Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 180 találat lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 161-180
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet

1996. október 18.

Murvai László könyve (Fekete fehér könyv. Kvár, 1996, Stúdium Kiadó) a hazai m. oktatás történetének keresztmetszetét adja. A könyvből tk. kiderül, hogy Ceauşescu oktatási törvénye kedvezőbb volt a kisebbségek számára, mint a legutóbb megszavazott törvény – lehetővé tette a m. ny. szakoktatást és nem tiltotta a m. ny. felvételit. [A Hét, okt. 18.]

Az RMDSz bejelentette, hogy bíróságon kér elégtételt a szubvenció megvonásáért (→ 1996.10.03). [RMSz, okt. 21.] (→ 1996.10.28)

1996. november 21.

A leköszönő kormányfő utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta a bizonyítványát és leckéztette az új kormányt, amely – szerinte – már 1997-ben számtalan népszerűtlen intézkedésre fog kényszerülni. [RMSz, nov. 23.]

Az Iliescu-féle fenyegetés kapcsán (→ 1996.11.11) arról kérdezték Meleşcanut: szolgálata idején tapasztalta-e, hogy Erdély veszély fenyegetné? A leköszönő külügymin. elismerte, hogy nem fenyegette veszély az országot, de emlékeztetett arra, hogy Iliescu regnálásnak első évében komoly etnikai összetűzések voltak. [RMSz, nov. 23.]

A KREK közgyűlése közleményt adott ki: üdvözlik az új elnök választási és kormányzati programját, valamint azon szándékát, hogy a „kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat”. – Az RMDSz kormányba lépését írásban rögzített feltételekhez kell kötni, melynek tartalmaznia kell a tanügyi törvény módosítását, a m. ny. szakiskolai és felsőfokú oktatás biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. [RMSz, nov. 23.] (→ 1996.11.28)

Göncz Árpád a M. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltán újságírót, munkásságának elismeréseként. Kommentátorok az ’exkommunikáció’ (→ 1996.07.16) ellentételezését látták a gesztusban. [RMSz, nov. 23.] – Pillich László személyeskedő cikkben reagált az eseményre. [RMSz, nov. 28.]

1996. november 30.

Az RMPSz reményei szerint sikerül elérni, hogy mielőbb módosítsák a tanügyi törvényt. [RMSz, nov. 30.]

Kolozsvárott megalakult az Erdélyi M. Nőszervezetek Szövetsége. [Szabadság, dec. 3.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. március 29.

Az RMSz a Markó–Tőkés ellentét gyökereit vizsgálta. Tőkés elmondta: nem azon van a hangsúly, hogy őt akarják elszigetelni, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Úgy érzi, hogy a m. és a ro. (pl. A. Severin nyilatkozata, ]970109) kormánnyal összhangban akarják eltávolítani az RMDSz-ből. „Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSz-pol. rangra kezd emelkedni”. – Markó szerint Tőkés az utóbbi időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSz többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy véleményével kisebbségben maradt; ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből. A közösségi döntéseket el kell fogadni és azt kell képviselni. [RMSz, márc. 29.]

Emil Constantinescu egy rövid interjúban elmondta: „A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a m. ny. oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz m. egyetem létrehozására.” [RMSz, márc. 29.]

1997. április 1.

A kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét, Valeriu Tabără kifejtette: nem ért egyet a m. egyetemmel, mert az kiváltságot ad a magyaroknak. Victor Ciorbea elmondta: biztosítékot kapott a BBTE rektorától, hogy az egyetem nem szakad ketté, nem jöhet szóba új egyetem létrehozása. [Szabadság, ápr. 2.]

Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Utoljára 1996-ban járt az országban, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány saját céljainak megfelelően befolyásolta a főbiztost, aki annak idején kedvezőnek ítélte a tanügyi törvényt. (→ 1996.01.18) [BN, ápr. 2.]

1997. május 19.

Késedelem nélkül elindult a hangulatkeltés: az Adevărul – a tanügyi törvény módosítása kapcsán – elítélte a kormány engedékenységét. [Szabadság, máj. 20.]

Constantinescu elnök Costin Georgescut (PNL) javasolta a SRI igazgatói tisztségébe.

1997. május 20.

A CMN plenáris ülésén mindegyik kisebbség 3–3 küldöttel képviseltette magát. Tokay György, kisebbségügyi min. jelenlétében megvitatták és elfogadták a tanács szervezési és működési szabályzatát valamint a testület költségvetését. Az ÜE javaslata alapján Kovács Csaba, Márton Árpád és Kötő József képviseli az RMDSz-t a tanácsban. [RMSz, máj. 22.]

