|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 153 találat | lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 | 141-153 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alapszerződés Ro.–Mo. 1996. augusztus 19.Duray Miklós szerint a m. kormány – azzal, hogy elfogadta az alapszerződést – szembefordult a m.–m. csúcstalálkozón tett vállalásával. Az 1201-es utalás lábjegyzetbe utalása gyakorlatilag minden autonómiatörekvést elutasít. [ÚM, aug. 21.]1996. augusztus 21.Az MVSz elfogadhatatlannak tartja az alapszerződést; ezért felkérték a m. kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját és csak olyan alapszerződést kössön meg, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják. [MN, aug. 21.]A KDNP és az MDF elutasította az alapszerződést és a parlament rendkívüli összehívását javasolta. [Népszabadság, aug. 22.] Gh. Funar leszögezte: pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. [MH, aug. 22.] Lemondott Iulian Mincu egészségügyi és Viorel Mărginean műv. min. [Szabadság, aug. 22.] Mincu utóda Daniela Bartoş lett, a műv. tárcát Grigore Zanc (→ 1996.08.14) kapta. [Szabadság, aug. 24.] 1996. augusztus 22.Markó Béla váratlan fejleménynek nevezte az alapszerződés véglegesítését. Az RMDSz nem tudja elfogadni a kollektív jogok elutasítását. „Szerintünk kollektív jognak számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek révén igazgatja a saját intézményeit.” [RMSz, aug. 22.]Kovács László szerint az alapszerződés nem zárja ki a kollektív jogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását. [RMSz, aug. 23.] – A kormány az ellenzék és bizonyos h. t. m. szervezetek bírálata ellenére is kész a dokumentum szeptemberi aláírására. [Népszabadság, aug. 22.] 1996. augusztus 24.Markó Béla már korábban jelezte a m. külügyminiszternek, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését nem lehet elfogadni. [MN, aug. 24.]Reizer Pál a budapesti Szent István bazilikában tartott emlékező szentmise homíliájában hangsúlyozta: a nehéz időkben Isten mindig küld őrállókat népének, akik helytállásukkal megerősítik az embereket. Márton Áronnak köszönhető, hogy „Erdélyben nem mérgezte meg az egyház életét a papi békemozgalom”. [ÚMSz, aug. 28.] 1996. augusztus 25.Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a m. miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.]1996. augusztus 26.Horn Gyula fogadta az RMDSz küldöttségét, a megbeszélésen az álláspontok nem közeledtek. A kormányfő kifejtette: a szerződést véglegesnek tekintik. A küldöttség tagjai még arra is figyelmeztettek: ro. oldalról egy leköszönő kormány írja alá a szerződést, amely az alkalmazás szempontjából jelent majd gondot. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla elmondta: „nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat”. [ÚM, aug. 26.]Meleşcanu bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormányt az alapszerződés megváltoztatására akarta rávenni. [MH, aug. 27.] 1996. augusztus 27.Gabriel Andreescu felszólította az RMDSz vezetőit: ne gördítsenek akadályt az alapszerződés útjába, mely „értékes lépés mind Ro., mind Mo. számára és nemzetközi tekintélyünk növekedéséhez vezet”. [Szabadság, aug. 27.]Budapesten az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást a rendkívüli Országgyűlés összehívásához (→ 1996.09.03); az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írhatja alá a szerződést. Emellett arra kérték a kormányt, hogy folytasson további tárgyalásokat és vegye figyelembe a romániai m. szervezetek véleményét. [Népszabadság, aug. 27.] Kolozsvárott ülésezett az RMEEÁÉ. A m. egyházak vezetői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. Az állásfoglalás leszögezte: „az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását”. [RMSz, aug. 30.] 1996. augusztus 28.Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, többezres tömeg emlékezett a hajdani püspökre, annak 100. születésnapján; fölavatták Szervátiusz Tibor szobrát és koncelebrációs szentmisét mutattak be. [RMSz, aug. 30.]Lezsák Sándor az EDU-nak címzett levelében azt írta: a romániai kisebbségek fenyegetettsége és bizonytalansága miatt Mo.-nak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie. [MH, aug. 28.] – Bauer Tamás (SzDSz) ezt cáfolta, mondván: az alapszerződés jogokat biztosít és kimondja az asszimiláció tilalmát, érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének a magyarok Erdélyből. [MH, szept. 