|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 86 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 | 81-86 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: magyarellenesség (magyarellenes gyűlölet, közhangulat, kampány, tüntetés); ~ megnyilvánulásai 1994. február 4.Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.]1994. február 9.Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.] Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.] 1994. június 22.Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.] Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.] 1994. augusztus 9.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén véglegesítették a kisebbségi oktatás törvénytervezetét és dokumentumcsomagot állítottak össze Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa számára. [RMSz, aug. 11.]Tőkés László hosszú elemzésben tárta föl a „megbékélési politika” buktatóit. A ro. fél által hirdetett megbékélés ellenére a magyarellenes akciók nem csökkentek. [RMSz, aug. 9–13.] (→ 1994.08.31) Fey László ellenzi az RMDSz stratégiaváltás-programját (→ 1994.07.10). „A ro. tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben” – írta. A többi kisebbséggel is kapcsolatokat kell kiépíteni, ahogy ezt Király Károly is javasolta 1990-ben, de ez megbukott egyes RMDSz-vezetők ellenállása miatt. [RMSz, aug. 9.] 1994. szeptember 12.Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.] Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.] 1994. október 20.Kolozsvár RMDSz tanácsosai tiltakoztak a városházán elhelyezett emléktábla szövege miatt. A várost 50 évvel ezelőtt nem a ro., hanem a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól és 5000 embert vittek „malenykij robotra”, akiknek a fele nem tért vissza. Mivel a hivatal magyarellenes hangulatkeltésre használja föl a megemlékezéseket, a továbbiakban nem vesznek részt azokon.1994. november 1.Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.] A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17) 1994. november 4.A bíróság helyt adott a KREK fellebbezésének, így a nagyváradi ref. püspök székhelye visszakerült az egyház tulajdonába. [RMSz, nov. 4.]A temesvári cégbíróságon bejegyezték a Magyar Ház Rt.-t, amely bírósági eljárást indított a városban lévő Magyar Ház visszaszerzéséért. [RMSz, nov. 4.] Az RMDSz [az UNPO tagjaként (→ 1994.07.31)] képviseltette magát az EBEÉ budapesti értekezletén, ahol a kisebbségek problémáit tárgyalták. Tokay György átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának az RMDSz által összeállított anyagot, tk. a ro. sajtóban megjelent magyarellenes megnyilatkozások kivonatát. A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok ro.-i tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a szállásadóknak és a szállodáknak jelenteniük kell a külföldi vendég adatait, s a külföldieknek 48 órán belül jelentkezniük kell a rendőrségen. [RMSz, nov. 8.] A Külügymin. szóbeli jegyzékben közölte Oroszország bukaresti nagykövetségével, hogy nincs jelentősége az 1970-ben megkötött szovjet–ro. együttműködési szerződésnek (→ 1994.11.02), így fel sem merülhet az érvényesség kérdése. [RMSz, nov. 4.] 1994. november 23.A m. egyházak ökumenikus istentiszteletet tartottak a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ahol az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak áldozataira és az elhurcolt, kitelepített ártatlanokra emlékeztek. Csetri Elek történész hangsúlyozta: a politikamentes történetírás feladata a tudományos számbavétel. [RMSz, nov. 26.]Virgil Măgureanu a parlament két házának együttes ülésén a ro. államot fenyegető veszélyként beszélt a szeparatizmusról: „Ro. területén egyes szélsőséges csoportosulások” autonómiát sürgetnek. A magyarellenes hangulatkeltés ellen az RMDSz 3 szenátora és egy képviselője is tiltakozott. [Szabadság, nov. 25.] Nicolae Andronic, Moldova Köztársaság parlamenti elnöke összegezte a moldovai helyzetet: a függetlenség kikiáltása óta (→ 1991.08.27) a ro. kormány tetemes összegekkel támogatja az unionista sajtót. „A Ro. vezetőség tehát Nagy-Románia álmának rabja.” [MN, nov. 23.] 1994. december 19.Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.] 1995. január 1.Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.] 1995. február 4.Székelyudvarhelyen – több ezer ünneplő jelenlétében – leleplezték Orbán Balázs egész alakos bronzszobrát, Hunyadi László alkotását. [RMSz, febr. 6.] (950213)Debrecenben nem hivatalos találkozón vett részt a két védelmi min.: Keleti György és Gh. Tinca. A ro. fél példamutatónak tartotta a két hadsereg közreműködését. [RMSz, febr. 6.] Angol hírlap elemezte a romániai helyzetet. A cikk beszámolt a négypárti egyezményről, kiemelve a nacionalisták előretörését. Elítélően szólt Antonescu rehabilitálásáról és a kormány magyarellenes politikájáról. [The Economist, febr. 4.] 1995. február 8.Az elmúlt 5 év legkeményebb magyarellenes kampánya folyik – mondta Markó Béla. – Az RMDSz-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni. [EN, febr. 8.]Budapesten elhunyt Vékás Domokos (sz. Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.), aki 1984–1988 között kolozsvári főkonzul volt. [RMSz, febr. 13.] 1995. február 10.A parlamentben ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a CPUN megalakulásáról (→ 1990.02.01). Király Károly emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A nyolcórás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. [Szabadság, febr. 14.]Elmaradt az ítélet a temesvári Magyar Ház ügyében, a Heti Új Szónak nem kell kiköltöznie – mondta Bárányi Ferenc, aki 1994 decemberében, kormányfői kihallgatáson terjesztette elő a házra való jogosultságot. Văcăroiu nem zárta ki a kérés teljesítését. [RMSz, febr. 10.] Az RMKdP ülésén a választmány elítélte Nagy Benedek cselekedetét (→ 1995.01.06). A képviselő kifejtette, hogy fájlalja a történteket. [RMSz, febr. 14.] 1995. február 16.Az atlantai delegáció nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a parlament az RMDSz-t elítélő nyilatkozatot hozott (→ 1995.02.13). Tokay György leszögezte, hogy az RMDSz elleni kampánnyal a ro. szélsőségesek a demokráciát veszélyeztetik. Tőkés László megjegyezte: „a hatalom hű maradt önmagához: a parlament kéz háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el.” [RMSz, febr. 17.] – Atlantában közös sajtóértekezlettel ért véget a kétnapos megbeszélés-sorozat. Gabriel Andreescu úgy vélekedett, hogy az RMDSz világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. [RMSz, febr. 18.] Hrebenciuc fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Markó Béla szerint sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de megegyezés nem született. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSz egységes álláspontot képviselt. [ÚM, febr. 17.]1995. február 18.Az RMDSz székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs-szobor avatásával kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc polgármester leváltásának kilátásba helyezését. [RMSz, febr. 18.] (→ 1995.02.22)Daniel Tarschys, az ET főtitkára szerint számos országban léteznek etnikai feszültségek, ám ennek megvan az orvossága is: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, ill. olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. [Népújság, febr. 18.] 1990–1994 között hivatalosan 209 ezer kivándorló hagyta el Ro.-t, közülük 16 ezren tértek vissza. A kivándorlási láz csökkent, 1990-ben 144 ezren voltak, 1994-ben csak 22 ezren. [Szabadság, febr. 18.] 1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 7.Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: Gh. Funar újabb magyarellenes kirohanásairól nem az RMDSz-t, hanem a PUNR koalíciós partnerét (a kormánypártot) és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kellene megkérdezni. [Táj., szept. 7.]1995. szeptember 22.T. Meleşcanu külügymin. fogadta Szőcs Ferenc nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a ro.–m. megbékélésre vonatkozó 3 okmánytervezetet; ugyanakkor pontosított: a ro. kormány folytatni kívánja az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. [RMSz, szept. 25.]Traian Chebeleu elismerte, hogy a himnusz–zászló paragrafust elsősorban a magyarok ellen kívánják bevezetni, ezt az Erdélyben sorra került önkényes gyakorlat indokolja. A m. zászló jelenléte és a m. himnusz éneklése sérti a románság nemzeti érzéseit. [MH, szept. 22.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
