi útja során (→ 1990.02.17) kijelentette: nincs szükség külön m. iskolákra és egyetemre. 1990. február 24.Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03) Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08) 1990. február 28.Bukaresti székházában ülést tartott az RMDSz OIB elnöksége. Megalakították az RMDSz Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, a CPUN alelnöke lett, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Toró Tibor.Újabb fejlemény az FMP háza táján (→ 1990.02.23). Vincze János cáfolta a fölmentést, Veress Berkesi Károly titkár viszont megerősítette azt. Még két személyt ismerhettünk meg az FMP vezérkarából: Dudás Lászlót és Tiszay Gabriellát. [Szabadság, febr. 28.] (→ 1990.03.14) 1990. március 2.A Szabadság közölte Victor Stănculescu beszámolóját az állambiztonság átszervezéséről. Eszerint: a Securitate központi és területi apparátusa mintegy 8400 főből állt. Ebből az egyik igazgatóság a szabadságjogok elfojtására volt berendezkedve. Az ott dolgozó 1600 tisztből 1100 főt eltávolítottak, a többit alacsonyabb beosztásba tették. A kémelhárító és a nacionalista provokációk információgyűjtését végző főosztályok 1400 fővel működtek, közülük 210 személyt távolítottak el. A Belügymin. volt megyei felügyelőségeihez tartozó részlegeken további 5400 személy dolgozott, akik közül 2000-et elbocsátottak. A Securitate logisztikai személyzetét, mintegy 1700 embert, a Védelmi Minisztériumhoz irányították.1990. március 3.Kökény Mihály m. szociális és egészségügyi miniszterhelyettes bukaresti látogatása során közös sajtóértekezletet tartott román kollégájával. Ezen tk. elmondotta, hogy 1989. dec. 22. és 1990. jan. 5. között 300 millió forint értékű gyógyszert és kötszert küldtek Romániába.1990. március 4.Gyulafehérváron a VR nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. (→ 1990.03.07)1990. március 7.Marosvásárhelyen, kétnapi eredménytelen tárgyalás után, ülősztrájkot kezdtek az OGyI m. hallgatói, mert az Okt. Min. elutasította követeléseiket: külön keretszám a m. anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetemi szenátusban, a teljes értékű m. oktatás helyreállítása. (→ 1990.03.10)Sepsiszentgyörgyön megalakult a VR Kovászna megyei szervezete. 1990. március 8.Margaret Thatcher brit kormányfő fogadta a Szabad Románok Világszövetsége (Uniunea Mondială a Românilor Liberi; UMRL) elnökét, aki kifejtette, hogy a kormányt, a sajtót és a gazdaságot Romániában továbbra is a régi apparátus ellenőrzi.1990. március 9.Kolozsvári ideiglenes székhellyel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKdP). A Protestáns Teológia dísztermében száznál több részvevő gyűlt össze, meghallgatták a Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. A párt programja (tk.): az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti oktatás legalizálása, az elvett egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Követelik a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását. – A hivatalos bejegyeztetés folyamatban van, a gyűlés idején már félezer tagja volt a pártnak. – Az ideiglenes választmány: Moldován Béla, Imreh József, Podhradszky László, Takácsik Tibor, Bálint Tiborné Kovács Júlia, Dezméri Zsombor József, Újvári Ferenc, Sipos Gábor.Tőkés László a New York-ban székelő m. emberjogi alapítvány (HHRF) meghívására, az AEÁ-ba utazott. (→ 1990.03.30) 1990. március 10.Az RMDSz OIB elnöksége – a kölcsönös megismerés jegyében – megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, szövetségek (pl. PNTCD, PNL) vezetőivel. Az RMDSz nyílt találkozót javasolt a VR vezetőivel, március 17-re, Bukarestben.Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter (Horn Gyula, ill. Eduard Sevardnadze) aláírta a szovjet csapatok teljes kivonását szentesítő okmányt. (→ 1991.06.19) Kolozsvárott választmányi ülést tartott az EMT. A KMDSz néma tüntetéssel fejezte ki egyetértését a marosvásárhelyi diáksztrájkkal. (→ 1990.03.07) 1990. március 11.Az RMSz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségek iskolahálózatát a következő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot. Magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbség-ellenességéről hírhedt Adrian Moţiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá.Temesvárott, a romániai események alakulásával elégedetlen forradalmárok közzétették a Temesvári Kiáltványt (más források szerint: Temesvári Nyilatkozat), amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgették. A 13 pontból álló dokumentumban kifejtették, hogy (1.) a Temesvárról indult forradalom nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus megbuktatását is célozta. (2.) Tekintve, hogy a temesvári forradalomban minden társadalmi réteg részt vett, „kategorikusan ellenezzük a társadalmi osztályok és rétegek egymás ellen uszításával megvalósított uralom tipikusan kommunista technikáját (…), ezért civilizált párbeszédet” követelnek a különböző rétegek között. (4.) „Meghívjuk az összes sovinisztákat szerte az országból, legyenek azok románok, magyarok vagy németek, jöjjenek el Temesvárra átnevelő kurzusra a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében (…)”. Az 5. pontban a kommunista párt újjászületése ellen emeltek szót. A 7. pont a reformkommunista csoportok térnyerését ítélte el. A sokat idézett 8-as pont kimondta: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére (…)” A 9–11. pontok gazdasági jellegű szempontokat tisztáztak, a 12. pont az emigránsok elleni hangulatkeltést ítélte el, a 13. pont a tervezett nemzeti ünnep (december 22.) ellen emelt szót. Befejezésül kijelentették: „mi, a kiáltvány szerzői az 1989. december 1–22. közötti események résztvevői nem tekintjük befejezettnek a forradalmat. Folytatni fogjuk békésen, de határozottan.” (→ 1991.03.10) Sepsiszentgyörgyön megalakult az AFDPR Kovászna megyei szervezete. A vezetőség tagjai: Török József (eln.); Pap Sándor, Vajna László (aleln.); Csobotár István (titkár). (→ 1990.04.11) Kikiáltották Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követte a példát. (→ 1990.04.18) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
