|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4400 találat | lapozás: 1-20 ... 1021-1040 | 1041-1060 | 1061-1080 ... 4381-4400 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
1993. augusztus 25.Az RMDSz vendége volt John R. Davis amerikai nagykövet. Markó Béla ismertette az RMDSz autonómia-elképzeléseit; kifejtette, hogy a szövetség nem dőlhet be a folytonos ígérgetéseknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti el, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig – ahogyan sejthető – a CMN puszta kirakatintézmény. [RMSz, aug. 27.]1993. augusztus 26.Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03) A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.] Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.] 1993. augusztus 27.Antall József – mint az EDU alelnöke – fogadta Markó Bélát és Bugár Bélát a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKdM) elnökét. (→ 1993.09.01)Kolozsvárott szakértői tanácskozás kezdődött, amelyen az RMDSz kisebbségi törvénytervezetének néhány fejezetét véglegesítették. A tervezett fejezetek: nemzeti kisebbségek és közösségek ált. jogai; egyéni és közösségi jogok; a nemzeti közösségek sajátos jogai; közösségek személyi, helyi és területi autonómiája. [RMSz, szept. 1.] (→ 1993.11.15) 1993. augusztus 28.N. Văcăroiu átalakította kabinetjét: négy minisztert cserélt le. [PH, aug. 30.]Markó Béla levelet küldött Gunnar Janssonhoz (az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi biz. eln.), amelyben kiemelte, hogy az RMDSz-nek érdeke Ro. európai integrációja, azonban amíg „Ro. jogrendjében a törvényhozás és jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az ET-be való felvétel előtt kell megtörténniük.” [RMSz, aug. 28.] Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz megyei választmánya. A Neptun-ügyet (→ 1993.07.17, 1993.07.31) tárgyalták. Zonda Attila emlékeztetett: a radikálisok (türelmetlenek, ’szélsőségesek’) és mérsékeltek (megfontoltak, ’megalkuvók’) között 3 éve folyik a harc; szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. [Bővebben lásd: Népújság, aug. 31.; RMSz, szept. 4.] 1993. augusztus 29.Tőkés László a Kossuth rádió Vasárnapi Újság c. műsorában beszélt a Neptun-ügyről. [Szabadság, aug. 31.]1993. augusztus 31.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.] 1993. szeptember 1.Az EDU budapesti értekezletén az RMDSz elnyerte a teljes jogú tagságot, az MKdM pedig a megfigyelői státust. A konferencián a szövetséget Markó Béla és Bodó Barna képviselte, szakértői minőségben Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. [RMSz, szept. 8.] (→ 1992.03.17, 1993.05.11, 1993.08.27)Bihar megyében fölmentették a megye mind a 4 m. tanfelügyelőjét és leváltottak 20 iskolaigazgatót. [BN, szept. 7.] (→ 1993.09.22) 1993. szeptember 2.Több megyei vezető arra hivatkozott, hogy Ro. egységes nemzetállam, nincs szükség a kétnyelvű feliratokra. [EN, szept. 2.]1993. szeptember 3.Az ET jogi és emberi jogi biz. párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Ro. ET-be való felvételét illetően. A holland küldött azt javasolta, halasszák el a felvételt, amíg az ország teljesíti a belépés feltételeit. A javaslatot elvetették. [RMSz, szept. 4.] – Másnap a biz. jóváhagyta a felvételi kérelmet. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására. Félévenkénti ellenőrzést ígértek. [RMSz, szept. 7.]Catherine Lalumière az RMDSz Memorandumáról (→ 1993.08.26) kifejtette, hogy az ET garanciákat kér a ro. kormánytól, de nem ellenzi Ro. felvételét. [RMSz, szept. 4.] Traian Chebeleu az RMDSz kilépését a CMN-ből (→ 1993.08.31) úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a tanács tovább folytatja a munkát. [MH, szept. 4.] 1993. szeptember 4.Meleşcanu külügyminiszter elmondta, hogy Jeszenszky Gézának felveti: Mo. (Ro. ET-be való felvételénél leadott) szavazata próbaköve lesz a Ro.