Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 96 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-96
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Takács Csaba

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. május 2.

RMDSz-politika és értelmiségi felelősség c. fórumot rendezett a Kolozs megyei RMDSz, amelyet az alsócsernátoni folyamat folytatásának szántak, melyen az ÜE is képviseltette magát. Takács Csaba a felvetésekre elmondta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. [Szabadság, máj. 3.]

A tanügyminiszter határozata értelmében a kolozsvári hajdani róm. kat. főgimnázium fölveheti az alapító, Báthory István nevét. Az épületen emléktáblát avattak; az avatáson Tőkés László (maga is az iskola végzettje) azt mondta: arra kell vigyázzunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. [Szabadság, máj. 3.]

1999. június 16.

A képviselőház 178:110 arányban elfogadta a tanügyi törvény új változatát. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. Ha a szenátus módosít ezen a változaton, akkor összevont ülésen újratárgyalják a kétséges paragrafusokat. [SzFÚ, jún. 17.]

Markó Béla ismét Takács Csabát bízta meg az üv. elnökség kialakításával és Szatmári Tibort nevezte ki a sajtóiroda vezetésével. [Szabadság, jún. 16.] (→ 1999.06.19)

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. augusztus 6.

Kolozsvárott önálló m. egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskoztak a történelmi egyházak püspökei. Tőkés Elek, az EREK oktatási tanácsosa már korábban fölvetette az alapítvány létrehozásának gondolatát, s ez most, a PKE elindítása után újabb lendületet nyerhet. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet eljuttatnak a m. egyházak vezetőségének, s a végleges szöveg alapján létrehoznak egy alapítványt, amely egy erdélyi m. magánegyetemet fog működtetni. – Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. [Szabadság, aug. 7.] – Takács Csaba kifejtette az RMDSz erre vonatkozó álláspontját: a szövetség természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához (pl. a marosvásárhelyi kezdeményezéshez is). [RMSz, aug. 12.]

Sződemeteren (ahol kb. 40 személyre csappant a magyarul beszélők száma) Kölcsey-ünnepségeket rendezett a szatmárnémeti Kölcsey Kör, melyen szép számmal vettek részt magyarországi vendégek is. [BN, aug, 9.; RMSz, aug. 9.]

1999. szeptember 18.

A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]

A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]

Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]

A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.]

1999. október 27.

Takács Csaba és Nagy F. István (tanügyi alelnök) Pokorni Zoltán m. okt. miniszterrel folytatott megbeszéléséről tudhattunk meg részleteket: a m. kormány nagy mértékben támogatja az erdélyi oktatást, egyrészt az Apáczai Közalapítvány révén, másrészt az egyetemalapításra szánt 2 milliárd Ft-tal. Nagy F. István elmondta: „nem mi akarjuk elosztani a pénzt, de szeretnénk, ha velünk is konzultálnának ebben az ügyben”. [BN, okt. 27.]

1999. november 12.

Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]

1999. december 4.

Marosvásárhelyen, az SzKT–SzET együttes ülésén nyilatkozatot adtak ki az 1989-es forradalom 10. évfordulóján. Kegyelettel emlékeztek meg a mártírokról, akik életükkel fizettek a szabadságért. Tőkés László következetes szembeszállása a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. – Új rendszert dolgoztak ki az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának kinevezésére. Eddig az RMDSz ÜE jelölte ki a szaktestületek tagságát, mostantól a SzET szakbizottságai teszik ezt. – Az RMKdM állásfoglalás-tervezete felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát (→ 1999.11.02), amelyben az RMDSz-t komm. típusú pártnak minősítette, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e még maradni e ’párt’ vezetőségének. Az SzKT, az 1989-es események évfordulójához méltatlannak tartotta az állásfoglalást és levették a napirendről. [Szabadság, dec. 6.] – Elemző összefoglalójában Markó Béla az elmúlt 10 esztendő legfontosabb pol. értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSz megmaradt egységes szervezetnek. – Az SzKT arról döntött, hogy az országos parlamenti és önkormányzati voksolások előtt előválasztásokon méretkezzenek meg a jelöltek; a sokszor ellentmondó javaslatok láttán, a testület úgy döntött, hogy az előválasztások milyenségét (elektoros vagy urnás) és megszervezését a helyi szervezetek hatáskörébe utalja. – Takács Csaba kifejtette, hogy anyagi okokból nem lehet belső választásokat tartani. – A MIT képviselője elégedetlenségét fejezte ki az RMDSz ifj. politikája ellen. [BN, dec. 6.; SzFÚ, dec. 6.; Népújság, dec. 7.]