Takács Csaba elmondta: a tanügyi törvény módosításának tervezet csak akkor lép életbe, ha a parlament mindkét háza elfogadja. A helyi közigazgatási törvény módosításakor az anyanyelv használatának kérdése keltett élénk vitát: a koalíciós partnerek végül a 20%-os határban állapodtak meg (az efölötti lélekszámú helységekben lesz kétnyelvű adminisztráció). Amennyiben a parlament nem fogadná el a módosítást „természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket”. [Szabadság, máj. 20.]

A PDSR tiltakozik az okt. törvény módosítása ellen. Mindent megtesznek azért, hogy ne kövessenek el olyan „történelmi hibát, amelyek veszélyeztetik a ro. nép szellemi integritását”. [RMSz, máj. 21.]

Antal István székelyudvarhelyi képviselő cáfolta a sajtó és a N. Ionescu (PUNR) képviselő által felhozott vádakat. A csereháti kisegítő iskolával (→ 1997.04.18, 1997.05.12) kapcsolatosan tisztázta: a kormány rendelete nem változtat az adományozók eredeti célján, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot. Kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. [Táj., máj. 21.] (→ 1997.05.28)

A Hunyad megyei RMDSz kiválónak minősítette az alprefektus aktivitását és nem tartja indokoltnak Segesvári Miklós lemondását (→ 1997.05.16), annál is inkább, mert a periratok nem igazolják Segesvári bűnösségét. [Táj., máj. 20.]

1997. május 22.

Markó Béla elmondta: a módosított tanügyi törvény parlamenti jóváhagyására sürgősségi eljárást fog kérni a kormány, hogy az minél hamarabb érvénybe léphessen. [RMSz, máj. 22.]

Tőkés László elégedetlen a tanügyi törvény módosításaival. Nem elegendők a jobbítások és könnyítések, az RMDSz által benyújtott tervezetet kellett volna jóváhagyatni. A tb. elnök szerint az RMDSz saját programjával kerül ellentétbe, ha az önálló BTE helyett beéri a m. tagozattal. A mostani helyzet a „rossz emlékezetű politikai magatartást idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel (…) ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni”, mivel – úgymond – kisebb-nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül elértünk volna. – Az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla az RMDSz elleni súlyos támadásként értékelte Tőkés állásfoglalását. [Szabadság, máj. 22.]

Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány budapesti rendezvényén Tőkés László az erdélyi magyarság számára követelt kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt. A rendezvényen megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel az utódállamokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon. [RMSz, máj. 26.]

Bukarestben ezrek tüntettek a ro.–ukrán alapszerződés ellen, amelyet a PRM, PUNR és más nacionalista szervezetek rendeztek. [Szabadság, máj. 24.]

1997. május 23.

Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a koalícióban való részvétellel, de ezzel a véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSz-ben. (→ 1997.06.12) – Az, hogy sikerült kiharcolni a tanügyi törvény módosítását, egy pillanatig sem jelenti azt, hogy az RMDSz lemondott volna saját tanügyi törvénytervezetéről. [Hasonló érvelést olvashattunk Szász Jánostól is. (RMSz, máj. 27.)] – Markó a PDSR pálfordulásáról is szólt: a választások előtt aláírásig vitte az alapszerződést, most pedig élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnek az alapszerződés eszméjének. [RMSz, máj. 23.]

Gh. Funar nyílt levélben jelezte Constantinescu elnöknek, hogy Kolozsvárott tiltakozó gyűlést fog szervezni Göncz Árpád látogatása ellen. A megyei prefektus máj. 25–27. között minden tüntetést betiltott a város területén. [Szabadság, máj. 24.]

1997. június 6.

A bizalmatlansági indítvány (→ 1997.06.03) vitája meddőnek mutatkozott, a legsúlyosabb vád az volt, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása „a ro. állam egységét veszélyezteti”. Az indítványt 277:158 arányban elvetették. [Táj., jún. 9.]

1997. június 21.

A SzET kolozsvári ülésén Markó Béla elmondta: a NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok; a közigazgatási törvény kompromisszum eredménye (a javasolt 10% helyett csak 20%-os kisebbségi létszám esetén fogadják el a kétnyelvűséget a helyi közigazgatásban); a tanügyi törvény módosítása sem sikerült az elképzelések szerint: ennél többet nem lehetett elérni. A vitában a szövetségi elnök visszautasította a vádakat, miszerint az RMDSz cserben hagyta volna az egyházakat: a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. [Szabadság, jún. 23.]

Szintén Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz kormányzati tisztviselői. Markó Béla elmondta: az ellenzéki obstrukció miatt valószínűleg nincs esély a tanügyi törvény módosításait a parlamentben megszavazni, ezért azt is kormányrendelettel kell megoldani. [Szabadság, jún. 23.]

