|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1996. május 12.Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]1996. május 15.Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnöke által korábban aláírt m.–szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. [MH, máj. 16.] (→ 1995.03.19, 1995.06.13)Budapesten Erdély m. egyeteméről értekeztek a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Szent László Akadémia rendezésében. [ÚM, máj. 17.] 1996. május 16.Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesvárott megnyílt a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a m. kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, a kisebbségek nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. [Táj., máj. 16.]1996. május 17.A FUEV-kongresszus munkálatain a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Ro.-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Béres András az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. – Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a m. legyen, ám a ro. kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]Szatmárnémetiben – Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján – 3. alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat. A résztvevők Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere c. előadás-sorozatot hallgattak meg, külföldi és hazai előadóktól. [RMSz, máj. 22.] 1996. május 18.A FUEV-kongresszus utolsó munkanapján a visszavonuló Christoph Pan helyébe a svájci, rétoromán Arquint Romedit választották meg elnöknek. Fölvették a FUEV tagjainak sorába a köv. m. kisebbségi szervezeteket: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz), Együttélés Politikai Mozgalom (EPM; Felvidék), Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). [Táj., máj. 20.] – Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. – Tőkés László rámutatott: a ro. hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]A PDSR vezetőségi ülése úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a PUNR-vel. [MH, máj. 18.] (→ 1996.05.22, 1996.07.13) 1996. május 19.Az RMDSz 3 képviselője a tanügyminiszterrel való megbeszélés során elérte, hogy anyanyelven is lehessen egyetemi felvételi vizsgát tenni. Erről Liviu Maior körlevelet bocsájtott ki. [Táj., máj. 20.]1996. május 21.Daniel Tarschys, az ET főtitkára Bukarestben a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A találkozón az RMDSz képviselői szóvá tették, hogy Ro. nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit és szükségesnek ítélték Ro. további monitorizálását. [Táj., máj. 22.] – Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az ET egyik fő feladatának nevezte. A sajtóértekezleten, arra a kérdésre, hogy kötelező-e az 1201-es ajánlás, Tarschys azt válaszolta: Ro. ezt vállalta az ET-be való belépéskor. [RMSz, máj. 24.]Bukarestben megnyílt az első ro.–m. vegyesbank, a Pater Bank központi fiókja. A bank 99,99%-ban a Budapest Bank tulajdona és célja az országban működő mintegy 1700 vegyesvállalatot kiszolgálni. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1996.10.04) 1996. május 22.Gh. Funar levélben közölte O. Ghermannal, hogy pártja nem akar kivonulni a kormányból (→ 1996.05.18). Funar időt akar nyerni, hogy zavartalanul zárhassa választási kampányát. [MN, máj. 22.] (→ 1996.07.13)1996. május 23.Sorin Ducaru külügyi szóvivő kijelentette: „az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén”. [Szabadság, máj. 23.]1996. május 24.Lezsák Sándor, az MDF elnöke, erdélyi körútja során Nagyváradon Tőkés László püspökkel találkozott, Marosvásárhelyen Markó Bélával tárgyalt. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSz feje fölött ne szülessenek a m. kisebbségre vonatkozó döntések: „Ha az MSzP–SzDSz külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk.” [RMSz, máj. 27.]1996. május 25.A szövetség Kolozsvárott Radu Sârbut, a CDR polgármester-jelöltjét támogatja. [RMSz, máj. 27.]1996. május 26.Újabb tanácskozást szervezett Székesfehérvárott az Interconfessio Társaság az egyetemes m. nemzetstratégiáról. Az Új magyar paradigma előadói egyetértettek abban, hogy a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Borbély Imre az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek kérdéseiről beszélt. Szerinte a legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve szerepel a programban az erdélyi m. kataszter fölállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, egyúttal választói névjegyzékül is szolgálna. Azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSz-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” – mondta Borbély Imre. [EN, jún. 12.] (→ 1996.07.31)1996. május 27.Salzburgban Kovács László négyszemközti megbeszélést folytatott T. Meleşcanuval. A ro. külügymin. elismerését fejezte ki amiatt, hogy Mo. a nemzetközi fórumokon állást foglalt Ro. euroatlanti integrációja mellett. Kovács László elmondta, hogy Mo. ragaszkodik a kisebbségre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. [Szabadság, máj. 27.]1996. május 29.Az RMDSz parlamenti csoportja összefoglalót adott arról, hogy mit sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit végeztek a bizottságokban. Tk. sikerült kiharcolniuk, hogy az ET-raportőrök minden romániai útjukon találkozzanak az erdélyi m. püspökökkel. [RMSz, máj. 30.]1996. május 31.Frunda György elmondta: a kisebbségi kérdés európai megítélése sokat változott 1990 után, azt már önálló emberjogi problémaként kezelik. Sikerült elérni, hogy kisebbségi ügyekben az ET ne csak a kormányokkal, hanem a kisebbségi szervezetek képviselőivel is tárgyaljon. Szerinte az ellenőrzés lehet a garancia arra, hogy Ro. is betartsa a szerződéseket. Meleşcanu csúsztatott, amikor a kisebbségi keretegyezmény érvénytelenségéről (→ 1996.04.01, 1996.04.09) beszélt, ui. az egyezmény az aláírás pillanatában kötelezővé válik az aláíró számára és nem függ attól, hogy még ki írta alá. Az országot „egy intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes kormánykoalíció vezeti”. [RMSz, máj. 31.]1996. június 1.Az EU–Ro. vegyesbizottság Bukarestben javasolta a Mo.-val való történelmi megbékélés továbbvitelét, az EU-val való együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az EP a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását is ajánlotta. [RMSz, jún. 1.]1996. június 2.A helyhatósági választások első fordulója. Ahol egyetlen polgármester sem ér el abszolút többséget, ott két hét múlva újabb fordulót tartanak. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1996.06.04, 1996.06.07)1996. június 4.A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.] 1996. június 5.Văcăroiu miniszterelnök a parlamenti pártok vezetőivel egyeztetett. Egyetértettek abban, hogy a kormányzat lemond a 3%-os bejutási küszöb fölemeléséről és lerövidíti a pártok bejegyzésének hathónapos időtartamát. Ebben az esetben nov. 3-án tarthatnák a parlamenti és az elnökválasztást. [Szabadság, jún. 7.]Csoóri Sándor szerint – a magyarok közelgő 4. világtalálkozóján (→ 1996.06.16) – kísérletet tesznek egy nemzetstratégia kialakítására. [Szabadság, jún. 5.] 1996. június 6.Az RMDSz ÜE az első forduló utáni eredményeket elemezte: 131 polgármester, 2409 helyi és 133 megyei tanácsos. [Táj., jún. 10.] – A 2. forduló utáni adatok: 139 polgármester, 2445 helyi és 133 megyei tanácsos. [RMSz, jún. 22.] (→ 1996.04.30)Marosvásárhelyen, a Vártemplomban átvehették az oklevelüket mindazok, akik a Ref. Kántortanító-képző Intézetben kántori képesítést szereztek 1994 és 1998 között. A 220 végzettből 150-en szereztek oklevelet. [Népújság, jún. 7.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||