2000. január 6.

Szabó Tibor (HTMH) elmondta: továbbra is biztosítják a MÁÉRT működési feltételeit, valamint a szakértői bizottságok érdemi munkáját. Elkezdődött a h. t. m. jogállását szabályozó törvény előkészítése. [RMSz, jan. 6.]

Takács Csaba elmondta: az SzKT legközelebbi ülésének egyetlen napirendi pontja: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Ez ügyben az ÜE átfogó dokumentációt küld a program- és szabályzat-felügyelő bizottsághoz. [Szabadság, jan. 6.]

Az IKA erdélyi alkuratóriumának kolozsvári ülésén megvitatták a SzET által tett javaslatokat (→ 1999.12.04) az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. [Szabadság, jan. 7.]

2000. április 15.

Bejegyezték a Sapientia Alapítványt, megtartotta első hivatalos ülését a kuratórium. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos. Megállapodás született arról, hogy a későbbikeben a PKE integrálódjon az EMTE kereteibe. [Szabadság, ápr. 15.]

Az RMDSz megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja átfogó közvélemény-kutatást végzett az erdélyi magyarság körében. A magyarság körében az RMDSz támogatottsága 94%. Indítson-e saját jelöltet az RMDSz – kérdésre 75% igennel válaszolt. A nevezzen meg 3 RMDSz-es politikust, akiben megbízik – felszólításra a köv. „toplista” állt össze: Frunda György (52%), Markó Béla (46%), Tőkés László (37%), Verestóy Attila (19%), Kincses Előd (7%), Takács Csaba (6%) Hajdú Gábor (4%) … Toró T. Tibor (1,6%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). [BN, ápr. 15.]

2001. január 23.

Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Min. keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává; feladatkörébe tartoznak a kisebbségek (a romák kivételével). (→ 2001.01.10) [Táj., jan. 23.; Krónika, jan. 24.] – A korábbi kisebbségvédelmi hivatal helyett egy főosztályt hoztak létre, ami a kérdés marginalizálását jelenti – mondta Eckstein-Kovács Péter. Hasonló módon félretették a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozására hivatott korábbi terveket. [BL, jan. 25.; EN, jan. 30.] (→ 2001.03.02, 2001.05.11)

Nagy Pál (UFF) az SzKT-ról történt kivonulás (→ 2001.01.22) ügyében visszaverte azt a vádat, hogy ők az RT csatlósai lennének. Markó Béla szerint a MIT nem tölti be vállalt szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, ezért nem jelent partnert az RMDSz számára. Takács Csaba szerint a MIT többször is vétett a szabályok ellen (pl. nem közölték az RMDSz alapszabály-felügyelő bizottságával azt, hogy kizárták soraikból a MaKOSz-t). A MIT rendkívüli küldöttgyűlésre készül, hogy újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSz-szel. [Szabadság, jan. 23.]

2001. április 14.

Az RMDSz Csíki Területi Szervezete szerint elhibázott az SzKT-nak az a döntése, hogy a testület nem újítja meg magát a következő kongresszusig. (→ 2001.03.31) Korábban az RT és Tőkés László is hasonlóan vélekedtek. – Takács Csaba emlékeztetett: az SzKT döntésére akkor került sor, amikor az RT elnöke azt javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SzKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül (vagyis az SzKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, titkos választás) melyik szerint történjék a megújulás. [RMSz, ápr. 14.]

2001. május 24.

A képviselőház leszavazta a PNL és PD által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők igennel, a PDSR és az RMDSz nemmel szavazott, a PRM tartózkodott. [Szabadság, máj. 24.]

A képviselőházi szakbizottság az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet vitatta meg. A módosító javaslatok mindenek előtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel összefüggésben felmerül a tulajdonjog problémája, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdését is. Az RMDSz elsősorban a volt egyházi ingatlanok sorsáért aggódik. Vekov Károly szerint a kérdés rendezése befolyásolhatja a PDSR–RMDSz egyezséget is. [Szabadság, máj. 24.]