17.] Bíró Béla értelmezése szerint a kollektív jogok mindent felölelhetnek az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig. [MH, aug. 28.] A PDSR közleménye kiállt az alapszerződés mellett és elítélte Gh. Funart, aki a külügymin. menesztését és Iliescu elnök felfüggesztését követelte. [MH, aug. 29.] (→ 1996.09.02) 1996. augusztus 29.Iliescu elnök megbeszélte az alapszerződést a ro. pol. pártok képviselőivel. Az RMDSz képviselői ismertették az Operatív Tanács álláspontját (→ 1996.08.16); a vita végén az elnök megállapította, hogy a pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. [RMSz, aug. 30.]A RomLib közölte az alapszerződés teljes szövegét (= RMSz, szept. 3., szept. 4.) – a m. külügymin. illetékesei súlyos indiszkréciónak értékelték a ro. lépést. [Népszabadság, aug. 30.] 1996. szeptember 3.Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.] Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14) 1996. szeptember 4.Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb m.–m. találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. m. szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó (→ 1996.07.05) nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.]1996. szeptember 5.A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.] 1996. szeptember 6.A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)1996. szeptember 10.Frunda György az alapszerződésről és az SzKT állásfoglalásáról (→ 1996.09.06): „A fejünk felett döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSz úgy értékeli: az alapszerződés nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. (…) Miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük (…), ill. parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait.” [Szabadság, szept. 11.]Nyilvánosságra hozták az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Iliescu az 1996-os elnökválasztáson is indulhat. A törvények értelmében ui. csak kétszer lehet valaki elnök, de az 1990–92-es időszakot nem kell figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. [Szabadság, szept. 10.] 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. szeptember 18.A ro. kormány elfogadta az alapszerződés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Népszabadság, szept. 19.]Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Szent Erzsébet Öregotthont, melyben 66 kétágyas szoba, orvosi rendelő, konyha, mosoda, klub és könyvtár is van. [RMSz, szept. 24.] Kerekes Károly levélben kérte az új főügyész, Nicolae Cochinescu segítségét. Kerekes korábbi közbenjárása nyomán – a Legfelsőbb Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése alapján – az 118/1990. sz. törvény hatását kiterjesztették a volt m. hadifoglyokra is. Az új értelmezés szerint a korábbi hibás döntéseket meg kell semmisíteni, a további huzavona elkerülése végett szükséges a segítség. [RMSz, szept. 18.] 1996. szeptember 26.A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30) Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.] 1996. szeptember 28.A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés (→ 1996.09.16) megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]Temesvár képviselőjelöltjei: Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor (akit megyei elnöknek is megválasztottak), Obest László. [RMSz, szept. 30.] 1996. október 3.A képviselőház elfogadta a ro.–m. alapszerződést (→ 1996.09.16). Az RMDSz testületileg tartózkodott, a PRM és a PUNR képviselői szavazáskor kivonultak a teremből. [Szabadság, okt. 4.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján Szabó Károly és Hosszú Zoltán azért bírálta a kormányt, mert megvonták a szövetségtől az állami szubvenciót. Ha nem tartják be a törvényt, az RMDSz be fogja perelni a kormányt. [Táj., okt. 4.] (→ 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28) Az RMDSz a törvényben előírt határidőre letette a szenátusi és képviselői jelölt-listákat. [Táj., okt. 4.] Kolozsvárott tartotta közgyűlését a VET. Megválasztották az MVSz tisztújító közgyűlésére küldendő 58 delegátust. [RMSz, okt. 7.] 1996. október 8.Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.] A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
