|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 153 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 141-153 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alapszerződés Ro.–Mo. 1995. november 1.T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.] Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] 1995. november 3.Az RMDSz tanügyi válságkezelő bizottsága szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. [Táj., nov. 6.]Budapesten államtitkári szinten tárgyaltak az alapszerződésről. A sajtótájékoztatón Somogyi Ferenc elmondta: ro. kollégájával egyetértettek abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesítheti az alapszerződést. A m. fél reményét fejezte ki, hogy a két dokumentum közel azonos időben léphet életbe. Marcel Dinu elmondta: az RMDSz megbékélési javaslatát azért nem fogadta el a ro. kormány, mert a javaslatot Tőkés László neve fémjelezte, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva hangsúlyozta: miután az RMDSz legitimitását az EU is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szövetséget, sem annak vezetőit. [RMSz, nov. 6.] Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány Kultúrközpontja avatásának előestéjén megalakult a Duna Televízió Baráti Társaság helyi csoportja. [RMSz, nov. 8.] 1995. november 13.A ro. megbékélési javaslat felhasználható a m.–ro. alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla. – Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. „Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen.” Első lépésben a kormánynak a kisebbség képviselőivel kell tárgyalnia. [RMSz, nov. 13.]A Dnyeszter Menti Köztársaság iskoláiban megszüntették a latin betűs írásmódot és visszatértek a cirill betűsre. A határozatot a szakadár övezet vezetői adták ki, Igor Szmirnov elnök szerint a határozat elleni tiltakozás esetén számolni kell a hatósági beavatkozással. Moldova okt. minisztere kijelentette, hogy segítik a transznisztriai ro. iskolákat, hogy ott továbbra is a latin betűs írásmódot tanítsák. [ÚM, nov. 13.] 1996. január 5.A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.] Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.] 1996. február 2.Bukarestben véget ért a m.–ro. tárgyalások újabb fordulója. A megbeszélésen áttekintették az 55 pontos emlékeztető teljesítését. Általában nem közeledtek az álláspontok, talán a konzulátusok ügyében várható előrelépés – mondta Bagi Gábor külügyi főosztályvezető. [RMSz, febr. 5.]Az ukrán féllel is folytatódtak a tárgyalások. A felek egyetértettek abban, hogy amennyiben nem sikerül a Kígyó-sziget hovatartozását tisztázni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak. [RMSz, febr. 2.] 1996. február 5.A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.] Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.] 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. március 16.Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.] Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07) Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.] 1996. március 20.A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]1996. április 6.Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]1996. április 8.Tom Lantos, amerikai szenátor Bukarestben találkozott a külügyminiszterrel és a parlament két házának elnökével. Vendéglátóit biztosította arról: támogatni fogja, hogy Ro. korlátlan időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (→ 1996.07.08). A. Năstase közölte, hogy a ro.–m. alapszerződésbe oly módon lehetne fölvenni az ET 1201-es ajánlását, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás ro. interpretációját is. O. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalmi és gazd. fejlődés folyamataitól. [Szabadság, ápr. 10.]1996. április 12.Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.] Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.] 1996. május 24.Lezsák Sándor, az MDF elnöke, erdélyi körútja során Nagyváradon Tőkés László püspökkel találkozott, Marosvásárhelyen Markó Bélával tárgyalt. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSz feje fölött ne szülessenek a m. kisebbségre vonatkozó döntések: „Ha az MSzP–SzDSz külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk.” [RMSz, máj. 27.]1996. május 27.Salzburgban Kovács László négyszemközti megbeszélést folytatott T. Meleşcanuval. A ro. külügymin. elismerését fejezte ki amiatt, hogy Mo. a nemzetközi fórumokon állást foglalt Ro. euroatlanti integrációja mellett. Kovács László elmondta, hogy Mo. ragaszkodik a kisebbségre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. [Szabadság, máj. 27.]1996. augusztus 13.Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartottak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumról. [RMSz, aug. 12.]Németh Zsolt szerint a személyi elvű kulturális autonómia elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának; ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSz álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSz egyetértésével jöhet létre. [Népszabadság, aug. 13.] 1996. augusztus 14.A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.] Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.] A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21) A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.] Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.] 1996. augusztus 15.Frunda György szerint az autonómia nem területi jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvű iskolákat stb. [ÚM, aug. 15.]Az RMKdP nyilatkozata leszögezte: az alapszerződés csak úgy lehet teljes értékű, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. [RMSz, aug. 17.] 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. augusztus 17.Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.] Hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt közölte a vezető m. napilap, hogy fölvetődött a HTMH megszüntetése; funkcióit részben a Külügymin. venné át, de az sem kizárt, hogy a HTMH-t összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalával (NEKH). [Népszabadság, aug. 17.] (→ 1996.09.03, 1996.09.23, 1996.10.14) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
