|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1995. december 17.Temesvárott gyásznapot tartottak az 1989-ben elesett áldozatok emlékére.Szatmárnémetiben befejeződött a MISzSz 5. kongresszusa. Az új eln.: Kiss Gábor; aleln.: Nagy Pál, Salló László, Suciu Gábor, Szakács Levente. Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISzSz tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSz-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. [RMSz, dec. 19.] (→ 1996.01.03) 1995. december 18.Az ET 3 jelentéstevője (Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer) Bukarestben az RMDSz vezetőivel találkozott. Markó Béla elmondta, hogy a raportőrök legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén (pl. a tanügyi törvény diszkriminatív jellege, az anyanyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának elodázása). [Táj., dec. 19.]Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Ro. Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy a pápa Ro.-ba látogathat-e? Daniel metropolita szerint a pápa jelenléte nem időszerű. [RMSz, dec. 18.] 1995. december 19.Az ET raportőrei a m. egyházak vezetőivel találkoztak, akik tájékoztatták a vendégeket az elkobzott egyházi javak helyzetéről, a felekezeti iskolák kérdéséről, a vallásügyi törvény hiányáról. [Táj., dec. 19.]1995. december 20.Frunda György kifejtette: Ro. alig teljesített valamit az ET által megszabott feltételekből, különösen a hatalom szétválasztása és az igazságszolgáltatás terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. [RMSz, dec. 22.]Értekezletet tartott a fél éve megalakult munkáspárt (PMR), amely az 1989-ben széthullott RKP örökösének tekinti magát és folytatni kívánja „mindazt, ami annak a politikájában jó volt”. Elnöke Ion Cristian Niculae, aki 1994-ben hátat fordított Ilie Verdeţ és Adrian Păunescu szocialista pártjának (PSM). [EN, dec. 20.] 1995. december 21.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt az ET raportőreinek látogatásáról és arról, hogy Ro. nem teljesítette az ET ajánlásait. A szövetség továbbra is szükségesnek tartja a demokratikus ellenzéki koalíció létét, működését. [Táj., dec. 21.]Márton Árpád több módosító javaslatot tett a készülő levéltári törvény vitájában. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadniuk levéltári anyagaikat az állami levéltáraknak. [Táj., dec. 22.] 1995. december 24.A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság választópolgárai – 52%-os részvétel mellett – népszavazáson jóváhagyták a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A szavazók 90%-a az új alkotmányra és a Független Államok Közösségébe (FÁK) való betagolódásra voksolt. A moldovai parlament törvénytelennek tartotta a szavazást. [RMSz, dec. 28.] (→ 1996.01.05)1995. december 25.Ceauşescu több száz híve gyűlt össze a kivégzett diktátor sírjánál, ahol a szónokok az új hatalom képviselőit szidalmazták. [MH, dec. 27.]1995. december 27.A ro. televízió felmérése szerint a megkérdezettek döntő többsége (92%) óhajtja a megbékélést a két szomszéd állam között, a nyugati és a NATO-integrációt ennél még többen pártolják (94%). [ÚM, dec. 27.]A MaKOSz választmányi ülésén – saját kérésére – fölmentették Csáki Árpádot (→ 1995.10.28). Az új elnök Ambrus Melinda; üv. elnökké Grünstein Szabolcsot választották. [RMSz, 1996. jan. 12.] Gazda Árpád a temesvári események (1989. dec.) utóéletét elemezte. Nagyon sokan szeretnék elfelejteni az akkori eseményeket. Maga Valentin Gabrielescu (→ 1995.12.16) is úgy nyilatkozott: véletlen, hogy Tőkés László kapuja elől indultak az események, mert akkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérsorból is elindulhatott volna a forradalom. Gazda szerint objektív okai vannak, hogy mégsem egy kenyérsor emberei kezdték el a tüntetéseket, ui. azok nem képeznek közösséget, a temesvári ref. egyház tagjai pedig egy évvel azelőtt már ellenállóként viselkedtek. [EN, dec. 27.] Dec. 31-én érvényét veszti a 3 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték („kapupénz”). [ÚM, dec. 27.] (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23, 1995.07.31, 1996.01.04) 1995. december 28.Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.]1995. december 30.Markó Béla több magyarországi hírlapnak adott interjút. „Rendkívüli hozzáértéssel tápláljuk egymásban az elesettség, a megvertség tudatát” – hangoztatta. – „Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem hagyják, hogy elfeledjük. Ám 75 év alatt fel is morzsolódhattunk volna, de nem morzsolódtunk.” [MN, dec. 30.] – A szövetség életében fontos esemény volt a kolozsvári kongresszus, kudarccal felérő esemény az oktatási törvény elfogadása, mely „arra késztet, hogy újragondoljuk politikai cselekvéseinket”. „Amikor az új m. kormány megalakult, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy a HTMH-ra ebben a formában nem lenne szükség. A HTMH szerencsére bizonyított és számunkra fontos a velük folyó konzultáció.” [ÚM, dec. 30.]1996. január 1.Erdély több településén is visszhangra talált az MVSz felhívása: este nyolckor égő gyertyát tegyenek minden m. ház ablakába, tiltakozásképpen az anyanyelvi korlátozást jelentő törvények ellen. [Szabadság, jan. 3.]1996. január 3.Szabó Árpád közgazdász elmondta: az RMDSz vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A vállalkozók ált. kivonulnak a szövetségből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Maros megyében létrehozták a m. vállalkozók kamaráját, de nem működik. [EN, jan. 3.]Kiss Gábor, a MISzSz új elnöke (→ 1995.12.17) elmondta: a MIT konkurenciát jelent a MISzSz-nek, azt az RMDSz hozta létre, hogy követhető legyen az ifjúságnak szánt pénzek útja; a fiatalok ált. kerülik a politizálást; a legtöbben csak azt nézik, milyen hasznuk származik abból, ha belépnek. [EN, jan. 3.] 1996. január 4.Kerekes Károly képviselő írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, mert a határon még mindig kérik a „kapupénzt”, a határátlépési illetéket (→ 1995.12.27). Másnap a min. kabinetfőnöke közölte: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. [RMSz, jan. 6.]Ro.-ban a külföldi tőkebefektetések összege 1990. márc. 20.–1995. dec. 31. között 1,6 milliárd $ volt, közölte a Ro. Fejlesztési Ügynökség (Agenţia Română de Dezvoltare = ARD). [Háromszék, jan. 4.] Karl Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Műv. Min. kisebbségi igazgatóságának főnökévé. Annak ellenére, hogy a CMN-ban 18 etnikum vesz részt, az igazgatóságban csak a m., ukrán, orosz–lipován, török–tatár és a cigány közösséget jegyezték be. [Szabadság, jan. 4.] 1996. január 5.A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.] Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.] 1996. január 6.Csapó I. József az általa kidolgozott autonómia-statútumokat ismertette. A tervezet értelmében az anyagi források számottevő részét az állami költségvetésből visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerűleg megilletik a m. közösséget. Több nemzetközi dokumentum is arra kötelezi Ro.-t, hogy elismerje az erdélyi magyarság ez irányú törekvéseit: az ET 1134/1990., 1177/1992. és az 1201/1993. sz. ajánlásai. [Szabadság, jan. 6.]A Hargita megyei tanács jelentése szerint: szennyvízhálózat egyetlen faluban sincs, a villany 43 faluból hiányzik; krónikus orvoshiány van; egy szülésre két abortusz jut. A tanerők 32%-a szakképzetlen, 17 iskolában nincs villany, 166-ban nincs víz. [RMSz, jan. 6.] 1996. január 8.Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]1996. január 9.Katona Ádám két hónapja válaszolt (Szabadság, 1995. nov. 9.) Dáné Tibor levelére (→ 1995.09.28), amelyre Markó Béla levélben reagált (1995. dec. 13.). Az EMK most a sajtóban válaszolt Markónak, tisztázni óhajtván Katona Ádám szándékát. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSz-ből való „kirekesztését” tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért a szövetségi elnöknek a rasszista nézeteket elutasító szemléletével (Katona „olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye … nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez”), de úgy vélik, Markó Béla félreértette Katona véleményét. [RMSz, jan. 11.; Táj., jan. 9.] (→ 1996.01.14)1996. január 10.Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a MIT, ahol megvitatták a m. ifj. szervezetek programját, a MIT kapcsolatát az SzKT-val, továbbá a MIT szerepvállalását a tavasszal esedékes helyhatósági választások kampányában. [Szabadság, jan. 8.]Kádár Gyula elkészítette a m. történelmi olvasókönyvet, azonban eddig csak két iskolából érkezett megrendelés. Érthetetlen a közömbösség, bár az is közrejátszhat, hogy az akció nem kapott elég nagy nyilvánosságot. [RMSz, jan. 10.] 1996. január 11.Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.] Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.] A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.] A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||