|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4400 találat | lapozás: 1-20 ... 541-560 | 561-580 | 581-600 ... 4381-4400 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1992. január 10.Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.] 1992. január 12.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OE. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSz-vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek biztonsága érdekében; jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól való megfosztását (→ 1991.11.11). Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével (→ 1992.02.06), s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügy-minisztériumhoz fordult. [RMSz, jan. 14.]1992. január 13.Kozsokár Gábort választották a szenátus alelnökévé, a menesztett Király Károly helyett. (→ 1991.11.11; 1991.12.18)Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke arról számolt be, hogy állandó zaklatásnak van kitéve, a SRI folytatja a volt Securitate tevékenységét. [Cotidianul, jan. 13.] Bukarestbe érkezett az ET parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. 1992. január 14.Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.] 1992. január 15.Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát – mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. – A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg. [RMSz, jan. 15.]Mihai Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptette elő az ország elnöke. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. [RomLib, jan. 15.] 1992. január 16.Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett. Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot. 1992. január 17.Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia. 1992. január 18.Kerekes Károly, a világháborús veteránok kárpótlási törvénytervezetének vitáján, rámutatott a tervezet diszkriminatív voltára. A képviselő azt kérte: egységesen adjanak minden ro. állampolgárnak, függetlenül attól, hogy milyen hadsereg volt katonáiról van szó. [RMSz, jan. 18.]1992. január 20.A főügyész fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság újra perbe hívta az RKP KB tagjait (→ 1991.12.16, 1992.03.16, 1992.04.20)Nagy Béla képviselő, a parlamentben, N. Spiroiu védelmi min.-hez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán több száz katonát szállásoltak el, akik a közelgő helyhatósági választásokon felboríthatják a települések természetes egyensúlyát. [BN, jan. 22.] A Min. cáfolta a kijelentéseket. [Szabadság, jan. 23.] 1992. január 22.40.504 ro. állampolgár kért menedékjogot 1991-ben Németországban. [MTI]1992. január 23.A marosvásárhelyi bíróság törölte a választási listáról Király Istvánt, az RMDSz polgármester-jelöltjét. A képtelen vád: „1990. márc. 20-án sztrájkot szervezett a kenyérgyárban, hogy a ro. lakosok ne jussanak kenyérhez”. [MTI] (→ 1992.01.31)Radu Ceontea, a VR elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. [RomLib, jan. 23.] 1992. január 24.A ro. fejedelemségek egyesülésének (1859. jan. 24.) évfordulóján Iaşiban ülésezett a Nemzeti Újraegyesítési Tanács, ahol Mircea Drucot megerősítették elnöki tisztségében. Az Egyetemisták Ligája (Liga Studenţilor = LS) Ro. és Moldova egyesítése mellett foglalt állást. (→ 1991.12.07)1992. január 25.Ungheni mellett találkozott Ro. és Moldova elnöke (Iliescu és Mircea Snegur). A megbeszélésen együttműködési keretszerződés kidolgozásában egyeztek meg. [RMSz, jan. 28.]A szervezet marosvásárhelyi ülése elfogadta működési szabályzatát: az SzfK konzultatív tanácsadó testületként havonta ülésezik. [RMSz, jan. 30.] (→ 1991.09.23, 1991.11.30) 1992. január 27.Budapesten megkezdődött a m.–ro. alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés. Ion Diaconu, a ro. küldöttség vezetője a tárgyalás légkörét pozitívnak nevezte. [RMSz, jan. 28., febr. 1.]Tőkés László sajtóértekezleten bejelentette, hogy a ref. egyházat felszólították: hagyja el a székházát. A püspök hangsúlyozta, hogy az épületet semmiképpen sem fogják visszaadni a hatóságoknak. (→ 1992.02.01) 1992. január 31.A Legfelsőbb Bíróság elutasította a főügyész fellebbezését Király István ügyében, így a választási listáról végleg törölték Marosvásárhely RMDSz-es polgármester-jelöltjét. Király helyett az RMDSz Pokorny László független jelöltet támogatta a helyhatósági választáson. (→ 1992.01.23, 1992.03.07)Domokos Gézát embóliával kórházba szállították. Állapota a köv. napokban sokat javult. (→ 1992.02.20) 1992. február 1.Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27) Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye. 1992. február 2.Margittán, a ref. templom kertjében Petőfi-szobrot avattak. [BN, febr. 4.]1992. február 4.Az ENSz Emberi Jogi Bizottságának Ro.-ról szóló éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben javult a helyzet, de még messze van az eszményi állapotoktól. Különösen a cigányok helyzete aggasztó. A ro. és m. közösség közötti bizalom változatlan. [RMSz, febr. 4.]1992. február 5.A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25) Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.] 1992. február 6.Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.] Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02) Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést. (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