-val való együttműködési készség őszinteségének. [Népszabadság, szept. 6.]A ro. parlament jóváhagyta a Moldovának szánt segélyprogramot. 1993-ban 20 milliárd lejt [1 $ = 870 lej] hiteleznek, kamatmentesen [200%-os inflációs ráta mellett!], 8 évre. Műszaki segélyként havonta 10.000 tonna benzint, 20.000 tonna gázolajat és 100.000 tonna szenet szállítanak. [Szabadság, szept. 4.] 1993. szeptember 6.A ro. parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSz Memoranduma kapcsán. Még Corneliu Coposu is elítélően nyilatkozott, mondván: az RMDSz téved, amikor elutasítja Ro. nemzetállam jellegét és előjogokat követel magának. A sajtó is elutasító hangon kommentálta a dokumentumot. [MN, szept. 6.; Népszabadság, szept. 7.]1993. szeptember 7.A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.] Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.] A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24) 1993. szeptember 8.Markó Béla kifejtette: az ET-hez eljuttatott Memorandum semmi újat nem tartalmaz az RMDSz programjához képest; eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarná az ET normái szerint. [TÚSz, szept. 10.]Az EurId közölte a Nemzetiségi Statútum (86/1945. sz. törvény) szövegét, mely egy 1991-es jogi tankönyv szerint még mindig érvényben van. [EurId, szept. 8.] 1993. szeptember 9.A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13) Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.] 1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül. 1993. szeptember 10.Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]1993. szeptember 11.Kovászna megyében a prefektúra törvényi úton támadta meg az RMDSz népszavazási tervét, melyet a m. prefektus ügyében szándékoztak kiíratni. A bíróság döntött: a tervezett népszavazás törvénytelen. [ÚM, szept. 11.]1993. szeptember 13.Annak ellenére, hogy a CD pártjai elítélték az RMDSz Memorandumát (→ 1993.09.09), az ellenzék egységes marad, nem kívánja felbontani a koalíciós egyezséget. Emil Constantinescu véleménye: „Az RMDSz-ről lemondva a CD egymillió szavazatot veszítene, de valószínű, hogy ugyanakkor hárommilliót nyerne. Mégis jobbnak látjuk politikailag megítélni az ügyet és nem önző választási szempont szerint.” [ÚM, szept. 14.]A parlamentben folyó SRI-vita újabb fejezetében Virgil Măgureanu románellenes nemzetközi összeesküvés fenyegetettségével riogatott. – Nyolc ellenzéki párt nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt a SRI élére. Megengedhetetlen, hogy Măgureanu kinevezését még nem hagyta jóvá a parlament és az igazgató nem tette le az esküt. [MH, szept. 14., szept. 15.] 1993. szeptember 14.Új kormányhatározat lépett életbe az oktatási intézményekről. Minden olyan faluban, ahol a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, kötelező ro. osztályokat is indítani, akkor is, ha a tanulók létszáma 10 fő alatt van. [RMSz, szept. 14.]1993. szeptember 15.Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] 1993. szeptember 16.Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO kétféle sebességet alkalmaz a VSz volt tagállamaival szemben. Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Mo., Csehország, Szlovákia és Lengyelország csatlakozásáról szólt. [MH, szept. 16.]Annak ellenére, hogy Liviu Maior tanügymin. Kovászna megyei látogatása során úgy nyilatkozott, hogy ro. osztályokat csak ott kell indítani, ahol erre igény van, Căşunean prefektus rendeletet adott ki (52/1993. sz.), amely kötelezővé teszi a ro. oktatást minden olyan településen, ahol iskoláskorúak vannak. Kovászna megyében 70 faluban a ro. lakosság 2% alatt van, 13 faluban pedig csak magyarok élnek. Az ilyen falvak feltöltése ro. tanítókkal és tanárokkal etnikai változásokat hozna létre – emiatt tiltakozott az RMDSz megyei vezetése. [RMSz, szept. 16.] (→ 1993.10.15) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