Gh. Funar képtelen vádjaira (→ 2001.04.21, 2001.05.11) Octav Cozmâncă közigazgatási min. válaszolt: a 20%-os küszöböt az 1992-es népszavazás adatai szerint kell megszabni.– Ezt a kormányfő is megerősítette, de Funar hajthatatlan maradt. [Szabadság, máj. 24., máj. 26.]

Takács Csaba a civil szféra azon vádjaira válaszolt, miszerint az RMDSz tartja kézben és osztja a m. kormány által juttatott támogatásokat. Minden támogatásról az illető szaktestület dönt, az ő dolguk a beérkezett pályázatok elbírálása; az RMDSz vezetőiből álló alkuratórium csak ritkán avatkozik bele a pénzek elosztásába. Az IKA által leosztott keretnek csupán a 0,02%-ára javasolt más elosztást az alkuratórium. [Szabadság, máj. 24.]

2001. június 7.

Strasbourgban, az Európai Emberi Jogi Bíróságon kihallgatták Ilie Ilaşcut, abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből szabadult unionista harcos az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Ilaşcu szerint Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy Moldova továbbra is az orosz érdekszférában maradjon. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem fegyverrel, sem anyagilag nem támogatta a Dnyeszteren túliak harcát. [Szabadság, jún. 7.]

Az RMDSz etikai és fegyelmi biz. közölte, hogy Deák László és Takács Csaba fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen. A KREK igazgatótanácsa közleményben tiltakozott ez ellen és felkérte a püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt. [BN, jún. 7.]

Egy pozitív példa: Szinérváralján háromnyelvű falutáblát tettek ki a helység határában, noha sem a m., sem a német kisebbség nem éri el a 20%-os határt. [Szabadság, jún. 7.]

2001. szeptember 29.

Az SzKT ülésén Frunda Györgyöt választották meg a Tanács új elnökének. Markó Béla helyzetelemzésében kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzetének megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet hordozza, hogy Mo. gondot visel a h. t. magyarokra; ám ettől függetlenül a m. közösség dolga a jövőt előkészíteni. Az RT-ügyet (→ 2001.08.21) megosztási kísérletnek tartja. A kormánypárttal való kapcsolatról: közös érdek a közös cselekvést keresni. Az RT szerint az RMDSz-nek külön társadalmi szervezetet kell létrehoznia – a pol. szervezetek, a civil szféra és az egyházak képviselőivel közösen – a státustörvény alkalmazására. Zárt ülésen döntöttek a Tőkés László elleni fegyelmi ügyben. Takács Csaba azzal vádolta a tb. elnököt, hogy a tavalyi választások idején RMDSz-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A testület 39 igen, 17 nem, 9 tartózkodás alapján elfogadta a jelentést és megróvásban részesítette Tőkést. [Szabadság, szept. 29., okt. 1.; Krónika, okt. 1.; Népújság, okt. 1.] (→ 2001.10.17, 2001.11.05, 2001.11.14)

Tőkés László rögtönzött sajtóértekezleten tiltakozott a pol. indíttatású – úgymond: célzatos – fegyelmi eljárás ellen; a megrovást kitüntetésként kezeli és a M. Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje mellett az RMDSz kiskeresztjeként fogja viselni. [Szabadság, okt. 1.]

Az SzKT állásfoglalást tett közzé az Agache-ügyben: kérik az igaztalanul elítélt (→ 1991.04.04) személyek meghurcolását, kérik az államelnököt, hogy gyakoroljon kegyelmet Héjja Dezső és Reiner Antal esetében, akiket súlyos betegségük ellenére zártak be. [SzH, okt. 11.]

2001. november 20.

Szabó Károly szenátor két indítványt nyújtott be a hírszerzést szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Az egyik arra vonatkozik, hogy a törvénytelen lehallgatások felderítése után közzé kell tenni a lehallgató szerv, személy nevét. Másrészt: amennyiben az engedélyezett lehallgatás nem hozott eredményt, a lehallgató köteles legyen tájékoztatni az érintettet az eljárásról és rendelkezésére bocsátani a vele kapcsolatos információkat. [RMSz, nov. 20.]

