|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 180 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 161-180 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet 1995. július 17.Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.] Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést. 1995. július 18.Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.] 1995. július 20.A PDSR közleménye szerint az RMDSz, azzal, hogy az oktatási törvényt támadja, ismét kihívást intézett az ország törvényhozása ellen; ez „az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció”. [RMSz, júl. 21.]Kovács László befejezte bukaresti tárgyalásait, de nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. A m. külügyminisztert fogadta a ro. elnök, a szenátus elnöke és a miniszterelnök is. Kovács László az RMDSz székházában a szövetségi elnökkel és 3 képviselővel találkozott. [RMSz, júl. 22.] 1995. július 24.Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.] 1995. augusztus 5.Varga László (RMKdP) elítélte a tanügyi törvényt (→ 1995.06.14), amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Ro. belügye, ez egyetemes jogi kérdés. [MN, aug. 5.]Igor Szmirnov, az önmagát Dnyeszter Menti Köztársaságnak kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: Moldova Köztársaság határain belül kívánnak létezni, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. [ÚM, aug. 5.] (→ 1995.12.24) 1995. augusztus 6.A Madarasi Hargitán befejeződött az a kétnapos tanácskozás, amelyet az EMK rendezett. A résztvevők kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SzKT összehívását kérték és tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény (→ 1995.06.14) anyanyelvű oktatást sújtó részei ellen. [RMSz, aug. 9.]1995. augusztus 9.Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11) A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.] Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.] 1995. augusztus 14.A hivatalos közlöny közölte az Alkotmánybíróság állásfoglalását: az RMDSz tanügyi törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a támogató aláírások mennyisége (492 ezer) elégséges, a hitelesség sem kérdéses. Az Alkotmánybíróság felkérte a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. [Táj., aug. 14.] (→ 1995.08.18, 1995.09.02)1995. augusztus 18.Gyarmath János a tanügyi törvénytervezet körüli összefüggésekről: az Alkotmánybíróság azután döntött (→ 1995.08.14) az RMDSz törvénytervezetének jogosságáról, miután kiderült, hogy az RMDSz tiltakozó akciókat kíván szervezni az elfogadott törvény ellen. Az alkotmánybírósági döntés lehetőséget ad a kormánynak az újabb lavírozásra, másrészt ezzel is bizonyítható: az országban működnek a jogállamiság normái. [RMSz, aug. 18.]1995. augusztus 23.Horn Gyula bejelentette, kormányszintű tanácskozást kezdeményez, azzal a szándékkal, hogy rábírja a ro. kormányt: ne léptesse életbe a tanügyi törvényt. [RMSz, aug. 26.]Ro.-ban a pártok száma lassan eléri a 300-at. A jelenlegi szabályozás szerint elég 251 támogató aláírás ahhoz, hogy bejegyezhessék a pártot. A rengeteg párt székházat igényel, de ezt a tanácsok nem tudják teljesíteni. [MN, aug. 23.] 1995. augusztus 29.Bukarestbe látogatott Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Első útja az RMDSz székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyaltak tk. az oktatási törvényről. Másnap a főbiztos Văcăroiuval, Năstaseval és Hrebenciuc-kal, a kisebbségi tanács elnökével tárgyalt, majd Meleşcanu vendége volt. A megbeszélések után van der Stoel kijelentette, hogy az oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”. [MN, aug. 30.] (→ 1995.09.06) – A. Năstase, képviselőházi elnök elmondta a vendégnek, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSz olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a m. kisebbség etnikai alapú autonómiáját. [RMSz, aug. 31.]1995. augusztus 31.Az RMDSz-nél tett látogatással fejeződött be Max van der Stoel bukaresti útja. Az út során a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSz vezetői a főbiztosnak elmondták, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. [RMSz, szept. 2.] (→ 1995.09.06)1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 8.Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14) Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.] Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.] 1995. szeptember 11.Budapestre érkezett a kerékpáros Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért. A MIT szervezte csoport Kolozsvárról indult (→ 1995.09.08), az Országházban Gál Zoltán házelnök fogadta őket. A résztvevők ismertették útjuk célkitűzését: szept. 18-án, Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének székházában átadják az RMDSz oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás jegyzékét és egy memorandumot. [Táj., szept. 12.] (→ 1995.09.18)1995. szeptember 15.Rokaly József értékelése szerint Iliescu elnök sietős megbékélési tervének két oka van: az MDF-es m. kormánnyal nem tudott tárgyalni, most igyekszik behozni azt, amit akkor nem lehetett; Iliescu az AEÁ-ba készül, s szeretne felmutatni valamit. [ÚM, szept. 15.]Az RMSz megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését. 1995. szeptember 24.Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.] Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.] 1995. október 5.Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07) Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.] Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.] Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30) 1995. október 6.A 13 aradi vértanú emlékünnepén részt vettek az RMDSz, az egyházak és a m. kormány küldöttei, a város alpolgármestere, de a kormány ezúttal is távol maradt. [RMSz, okt. 9.]Csíkszeredában a kereszténydemokrata fórumon, Kelemen Kálmán ismertette az EUCD legutóbbi tanácskozásán elfogadott dokumentumot, amelyben az EUCD elítélte az új ro. tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. [RMSz, okt. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
