|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 51 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-51 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: határkérdés / határok sérthetetlensége, elismerése / határmódosítás / területi integritás / területi viták, követelés, igény / határrevízió 1994. november 2.A CD nyilatkozatban kérte a kormányt, hogy mondja fel a még érvényben lévő, 1970-ben aláírt szovjet–ro. barátsági szerződést. (Új szerződés készül, de a ro. követelések miatt szünetelnek a tárgyalások. Ro. a Molotov–Ribbentrop-paktum megsemmisítését sürgeti, mert ez utat nyithatna a ro. területi követelések teljesítése felé.) [MN, nov. 2.] (→ 1994.11.04)Noha Ro. aláírta a Helyi Autonómia Chartáját (→ 1994.10.04), rá 8 napra kiadták a 706. sz. kormányhatározatot, amely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta az RKP egykori székházait, amelyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács bíróságon támadta meg a rendeletet. [RMSz, nov. 2.] 1994. november 29.A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.] 1994. december 19.Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.] 1995. január 9.Több ro. lap ismertette a Mediafax hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos (MDF) Kolozsvárott kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a ro. fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, „miért ne foglalhatnánk bele”. [Népszabadság, jan. 10.]1995. február 9.Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Biz. elnöke szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Ro. esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi és oktatási törvény lenne a legfontosabb. [MN, febr. 9.]A ro. politikát elemző cikkében Fülöp Mihály (Külügyi Intézet, Bp.) kifejtette: Ro. konszolidálta külpolitikai helyzetét, ezért úgy vélik, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A ro. diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a m. félen múlik. [MN, febr. 9.] Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ a szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez – írta Andreas Oplatka. [Neue Zürcher Zeitung, febr. 9.] 1995. március 15.Erdély-szerte – a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is – békésen ünnepelte Márc. 15-ét a m. nemzeti közösség.Király Károly visszaemlékezett 1989 utáni politikai pályafutására, tk. az Erdélyi Magyar Kongresszusra (→ 1992.08.22) és kifejtette: végzetesen tévesnek tartja a határok megváltoztatásáról való lemondást. [MF, márc. 15.] 1995. április 3.Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.] 1995. április 26.Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.] Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.] 1995. május 5.Bárányi Ferenc tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az EU-ban nincsenek ilyen korlátozások – érvelt a képviselő. [RMSz, máj. 6.]A miniszterelnök javaslatára két új minisztert nevezett ki az államelnök. A kulturális tárcát Marin Sorescutól V. Mărginean vette át, Cristian Ionescu keresk. min. helyébe Petru Crişan lépett. Az új miniszterek párton kívüliek. [Szabadság, máj. 6.] „Az RMDSz többször is hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon túl élő m. közösségek helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg.” – mondta Markó Béla. – A himnuszról és zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: „mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről”. [Respublika, máj. 5.] 1995. május 18.Vasile Sofineti, a Külügymin. sajtóigazgatója kommentálta az ukrán álláspontot, mely szerint „Ro. nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről.” Sofineti szerint ez a valóság elferdítése, ui. a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése nem jelent területi követelést. [Népszabadság, máj. 18.]A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely finanszírozási forrásként a határátlépési illetéket („kapupénzt”) is megjelöli. [MN, máj. 18.] (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.06.02, 1995.06.23) Az Udvarhelyszéki RMDSz tisztújító gyűlésén Ferenczy Ferenc 59:38 arányban legyőzte Katona Ádámot. [HN, máj. 23.] A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára. [RMSz, máj. 18.] 1995. június 14.A szenátusban elsöprő többséggel elfogadták a tanügyi törvényt. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi tervezettől, ezért a két háznak még egyeztetnie kell. Mivel az RMDSz javaslatait mellőzték, a szövetség szenátorai szavazás előtt kivonultak a teremből, hangsúlyozva, hogy jelenlétükkel nem legalizálják a megkülönböztető törvény elfogadását. [RMSz, jún. 17.]A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a m. fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a m. kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.] Szabó Károly a titkosszolgálatok működéséről elmondta, hogy egyedül a SRI működését szabályozza törvény. Az RMDSz el akarja érni, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét a parlament szabályozhassa és ellenőrizhesse. [OrEx, jún. 14.] 1995. július 2.Iaşiban véget ért a ro. menekültek első világkongresszusa, amelyen a kormánypárt alelnöke is megjelent. A Nagy-Románia térképével díszített ülésteremben több száz résztvevő határozatot fogadott el, amely kimondta: Ro.-nak hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére. [ÚM, júl. 4.]1995. július 17.Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.] Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést. 1995. október 30.Továbbra (→ 1995.10.05) sincs előrelépés az ukrán–ro. vitában. A tárgyalások a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál akadtak el. Ukrajna javasolta, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le a területi igényekről, de Ro. erre nem hajlandó. [MH, okt. 30.]A képviselőházi állandó biz. ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a zászló-törvény módosítását: idegen zászló kifüggesztése, ill. más nemzetek himnuszának eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSz szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. [Táj., okt. 31.] 1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. október 29.Kijevben újabb tárgyalási fordulót tartottak a két ország közötti alapszerződésről. Az ukrán fél nem zárja ki, hogy fölhasználja a ro.–m. alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. [RMSz, okt. 31.]A m. legfelsőbb bíróság értelmezése szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása, ezért elutasították a M. Területekért Szövetség bejegyzését. [Népszabadság, okt. 29.] 1997. február 28.Kilenc nacionalista ukrán párt azt kérte Leonyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Ro. lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói emlékeztettek, hogy Ro. volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. [RMSz, febr. 28.]Mihály exkirály Bukarestbe érkezett. 1997. március 3.Az OT úgy döntött, hogy az RMDSz részt vesz a jan. végén kormányrendelettel létre hozott új, konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). Az új CMN nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. [RMSz, márc. 5.]Radu Vasile megnyugtatta a király látogatásától megrettent polgárokat: a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. [Szabadság, márc. 4.] A VR kezdeményezésére tucatnyi nacionalista szervezet képviselői gyűltek össze, hogy „megvédjék a nemzeti méltóságot”. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány – az ukrán–ro. alapszerződésben – le akar mondani a területi követelésekről. [RMSz, márc. 6.] 1997. március 24.Gennagyij Udovenko ukrán külügymin. Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy a NATO ne vegyen föl tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitáik vannak szomszédaikkal. A ro. nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. [RMSz, márc. 26.]Kolozsvárott megtartotta első ülését a BBTE ro., m. és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló állandó bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen „felleltározták a m. ny. oktatás megszervezésének problémáit”. [Szabadság, márc. 26.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
