|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 432 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 421-432 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László 1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1992. november 28.Tőkés László amiatt tiltakozott, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügyi, belügyi és művelődési tárca képviselőinek jelenlétében fölavatták azt a „forradalmi emlékművet”, amelyet az 1989 decemberében elesett 25 szekus és milicista tiszteletére emeltek. [RMSz, nov. 28.]1993. január 13.Tőkés László nyilatkozott az RMDSz-kongresszus előtt. Leszögezte: az RMDSz jelenléte evidencia; a szervezeten belüli ellentéteket részben az egyre nehezebb körülmények magyarázzák. A szervezeten belüli pluralizmus az egység javára van, „a baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők”. Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a „romániai magyarság kibontakozását és talpra állítását szolgálná”. [MN, jan. 13.]1993. január 15.Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].1993. január 21.Tőkés László, a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy „létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni.” [BN, jan. 21.]Felemás eredménnyel zárult Kántor Lajos (a Korunk főszerkesztője) és Gh. Funar megbeszélése. A szerkesztőség használhatja irodáit, de a polgármester fenntartja szándékát, hogy a szerkesztőséget kiköltöztesse. Romániában javult az emberjogi helyzet, de továbbra is megkülönböztetik a m. kisebbséget, állapította meg az amerikai Külügymin. jelentése. A SRI részére előírták ugyan a parlamenti felügyeletet, de kibúvókat is hagytak: a SRI költségvetését a parlament nem ellenőrizheti és a szervezet nemzetbiztonsági indoklással – egyébként tiltott – lépéseket tehet. [Népszava, jan. 21.] 1993. február 26.Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.]1993. február 27.Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.]1993. március 1.A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.] 1993. március 2.Tőkés László a RomLib-nek nyilatkozva szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését (→ 1993.02.27), megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. [MN, márc. 3.]Brassóban a PNL-be olvadt egy korábbi liberális kezdeményezés, az Új Liberális Párt (Partidul Liberal Nou; PLN). A PNL elnökét Radu Câmpeanut több politikai hibával vádolták (pl. őt tették felelőssé a gyenge választási eredményekért) és eltávolították, az új elnök Mircea Ionescu Quintus, korábbi igazságügymin. lett. Ezzel két liberális erőközpont alakult ki (→ 1993.02.20): PL és PNL. [MH, márc. 2.] 1993. március 5.A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.] 1993. március 7.Kolozsvárott tárgyalt az RMDSz Politikai Egyeztető Kerekasztala. A résztvevők (a frakciók és platformok képviselői) konszenzusra törekedtek, működőképes testületet kívánnak létrehozni. [RMSz, márc. 12.]Bukarestben befejeződött a PRM kétnapos kongresszusa. A párt az RMDSz betiltását és Tőkés Lászlónak az országból való kiutasítását követelte. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe C. V. Tudort. [MH, márc. 8.] 1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. április 2.A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1993. április 5.Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.] 1993. május 1.Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.] Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.] 1993. május 4.Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.] 1993. május 13.Háromszéki körútjáról nyilatkozott Tőkés László: a székelység olyan többségben él, hogy nincs benne veszélyérzet; a széki öntudat tovább éltet egy tradicionális megosztottságot is [pl. lásd a Hargita megyei 3 szék torzsalkodásait; ]920824], holott a székek erejét kellene felszínre hozni. [ÚM, máj. 13.]1993. június 14.Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom. 1993. június 21.Az EvZ közzétette a Forradalom Harcosa kitüntetést birtoklók névsorát. Közöttük számtalan olyan személy található, akik nem a forradalom győzelmét, hanem elfojtását támogatták. [ÚM, jún. 21.] – Az esetet Gazda Árpád is földolgozta: „Păunescu forradalmár, Tőkés László nem!” c. cikkében. [RMSz, jún. 24.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
