Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 142 találat lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 141-142
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: egyetem, anyanyelvű (önálló magyar egyetem / az erről szóló vita)

1998. augusztus 26.

A szenátus rendkívüli ülésén elfogadták a helyi költségvetési törvényt. Ezek szerint az ált. béradó 50%-át a központi költségvetésbe, 40%-át a helyi tanácsok, 10%-át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Előnye a módszernek, hogy a befolyt összeggel a helyi tanácsok belátásuk szerint gazdálkodhatnak. [RMSz, aug. 26.]

Az MVSz megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozat helyszíne volt Budapest. Németh Zsolt elmondta: a HTMH a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti elő a külföldön élő m. közösségek kulturális gyarapodását. Pálinkás József, okt. államtitkár elmondta: a m. kormány támogatja, hogy Erdélyben m. ny. egyetem jöjjön létre. [Szabadság, aug. 28.]

Adrian Năstase a PDSR nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox az egyetlen [!?] hivatalos vallás Ro.-ban, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus által államosított ingatlanaikat visszakapják. [GyK, aug. 26.]

1998. augusztus 29.

Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]

Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12)

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]

1998. szeptember 6.

Az SzKT kolozsvári ülésén Markó Béla ismertette az egyetem alapítása körüli feszült helyzetet. Mivel két nappal korábban nem született kedvező döntés az egyetemről, az RMDSz nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek (→ 1998.09.04). A képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, és a koalíciós partnerek által javasolt német–m. egyetem sem felel meg az RMDSz elképzeléseinek. Újabb egyeztetés előtt állnak, amit el kell fogadni, de sajnos kevés az esély a továbblépésre. Az SzKT határozata kimondja: az RMDSz szept. 30-án kilép a kormányból, ha addig a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, eredeti formájában. [RMSz, szept. 7.] (→ 1998.10.03)

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. szeptember 12.

Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]

A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.]

1998. szeptember 14.

Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]

Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]

Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]

Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]

Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.]

1998. október 3.

Az SzKT, 11 órás vita után, 59 igen szavazattal 37 nem ellenében, úgy döntött: hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait (→ 1998.09.06). A testület fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények esetén ismét felülbírálja a koalíciós részvételt. Az RMDSz nem mond le a Kolozsvár központú m. egyetemről. – Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levélben közölte: amennyiben az SzKT elfogadja a kormány javaslatát, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. – Tőkés László szerint cseberből vederbe került az RMDSz: „úgy látszik, állandóan a minimum minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek”. A tb. elnök azt javasolta, hogy az SzKT döntését halasszák el egy héttel, addig pedig tegyék társadalmi vita tárgyává a kormányból való kilépést. [RMSz, okt. 5.; Szabadság, okt. 5.]

Kónya-Hamar Sándor vitairatának címe (Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban) összefoglalja a szerző véleményét a kérdésről. [Szabadság, okt. 3.]

1998. október 7.

Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]

Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]

Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]

Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]

1998. november 3.

Ion Diaconescu kijelentette: ha az RMDSz kilépne a koalícióból, hátrányosabb lenne az ország megítélése; a PSE létesítése egy kompromisszum eredménye, amelyet szerinte el lehet fogadni. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a „37 ro. egyetem mellett” esetlegesen működő egy-két magyar egyetemnek. [Szabadság, nov. 3.]

A m. egyetemi oktatók testülete sajnálattal értesült az országos rektori értekezlet határozatáról (→ 1998.10.21); felhívták a nemzetközi akadémiai fórumok és intézmények figyelmét a romániai m. felsőoktatás válságos helyzetére. [Szabadság, nov. 3.]

1998. december 3.

Kötő József és Murvai László számokkal igazolta a m. egyetem szükségszerűségét: az 1997/98-as tanévben 236.024 ro. állampolgár vett részt a felsőfokú oktatásban, közülük 10.379 volt m. nemzetiségű, a diákok 4,4%-a; ezzel szemben a lakossági arány: 7,1%. A 10 ezer diákból mindössze 2946 részesül anyanyelvű képzésben. [bővebben lásd: Háromszék, dec. 3.]

1999. január 12.

Markó Béla elmondta: az átszervezéssel megszűnő posztok helyett más tisztségeket kapnak az eddigi államtitkárok. (→ 1999.01.15) A kormányban való részvétel más szempontból fontos: a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy mi a jobb, ha az RMDSz kormányon van-e vagy ha ellenzékben? Ha az erdélyi magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra, s ily módon jelentős eszközök kerültek a magyarság kezébe; a kormányzás nem cél, hanem eszköz. [RMSz, jan. 13.]

