Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 166 találat lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 | 161-166
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: oktatás, anyanyelvű / kisebbségi oktatás / m. ny. oktatás

1998. február 5.

Bukarestben aláírták a kormányból kivált PD és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a PD a parlamentben támogatni fogja a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott és benyújtott törvényjavaslatokat. [RMSz, febr. 7.]

Markó Béla a szövetség székházában fogadta Max van der Stoelt, akivel az oktatásügyi problémákat tekintették át. Markó méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd kifejtette, hogy az RMDSz miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. [Táj., febr. 5.] A szenátus olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be, mind a történelem és a földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. [Szabadság, febr. 7.]

Az oktatási törvény tekintetében a PD a kormány változatát támogatja, ám nem ért egyet a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatásával és hiányolja, hogy a kisebbségi egyetem tekintetében a szöveg nem tartalmazza a „multikulturális” jelzőt. [Szabadság, febr. 6.]

A 6 kormánykoalíciós párt (PNTCD, PD, PNL, RMDSz, PSDR és PAR) elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. [Táj., febr. 6.]

1998. április 28.

A Képviselőház elfogadta Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. [Táj., ápr. 28.]

Az RMPSz nyílt levelet intézett az RMDSz OpT-hez, amelyben megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az új kerettanterv-javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségek nyelvén folyó oktatást. Az RMPSz azt kéri, hogy az OpT vonja le a konzekvenciákat, amennyiben nem sikerül megjavítani az RMDSz oktatási államtitkárával való együttműködést. [EN, ápr. 28.]

1998. május 7.

Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)

Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08)

A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.]

Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.]

Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.]

Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.]

1998. május 8.

A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]

Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI]

Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.]

1998. június 3.

Markó Béla emlékeztette a koalíció tagjait, hogy „az 1996-os kormányprogram világosan rendelkezik az anyanyelvű oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását. (…) akik megkérdőjelezik az önálló m. egyetem létét, nem az RMDSz-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják.” [Szabadság, jún. 3.]

A Monitorul Oficial 73. száma közölte a Nemzeti Kisebbségi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot. [RMSz, jún. 3.]

1998. július 2.

Radu Vasile elmondta: a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Ro.-t befogadják a NATO-ba; fel kell készülni egy esetleges halasztásra. [RMSz, júl. 2.]

A képviselőházban feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája, mondta Asztalos Ferenc képviselő. A tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon ro. tannyelvű osztályok vagy iskolák kell hogy működjenek, sikerült felcserélni a kormányrendelet változatával, ezek szerint: Ro.-ban az oktatás ro. nyelven, a kisebbségek nyelvén és világnyelveken történhet. Előrelépés született az iskolai dokumentumok nyelve terén is: a rendeletben felsorolt dokumentumok ro. nyelvűek, a többi dokumentum a kisebbségiek nyelvén is íródhat majd. [Szabadság, júl. 2.] – Sikerült azt is elfogadtatni, hogy a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban és felsőbb tagozatain a ro. nyelvet speciális tankönyvekből taníthassák. [Szabadság, júl. 3.]

1998. augusztus 22.

Az RMDSz oktatási főosztálya javaslatokat dolgozott ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. [RMSz, aug. 22.]

Péntek János Mi mindent kell tudni a m. érettségin? c. cikkében elkeseredett hangon írt az anyanyelvű oktatás állapotáról. A tanítás folyamán nem helyeznek hangsúlyt a nyelvi, nyelvhelyességi, helyesírási követelményekre, mert az oktatásban csak az a szemlélet érvényesül, hogy magyarból csak a szépirodalmat kell ismerni. A prof. leszögezte: az oktatási folyamatban az anyanyelv nem lehet mellékes. [RMSz, aug. 22.]

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]

1998. november 24.

Gavril Dejeu (PNTCD) pártja szatmárnémeti gyűlésén szólalt föl, ahol elmondta: a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van saját erőből bármilyen oktatási formát létrehozni, de semmi sem írja elő, hogy az államnak kötelező lenne állami oktatási intézményeket létrehoznia a kisebbségeknek. [Szabadság, nov. 24.]

1999. március 23.

Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]

Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.]

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.]

A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.]

1999. június 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

Kézdivásárhelyen bemutatták Iochom István riportkönyvét (Kísért a múlt Székelyföldön), amely az Agache-ügy fejleményeit boncolgatja. [RMSz, jún. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. augusztus 6.

Kolozsvárott önálló m. egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskoztak a történelmi egyházak püspökei. Tőkés Elek, az EREK oktatási tanácsosa már korábban fölvetette az alapítvány létrehozásának gondolatát, s ez most, a PKE elindítása után újabb lendületet nyerhet. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet eljuttatnak a m. egyházak vezetőségének, s a végleges szöveg alapján létrehoznak egy alapítványt, amely egy erdélyi m. magánegyetemet fog működtetni. – Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. [Szabadság, aug. 7.] – Takács Csaba kifejtette az RMDSz erre vonatkozó álláspontját: a szövetség természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához (pl. a marosvásárhelyi kezdeményezéshez is). [RMSz, aug. 12.]

Sződemeteren (ahol kb. 40 személyre csappant a magyarul beszélők száma) Kölcsey-ünnepségeket rendezett a szatmárnémeti Kölcsey Kör, melyen szép számmal vettek részt magyarországi vendégek is. [BN, aug, 9.; RMSz, aug. 9.]

1999. augusztus 20.

Az EMT felhívja a figyelmet az új tanügyi törvény azon cikkelyeire, amely szerint az egyetemek keretében, kérésre, m. csoportokat lehet létrehozni. A m. ny. műszaki oktatás újdonságnak számít Ro.-ban, de hogy beinduljon, azért tenni is kell valamit. [Szabadság, aug. 20.]

1999. szeptember 9.

Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]

Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.]

Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.]

Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.]

Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.]

A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.]

1999. október 27.

Takács Csaba és Nagy F. István (tanügyi alelnök) Pokorni Zoltán m. okt. miniszterrel folytatott megbeszéléséről tudhattunk meg részleteket: a m. kormány nagy mértékben támogatja az erdélyi oktatást, egyrészt az Apáczai Közalapítvány révén, másrészt az egyetemalapításra szánt 2 milliárd Ft-tal. Nagy F. István elmondta: „nem mi akarjuk elosztani a pénzt, de szeretnénk, ha velünk is konzultálnának ebben az ügyben”. [BN, okt. 27.]

1999. november 23.

Németh Zsolt az RT platform vezetői előtt kijelentette: a partiumi egyetemről a m. kormány nem kíván konzultálni az RMDSz-szel, kész viszont tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. [Szabadság, nov. 23.]

A közoktatás 7 nemzeti kisebbség nyelvén folyik, kezdve az óvodától a líceum utáni oktatásig és mesteriskoláig. A m. tanulók 2410 óvodában és iskolában tanulnak, létszámuk 197.279 (a hazai tanulók összlétszámának 4,67%-a). További adatok: németek = 282 oktatási egység, 20.602 tanuló; szlovákok: 37/1281; szerbek = 31/823; ukránok = 21/733; csehek = 6/138; horvátok = 3/40. [Népújság, nov. 23.]



lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 | 161-166




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998