Brüsszelben ülésezett a Szabad Európai Szövetség, amelyet az EU országainak regionalista szemléletű pártjai alapítottak. A Szöv. hosszas vita után tagjai közé sorolta a Sabin Gherman által alapított regionalista pártot, az Erdély–Bánság Ligát. [Szabadság, nov. 20.] – Takács Csaba elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. [Szabadság, nov. 22.] – A Liga dec. 7-10. között részt vesz a szövetség spanyolországi kongresszusán. [Szabadság, dec. 4.]

Frunda György és Borbély László pontról pontra visszaverte Andrássy Árpád írásának (Népújság, nov. 16.) vádjait; Andrássy az SzKT „antidemokratikus” megnyilvánulásait kérte számon. [Népújság, nov. 20.]

2002. február 16.

Közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett a jogtalanul államosított ingatlanok ügyében. [Szabadság, febr. 16.]

Frunda György elmondta: Ro.-nak sürgősen teljesítenie kell a csatlakozási feltételrendszer 36 fejezetét. Eddig csak 9 fejezetet zártak le, még olyan kérdést kell megoldani, mint pl. az infláció egy számjegyűre csökkentése (a jelenlegi 30% helyett). [Szabadság, febr. 16.]

A Partium több városában tartott toborzó gyűléseket Sabin Gherman. Szép sikert könyvelt el, különösen Temesvárott. [Szabadság, febr. 16.]

Asztalos Ferenc és Takács Csaba arra kérte Ecaterina Andronescu minisztert, hogy szerezzen érvényt a tanügyi törvény 121. §-nak és biztosítsa a csángó gyerekek fakultatív m. ny. oktatását. Megegyeztek abban, hogy az MCsSz háboríthatatlanul kifejtheti tevékenységét az illetékességi területén. [Krónika, febr. 16.] ● [Ez újabb példája annak, hogy a magasabb szinten megkötött egyezmények az alsóbb szinteken nem működnek kellőképpen, ui. Duma András elmondta: Bákóban ez idő tájt tartották azt a pert, amelyet a megyei tanfelügyelőség a Szeret–Klézse Alapítvány betiltása ellen indított.]

A Márton Áron-szoborra meghirdetett pályázat nyertese Bocskai Vince; a szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjében kívánják fölállítani. [Szabadság, febr. 16.] (→ 2002.05.07)

2002. augusztus 2.

Adrian Năstase kormányfő sürgette, hogy a helyi hatóságok szerezzenek érvényt a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény előírásainak, távolítsák el az Antonescu-szobrokat, s változtassák meg az utcaneveket, ui. az országban lévő 25 utcanévből csak 10-nek változtatták meg a nevét. Kolozsvárott a rendőrség távolította el a városházán lévő, Gh. Funar által kiállított Antonescu-szobor makettjeit. [Szabadság, aug. 2.]

Érvénybe lépett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény (501/2002. sz.), mely a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet (94/2000. sz.) alkalmazását írja elő. [Táj., aug. 2.]

Bár az RMDSz–PSD-protokollum szerint júl. 31-ig létre kellett volna hozni az erdélyi m. közösség problémáival is foglalkozó Kisebbségi Kutatóintézetet, a vonatkozó jogszabály még nem született meg. Takács Csaba reméli, hogy a parlament őszi ülésszakán sikerül elfogadtatni a törvényt. [Krónika, aug. 2.]

Marosvásárhelyen kitették a kétnyelvű feliratokat a megyei tanács hivatalára, de a prefektúrára nem; az indok: a kormányhivatalra nem vonatkozik a törvény. Jóindulat hiányában nem lesz kétnyelvű tábla – mondta Burkhardt Árpád alprefektus.

2002. augusztus 10.

Tőkés László az MRVSz választmányi ülésén az RMDSz politikáját bírálta: ahelyett, hogy a szövetség a komm. alatt elkobzott ingatlanokat követelné vissza, a kormánypárt szövetségeseként az elnyomó rendszert támogatja. Takács Csaba alaptalannak tartja a tb. elnök vádjait, tekintve, hogy az együttműködés során konkrét lépések történtek már a restitúció terén, pl. sikerült megteremteni a szükséges jogi alapot. [Szabadság, aug. 10.]

Budapesten évenként új kiadásban jelenik meg a külföldön élő marosvásárhelyiek címjegyzéke. A jegyzékben szereplő 2200 személy 80%-a felsőfokú végzettségű. [Népújság, aug. 10.]



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-96




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998