Németh Zsolt elvárná, hogy a ro. kormány mielőbb döntsön az egyetem ügyében; „jelentős lépés lenne, ha a PSE megvalósulhatna”. Ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létesítésére, akkor az RMDSz és a m. kormány alapítványi vagy egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. [RMSz, jan. 13.]

1999. január 21.

A bányászok a Zsil-völgyében áttörték a csendőrtorlaszt, több csendőrt túszul ejtve, majd folytatták az útjukat Râmnicu-Vâlceaig. Lemondott Gavril Dejeu belügymin., rögtön kinevezték az utódját, Constantin Dudu Ionescu védelmi államtitkárt, aki letette az esküt és azonnal leváltotta a csendőrség parancsnokát, Stan Stângaciut és a SPP korábbi vezetőjét, Anghel Andreescu tábornokot nevezte ki helyette. [Szabadság, jan. 22.]

Petre Roman nem pártolja egy önálló m. egyetem létrehozását; szerinte az elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsvárott már működik egy multikulturális egyetem. [Szabadság, jan. 22.]

1999. február 6.

Az ortodox egyház Szent Szinódusa arról döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. Emil Constantinescu már korábban meghívta a pápát, de a Szentszék jelezte, hogy a meghívást az ortodox egyház vezetőjének is meg kell erősítenie. [MN, febr. 6.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezetének elnökéül Kónya-Hamar Sándort választották meg, aki Boros Jánostól vette át a posztot. Kónya kifejtette: az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani; az RMDSz csúcsvezetése a bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. [EN, febr. 9.]

1999. február 10.

Radu Vasile Gyulára látogatott, hogy a magyarországi románok sorsával ismerkedjen, majd Arad felé jött vissza az országba. Sajtóértekezletén elmondta: biztosítékokat kapott arra nézve, hogy Mo. támogatni fogja Ro. euroatlanti integrációját; majd hozzátette: „a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a ro.–m. kapcsolatok fejlesztése a m. egyetem létrehozásától függene”. [Szabadság, febr. 12.]

Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót és tájékoztatta a Radu Vasiléval folytatott tárgyalásról. „A bizalomépítés szempontjából fontosak a ro.–m. kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket”– mondta Tőkés László. Németh Zsolt elmondta: a találkozó előtt a püspök eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a m. fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.]

1999. március 3.

A képviselőház oktatási szakbizottsága elutasította a kolozsvári m. egyetem alapítása ügyében beadott két törvénytervezetet. A szavazás során a koalíciós partnerek egy része is a tervezet ellen szavazott. [BN, márc. 4.]

Ro. és Moldova egyesülése csak a két nép akaratán múlik, de Ro. nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne Moldova lakói számára – mondta Ion Diaconescu (PNTCD). [Szabadság, márc. 3.]

1999. április 9.

A kormány ülésén a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt (az ő helyébe Winkler Gyula került). [RMSz, ápr. 14.]

Kolozsvár főügyésze kijelentette, hogy Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy azok Ro. területi integritását veszélyeztetnék, ezért megszüntetik az ellen indított eljárást. Ghermant a PUNR, a PDSR és a PRM helyi szervezetei jelentették föl. [Szabadság, ápr. 9.]

Eckstein-Kovács Péter és Németh Zsolt budapesti megbeszélésén szóba került a m. egyetem ügye, az egyházi ingatlanok restitúciója, a külképviseleti rendszer bővítése és a pápa közelgő látogatása. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.]

Anghel Andreescu orsz. csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést intézett a belügyminiszterhez: melyek azok a „szeparatista akciók” amely ellen a hadosztály fellépni kíván. [BL, ápr. 9.] (→ 1999.05.25)

Ro. szeretné csökkenteni a ro.–orosz kereskedelmi mérleg hiányát; ezt hátráltatja, hogy Ro. nem tudja mérsékelni a kőolaj és a földgáz importját. [Népújság, ápr. 9.]

A romániai magyarság opcióit vizsgálta egy statisztikai fölmérés. A megkérdezettek 45%-a nem jelenne meg, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, de a szavazni szándékozók 88%-a az RMDSz-re voksolna. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.]

1999. május 6.

Folytatta munkáját az anyanyelvű felsőfokú intézmények létesítéséről dönteni hivatott egyeztető bizottság. Heves vita után a honatyák megszavazták: a felekezeteknek a teol. oktatás mellett a magánoktatás szférájában joguk van bármilyen köz-, ill. felsőfokú intézmény létrehozására és működtetésére. [Szabadság, máj. 6.]


lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 141-142




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998