Székelyudvarhelyen ismét Sófalvi László alpolgármester lett a területi RMDSz elnöke. [Táj., jún. 25.]

A PDSR elnökéül ismét Ion Iliescut választották, első alelnök Adrian Năstase maradt. Teodor Meleşcanu és négy társa kilépett a pártból. [RMSz, jún. 23.]

1997. június 25.

A kormány visszavonta a szenátusból a tanügyi törvény módosítására tett javaslatát, ehelyett kormányrendelettel kívánja azt életbe léptetni. Markó Béla kijelentette: amennyiben a koalíció nem támogatná a javaslatot [a parasztpártiak ellenezték ezt a megoldást], akkor elemezni kell a koalíciós partnerek közötti kapcsolatot. [RMSz, jún. 27.]

1990–1997. ápr. között 2455 millió $-t fektettek be Ro.-ba a külföldi beruházók, a tőke közel 60%-át bukaresti vállalatokba fektették. A m. befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott; a legnagyobb m. befektetők: MOL, Dunapack, Pater Bank, Fundy, West Union. [Szabadság, jún. 25.]

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]

A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.]

Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.]

1997. július 3.

Hegyi Sándor tiszteletes közel 300 személy által aláírt levélben tiltakozott az ellen, hogy az RMDSz megvonja a bizalmát Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27), aki „bátran kiállt a csereháti épület védelmében”, a jogi szabálytalanságokat az apácák követték el, az illegális beköltözéssel. „Ha az RMDSz vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát.” [RMSz, júl. 3.]

Verestóy Attila ezzel kapcsolatban elmondta: Bardóczy „nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, aki fölöslegesen és jogtalanul kavarta bele a szakszervezeteket az ügybe. [UH, júl. 8.]

Bukarestben újabb tárgyalás volt a csereháti létesítmény ügyében. A svájci alapítvány képviselője mereven ragaszkodik az álláspontjához: az épület az apácáké; a kormány nem fogadja el a helyi szervek kizárásának gondolatát. [UH, júl. 8.] – Székelyudvarhely városi RMDSz-szervezete nyilatkozatban leszögezte: a nézeteltérések megoldása ügyében csak a törvényes utat tartja járhatónak. [Táj., júl. 7.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: a sajtó ismét m. kérdést csinál a tanügyi törvény módosításából, holott az 50 pontból mindössze 5 vonatkozik a m. oktatásra, s ezek a módosítások tkp. helyreállítják a korábbi jogokat. [Táj., júl. 3.]

1997. július 5.

A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.]

A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.]

Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.]

1997. július 8.

A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.] (→ 1997.10.16)

A RMEEÁÉ kolozsvári üléséről kiadott állásfoglalás rámutatott arra, hogy a tanügyi törvény módosítása nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, ez ellentmond az ET ajánlásának. Az ET 1115/1997. sz. határozatának ajánlása felkérte a ro. kormányt, hogy „módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/1991. és 112/1995. sz. törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak”. [RMSz, júl. 8.]

Ion Iliescu (PDSR) tárgyalásokat kezd a PUNR-vel és a PRM-vel egy parlamenti szövetség létrehozásáról. [ÚM, júl. 8.]

A madridi NATO-csatlakozási tárgyalásokra csak Mo., Lengyel- és Csehország kap meghívást. [Szabadság, júl. 9.]

1997. július 9.

A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]

Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.]

A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.]

Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.]

1997. szeptember 3.

A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]

Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.]

1997. szeptember 17.

A szenátusban feszült légkörben folytatták a tanügyi törvény módosításának vitáját. Titkos szavazattal törölték a tervezet azon szakaszát, amely az anyanyelvű oktatás jogát minden szinten kiterjesztette volna az óvodától az egyetemig; elvetették azt, hogy a kisebbségi iskolákban speciális tankönyvekből tanítsák a ro. nyelvet; elfogadták azt, hogy Ro. történelmét és földrajzát anyanyelven lehessen tanulni. [Táj., szept. 19.] (→ 1997.09.23)

Virág György jelezte, hogy Maros megyébe megérkezett az utasítás a kétnyelvű helynévtáblák kihelyezéséről. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezniük, de anyagi fedezet híján nem vállalják, ezért a felszerelést a helyi költségvetésből kell finanszírozni. [Népújság, szept. 17.]

Zilahon az RMDSz megyei szervezet tisztújító gyűlésén jóváhagyták a módosított alapszabály-tervezetet és Seres Dénest választották meg megyei elnökké. [Táj., szept. 17.]



lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 161-180




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998